Téli depresszió? Szakértői tanácsok és támogatott megoldások a szürke napokra
A depresszió népegészségügyi probléma, amely a téli hónapokban a fényhiány és a fokozott terhelés miatt sokaknál felerősödik. Nem gyengeségről, hanem egy összetett állapotról van szó, amelynél a felismerés az első lépés a gyógyulás felé. Az OTP Egészségpénztár és a Budai Egészségközpont szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakszerű pszichológiai segítség ma már nem luxus, hanem az öngondoskodás része, amelyhez az egészségpénztári megtakarítások is valós pénzügyi támaszt nyújtanak
Magyarországon a depresszió és a különféle hangulatzavarok a leggyakoribb egészségügyi kihívások közé tartoznak. A becslések szerint minden hatodik felnőttet érint élete során a súlyos depresszió. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai rávilágítanak egy fontos különbségre is: a nők körében kétszer gyakrabban diagnosztizálnak ilyen jellegű megbetegedést. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a férfiak immunisak lennének; náluk a társadalmi elvárások miatt gyakran rejtve maradnak a tünetek, és ritkábban, vagy csak a probléma súlyosbodásakor kérnek segítséget.
Hol válik el a téli levertség és a depressziós állapot?
A szezonális affektív zavar (téli depresszió) jellemzően késő ősszel kezdődik, és a tavaszi napsütéssel párhuzamosan enyhül. Azonban nem szabad félvállról venni.
„A különbség a téli levertség és a klinikai értelemben vett depresszió között elsősorban a tünetek tartósságában, intenzitásában és a mindennapi működésre gyakorolt hatásában ragadható meg” – mutat rá Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
- Ha a lehangoltság és az örömérzés hiánya legalább két héten át folyamatosan fennáll.
- Ha érdemi teljesítményromlást tapasztalunk a munkánkban vagy a mindennapi teendőinkben.
- Ha a visszahúzódás, a tartós kimerültség vagy a motivációvesztés uralja a mindennapokat.
A biológiai háttér: miért éppen télen?
A szakértő hangsúlyozza, hogy a kevesebb természetes fény közvetlen hatással van a szervezet cirkadián ritmusára. Ez a belső óra szabályozza az alvásminőséget és az energiaszintünket. Ha ez felborul, egy nehezen áttörhető körforgás alakulhat ki: a fáradtság miatt csökken az aktivitás és a társas érintkezés, ami kevesebb pozitív élményhez, ezáltal pedig további hangulatromláshoz vezet.
Tudatos lépések a megelőzésért
Bár a súlyos tünetek szaksegítséget igényelnek, az enyhébb panaszok esetén és a megelőzésben sokat segíthet a tudatos rutin kialakítása - emelte ki Stoll Dániel:
- Fénykeresés: Minél több idő töltése a szabadban a nappali órákban.
- Stabilitás: Rendszeres ébredési idő és alvásritmus fenntartása.
- Mozgás: Még a mérsékelt testmozgás is bizonyítottan javítja a mentális állapotot.
- Közösség: A társas kapcsolatok ápolása védőfaktort jelent a bezárkózás ellen.
Pénzügyi akadályok nélkül: a segítség elérhetősége
Sokan azért halogatják a szakember felkeresését, mert a magánúton igénybe vett pszichológiai tanácsadás jelentős anyagi terhet róhat a családra. Ebben nyújthat valós, gyakorlati segítséget az egészségpénztári tagság.
Budai József, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója szerint a mentális egészség ma már az öngondoskodás megkerülhetetlen része: „Ahogyan odafigyelünk a szűrővizsgálatokra, ugyanúgy fontos a lelki egyensúly megőrzése is. Kevesen tudják, de az egészségpénztári egyenleg pszichológiai tanácsadásra is felhasználható.”
Ez a megoldás nemcsak a tervezhetőséget segíti, hanem pénzügyi előnyt is jelent: az egészségpénztári befizetések után járó 20%-os adó-visszatérítés (évente akár 150 ezer forint) érdemben csökkentheti a terápia vagy a tanácsadás költségeit, így a gyógyulás útja anyagilag is fenntarthatóbbá válik.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
