Egyre tovább élünk, és ez a pénzügyeinkre is kihat

Az emberek egyre tovább élnek, a körülöttük működő pénzügyi rendszerek azonban továbbra is nagyrészt lineáris életpályákra, stabil háztartási modellekre és a nyugdíjba vonulás egyetlen, egyszeri lépésére épülnek – állapítja meg The Future of Personal Finance című új jelentés, amelyet az UniCredit készített az egyesült királyságbeli National Innovation Centre for Ageing központtal együttműködésben.

A tanulmány szerint a hosszabb élettartam nem egy távoli demográfiai kérdés, hanem olyan kihívás, amely már ma újratervezést igényel. A hosszabb élet során az emberek tovább vannak kitéve jövedelemkieséseknek, egészségügyi problémáknak, gondozási kötelezettségeknek és növekvő költségeknek. Közben fontos pénzügyi döntéseket is gyakrabban kell meghozniuk, és ezek egyre inkább összefüggenek egymással. Az üzleti következmény egyértelmű: azok a szervezetek, amelyek termékeiket és szolgáltatásaikat az élethelyzetek ismétlődő változásaira, a közös döntéshozatalra, a korai beavatkozásra és a változó jövedelmi helyzetekre szabják, hosszabb távon tudják megőrizni ügyfeleik bizalmát és lojalitását.

A jelentés emlékeztet arra, hogy a globális várható élettartam 2025-ben elérte a 73,5 évet, miközben az OECD-országokban a felnőttek mindössze 34 százaléka érte el a minimálisan elvárt pénzügyi műveltségi szintet. Az Európai Unió lakosságának 16,2 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, ami azt jelzi, hogy a hosszabb élet előnyei nem mindenki számára érhetők el egyformán. A jelentés négy fontos változást azonosított, amelyekre más szervezetek mellett a pénzügyi szolgáltatóknak is reagálniuk kell.

Az életutak egyre kevésbé lineárisak, a személyes pénzügyek területén azonban továbbra is az oktatás, munkavállalás, lakástulajdon-szerzés és nyugdíjba vonulás hagyományos sorrendjére épülő feltételezések dominálnak. Az egyének számára ez az eltérés azt eredményezheti, hogy a hétköznapi élethelyzet változásai – például az átképzés, egy hozzátartozó ápolása, a munkába való visszatérés vagy a fokozatos nyugdíjba vonulás – jelentős pénzügyi nehézségekkel járnak. A pénzügyi ellenálló képesség tehát egyre inkább azon múlik, hogy az emberek meg tudják-e őrizni megtakarításaikat és anyagi védettségüket úgy, hogy közben továbbra is szabadon alkalmazkodhassanak a változó körülményekhez.

A pénzügyi életutak egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz: a gondoskodással kapcsolatos, a lakhatási és a mindennapi kiadások egyre gyakrabban oszlanak meg generációk, rokoni kapcsolatok és háztartások között, nem pedig egyetlen számlatulajdonos felelősségét jelentik.

A hosszabb életutak világában a kockázatok korai felismerése is felértékelődik. Ugyanakkor világszerte még mindig 1,3 milliárd felnőtt nem fér hozzá a formális pénzügyi rendszerhez. Eközben a felkészültség iránti igény egyértelmű: egy N26-felmérés szerint a válaszadók 41 százaléka minden hónapban félretesz pénzt, míg egyharmaduk vészhelyzetekre vagy nagyobb kiadásokra takarékoskodik.

A pénzügyi biztonság egyre inkább több forrásból épül fel, nem pedig egyetlen, állandó munkahelytől származik. 2025-ben a megkérdezett amerikai munkavállalók 72 százaléka legalább egy másodlagos jövedelemforrással rendelkezett, míg a globálisan megkérdezett dolgozók 59 százaléka inkább a munkaidő feletti nagyobb kontrollt választaná a magasabb fizetéssel szemben. A több lábon állás, az alkalmi munkák, a különféle juttatások és jutalmazási rendszerek, valamint a fokozatos nyugdíjba vonulás egyre inkább elmossák a pénzkeresés, a megtakarítás és a vagyonfelélés közötti hagyományos határokat.

A jelentés megállapítása szerint a személyes pénzügyek jövője nem pusztán a nagyobb vagyon felhalmozásáról szól. Sokkal inkább arról, hogy az emberek magabiztosan, ellenállóan és valódi választási lehetőségekkel felvértezve tudjanak eligazodni egy hosszabb és összetettebb életút során. A vállalatok számára ez azt jelenti, hogy a rugalmasság, az előrelátás, az egymásrautaltság és az alkalmazkodóképesség elvei mentén kell újragondolniuk működésüket. Emellett együtt kell működniük a pénzügyi, foglalkoztatási, biztosítási, egészségügyi, technológiai és közszolgáltatási szektorok szereplőivel.