Egyre több bank jelenti be, hogy az infláció mértékében emeli a díjait. A CIB, K&H, MBH és Raiffeisen bankok 2026. április elsejétől számítanak fel magasabb díjakat a vállalkozói bankszámlákon. A díjemelés ugyanakkor nem egységes.
Megkezdődött a 2026-os banki díjkorrekciós szezon a vállalati szektorban. A Raiffeisen Bank az elsők között publikálta azt a kondíciós listát, amely április elejétől az infláció mértékével emeli a vállalkozói számlák költségeit. Bár a lakossági ügyfelek június végéig védelmet élveznek, a cégeknek már most érdemes felülvizsgálniuk bankolási szokásaikat.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2025-ös éves inflációs adatot, vagyis a fogyasztói árak tavalyi emelkedésének mértékét. Ez egyben meghatározza a bankszámlák idei maximális díjemelési mértékét, továbbá két fontos állampapír idei évi kamatmértékét is. A lakossági bankszámláknál azonban van egy csavar a díjemeléssel kapcsolatban.
Az eurózóna az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági együttműködési formája, amely a közös valuta, az euró használatára épül. A csatlakozás jelentős gazdasági előnyöket hordoz magában, ám komoly feltételeket és felelősséget is jelent a tagállamok számára. Az alábbiakban áttekintjük, mit jelent az eurózóna, mely országok a tagjai, hogyan lehet csatlakozni hozzá, és milyen hatásokkal járna az euró bevezetése Magyarország számára.
Ugyan a bankok önkéntes moratóriuma 2026 júniusáig befagyasztotta a lakossági számlák díjait, a jövő év második felében várhatóan 4,6 százalékos emelés jöhet – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Véleménye szerint közben rengeteg ügyfél drágább számlacsomagban ragadt, így most is érdemes átnézni a januárban érkező díjértesítőket. Az alapszámla minimálbérhez kötött, maximális havi díja is emelkedik jövőre.
2025. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg októberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint.
Az árrésstop esetleges kivezetése átmenetileg megemelheti ugyan a pénzromlás ütemét, ugyanakkor a szigorú monetáris kondíciók miatt összességében az átlagos infláció lassulására lehet számítani 2026-ban – vélik az Erste elemzői. A hazai és a külföldi kamatok közti, várhatóan tovább emelkedő különbözet erős támaszt nyújt a hazai fizetőeszköznek: egy euró idén és jövő év végén is 385 forint körül lehet.
Az elmúlt hónapokban látványosan nőtt a nyugdíjas évek egzisztenciális bizonytalanságától tartók aránya a magyar lakosság körében, és érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások is – derül ki a Provident Barométer kutatás friss adataiból. A lakosság közben továbbra is az inflációt tekinti az első számú pénzügyi kockázatnak.
Megérkezett a legfrissebb inflációs adat, amely ismét rávilágít arra, mekkora teher nehezedik a háztartásokra és a megtakarításokra. Bár az áremelkedés üteme lassult az elmúlt időszakban, a korábbi évek drágulása tartósan beépült a gazdaságba. Ahhoz, hogy a pénzünk ne égjen el észrevételül, cselekednünk kell, hiszen a folyószámlán tartott pénz folyamatosan veszít az értékéből.
A legszélesebb körben ismert gazdasági szakkifejezés az infláció, ennek ellentéte viszont kevésbé került be a köztudatba. Ez a defláció, amikor az árszínvonal, azaz a termékek és szolgáltatások ára csökken. Elmondjuk, miért fontos, és miért lehet veszélyes.
