Mekkora nyugdíjmegtakarítás kell a gondtalan nyugdíjas évekhez?
A Magyar Államkincstár és a KSH legfrissebb adatai alapján pontos képet kaphatunk arról, hogy a férfiak és a nők átlagosan hány évet töltenek nyugdíjban, és mekkora átlagnyugdíjra számíthatnak. De mi van akkor, ha valaki nem akar kizárólag az állami ellátásra akar támaszkodni? Kiszámoltuk, mekkora nyugdíjmegtakarításra lehet szükséged a legfrissebb adatok alapján.
A Magyar Államkincstár egy közérdekű adatigénylésre válaszul augusztusban nyilvánosságra hozott néhány, nyugdíjakkal kapcsolatos adatot. Mint tájékoztatásukból kiderült, az eddig utolsó teljes évben, 2025-ben az öregségi nyugdíjas férfiak átlagosan 19,1, a nők 26,7 évet (nők 40 év jogosultsági idő alapján járó ellátással együtt) töltöttek nyugdíjban halálukig. Az együttes átlaguk 23,3 év volt.
Mint látható, a két nem közötti különbség a nyugdíjban töltött időt tekintve: 7,6 év. Az is kiderült a MÁK tájékoztatásából, hogy ez miből adódik:
- a 2026. I. félévben megállapított öregségi nyugdíjak esetén a férfiaknál 65,1 év, a nőknél pedig 62,6 év az átlagos életkor az ellátás kezdetekor;
- a 2025-ben elhunyt férfiak átlagos életkora 78,5, a nőké 82,3 év volt, együttes átlaguk 80,6 év.
Azaz a nők 2,5 évvel korábban mennek nyugdíjba, illetve az életkoruk is 3,8 évvel meghaladja a férfiak átlagos életkorát. Előbbi abból adódik, hogy a férfiaknak nincs lehetőségük előrehozott nyugdíjba vonulásra, míg a nők a „Nők 40” lehetőségével élve 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak, és ezt a nyugdíjigénylő nők harmada meg is teszi.
Az adatokból egyébként az is látszik, hogy mivel a 2025-ben elhunyt férfiak még 19,1 évet, a nők pedig 26,7 évet töltöttek még nyugdíjban, ez azt is jelenti, hogy:
- az érintett férfiak 2006-ban mentek nyugdíjba, a nők pedig 1998–1999-ben, amikor még nem a jelenlegi, 65 éves nyugdíjkorhatár volt érvényes. A férfiak nyugdíjba vonulási átlagéletkora ekkor még 59,4 év volt, míg a nőké 55,6. Ez emelkedett mostanra a férfiaknál 65,1 évre, míg a nőknél 62,6 évre.
- a nyugdíjban töltött idő a 65 éves korhatár miatt csökkenni fog, hiszen a most nyugdíjba vonuló, 65 éves férfiaknál a 2024-es adatok alapján a várható élettartam – azaz nyugdíjban töltött idő – 14,6 év, míg a nőknél 18,2 év. Ez egyben azt is jelenti, hogy a most nyugdíjba vonuló férfiak közel 80 éves korukig, míg a nők kb. 83 éves korukig élnek átlagosan.
65 évesen a férfiak 2025-ben még 7,2, a nők pedig 7,9 egészségben töltött évre számíthatnak, ahogy azt sem, hogy az egészségben töltött várható évek száma 2020-ban érte el a csúcsát. A visszaesésben közrejátszottak a Covid-járvány miatti halálozások, azonban az adatok az elmúlt két-három évben sem javultak tovább, alapvetően stagnálás figyelhető meg az adatoknál.
De összességében a várható életkort tekintve sem következett be markáns változás az elmúlt 16 évben, hiszen 2010 és 2024 között a 65 éves korban várható élettartam a férfiaknál mindössze 0,8, a nőknél 0,6 évvel emelkedett.
Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor az is fontos adat, hogy míg Magyarországon a születéskor várható élettartam 2024-ben 73,7 év volt, addig az EU-átlag 78,9 év, ami jó 5 éves különbséget jelent. (Magyarország alulról az ötödik helyen áll ebben a rangsorban).
De mit jelent ez a nyugdíjakat tekintve?
A KSH adataiból többek között kiderül, hogy 2026-ban meghaladta a 2 milliót az öregségi nyugdíjasok száma Magyarországon, és összesen 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. Ez az ország lakosságának negyede. Az öregségi nyugdíjasok száma az előző év azonos időszakához képest közel 1 százalékkal emelkedett.
A KSH adatai szerint a nyugdíjkorhatár, azaz 65 év alatti ellátottak 31 százaléka részesült „Nők 40” alapján járó öregségi nyugdíjban. Egyébként a nők felülreprezentáltsága szinte minden ellátásfajtánál megfigyelhető: az összes ellátott 62 százalékát teszik ki.
Ugyanakkor a nők nyugdíja alacsonyabb összegű volt. Hiszen míg az öregségi nyugdíj átlagos összege 2026 januárjában (kerekítve) havi 261 ezer forintot tett ki, addig a férfiak öregségi nyugdíja 289 ezer forint, míg a nőké 245 ezer forint volt. Ez tehát azt mutatja, hogy bár a férfiak 7,6 évvel kevesebb időt töltenek nyugdíjban, a nyugdíjuk 44 ezer forinttal volt magasabb.
Ha a januári nyugdíjadatot vesszük alapul és jelenértéken számolunk, azaz nem vesszük figyelembe a későbbi nyugdíjemeléseket, akkor így alakul az a nyugdíj, amit a nyugdíjba vonuló férfiak és nők teljes nyugdíjas időszakuk alatt az államtól kapnak:
| Mutató | Férfiak | Nők |
| Átlagos havi nyugdíj | 289 000 Ft | 245 000 Ft |
| Átlagos életkor a nyugdíjba vonuláskor | 65,1 év | 62,6 év |
| Várható időtartam nyugdíjban | 14,5 év (14,6 – 0,1 év = 174 hónap) | 20,6 év (18,2 + 2,4 év = 247,2 hónap) |
| Teljes kifizetett nyugdíj (13. havival) | ~54,3 millió Ft | ~65,5 millió Ft |
Ez alapján látható, hogy bár a nők átlagos havi nyugdíja alacsonyabb, a hosszabb várható élettartam és a korábbi nyugdíjba vonulási lehetőség miatt teljes életük során átlagosan mintegy 11,2 millió forinttal több nyugdíjat kapnak kézhez, mint a férfiak.
Itt megjelenik a 13. havi nyugdíj hatása is, ami évi plusz egyhavi összeget jelent. Ez a teljes várható élettartam alatt a férfiaknál kb. 4,2 millió forint, a nőknél 5 millió forint plusz juttatást jelent.
Mekkora nyugdíjmegtakarításra lehet szükséged?
Az előbbiek alapján adódik a kérdés, hogy amennyiben valaki nem elégedett a nyugdíjával, akkor, ha 30, 50 vagy 100 százalékkal több nyugdíjat szeretne havonta, mekkora megtakarításból tudja ezt fedezni? Természetesen ebben az esetben is csak átlagokkal tudunk számolni, amihez képest valószínűleg mindenki egyéni élethelyzete (nyugdíja, nyugdíjban töltött ideje stb.) eltér.
Emellett jelenértéken számolunk (vagyis az inflációt és a megtakarítás reálhozamát egyaránt 0 százaléknak tekintjük, hiszen az infláció a nyugdíjakat is emeli, de közben a megtakarítás is kamatozik), így a szükséges tőke pontosan megegyezik a nyugdíjas évek alatt kifizetett plusz juttatások összegével. A 13. havi nyugdíjat ebben az esetben pedig nem vesszük figyelembe. Ennek eredményeként a fentebbi értékeket alapul véve az alábbi összegeket kapjuk:
Férfiaknál (14,5 év = 174 naptári hónap):
- +30% (+86 700 Ft/hó): 174 x 86 700 ≈ 15,1 millió Ft
- +50% (+144 500 Ft/hó): 174 x 144 500 ≈ 25,1 millió Ft
- +100% (+289 000 Ft/hó): 174 x 289 000 ≈ 50,3 millió Ft
Nőknél (20,6 év ≈ 247 naptári hónap):
- +30% (+73 500 Ft/hó): 247 x 73 500 ≈ 18,2 millió Ft
- +50% (+122 500 Ft/hó): 247 x 122 500 ≈ 30,3 millió Ft
- +100% (+245 000 Ft/hó): 247 x 245 000 ≈ 60,5 millió Ft
Ez alapján az látható, hogy férfiaknak így kb. 50 millió forint, a nőknek kb. 60 millió forint tőkeösszegre lenne szükségük a nyugdíj duplázásához a nyugdíjba vonuláskor. Ehhez mérten érdemes tervezni a nyugdíjmegtakarításokkal.
Természetesen a nyugdíjas évek során az ellátás összege emelkedik (jelenleg az infláció mértékével), ahogyan a megtakarítás is hozamot termel, amit azonban nem lehet előre megjósolni. Ezért ez a számítás csak nagyságrendileg mutatja meg, hogy mekkora megtakarításra van szükség a nyugdíjba vonuláskor ahhoz, hogy érdemben kipótolható legyen a havi járandóság.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
