Az elmúlt hónapokban látványosan nőtt a nyugdíjas évek egzisztenciális bizonytalanságától tartók aránya a magyar lakosság körében, és érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások is – derül ki a Provident Barométer kutatás friss adataiból. A lakosság közben továbbra is az inflációt tekinti az első számú pénzügyi kockázatnak.
Megérkezett a legfrissebb inflációs adat, amely ismét rávilágít arra, mekkora teher nehezedik a háztartásokra és a megtakarításokra. Bár az áremelkedés üteme lassult az elmúlt időszakban, a korábbi évek drágulása tartósan beépült a gazdaságba. Ahhoz, hogy a pénzünk ne égjen el észrevételül, cselekednünk kell, hiszen a folyószámlán tartott pénz folyamatosan veszít az értékéből.
A legszélesebb körben ismert gazdasági szakkifejezés az infláció, ennek ellentéte viszont kevésbé került be a köztudatba. Ez a defláció, amikor az árszínvonal, azaz a termékek és szolgáltatások ára csökken. Elmondjuk, miért fontos, és miért lehet veszélyes.
A szeptemberi inflációs adat alapján már tudható, hogy 2025-ben már nem kell fizetni az alapszámlákért. Mutatjuk, mennyit spórolhatunk ezzel!
Változatlan szinten, éves alapon 4,3 százalékon maradt a fogyasztói árak emelkedése szeptemberben, ami valamivel kedvezőbb adat az előzetes elemzői várakozásokhoz képest. A fogyasztói árak emelkedésének alakulására már a forintárfolyam is kedvező hatással lehet.
Bár kevesebb család vett fel áruhitelt júliusban, mint tavaly, még soha nem költöttek ennyit iskolakezdésre – hiszen a kölcsönök átlagösszege egy év alatt 15 százalékkal, közel 40 ezer forinttal nőtt – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A 281 ezer forintos átlagösszeg inflációs nyomást jelez, miközben a bankok 0 százalékos THM-mel csábítanak. Kérdés, marad-e még puskapor a karácsonyi szezonra.
Az augusztusi inflációs adat nem okozott nagy meglepetést: a fogyasztói árak továbbra is emelkednek, bár az ütem lassult. Az igazi izgalom azonban nem itt, hanem a hitelpiacon van, ahol a szeptembertől elérhető Otthon Start program alapjaiban írhatja át a lakáspiacot. De vajon valóban akkora ajándék a 3 százalékos kamat, és mit mond mindez a gazdaság valós állapotáról?
Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A KSH által számított fogyasztói árindex (CPI) a háztartások által megvásárolt termékek és szolgáltatások árainak változását méri, és az infláció egyik legfontosabb mutatója. Tudj meg róla mindent!
A júniusi inflációs adatokat tette ma reggel közzé a KSH. A fogyasztói árak havi szinten 0,1 százalékkal emelkedtek, az éves inflációs mutató így 4,6 százalékra nőtt a májusi 4,4 százalékról. A tényadat kicsit kedvezőbb lett az Erste Bank elemzői által várt 4,7 százaléknál. Kedvező a maginfláció további lassulása, 4,4 százalékra a májusi 4,8 százalékról.
