Idén már biztosan ingyenesek maradnak az alapszámlák
A szeptemberi inflációs adat alapján már tudható, hogy 2025-ben már nem kell fizetni az alapszámlákért. Mutatjuk, mennyit spórolhatunk ezzel!

A szeptemberi inflációs adat alapján már tudható, hogy 2025-ben már nem kell fizetni az alapszámlákért. Mutatjuk, mennyit spórolhatunk ezzel!

Változatlan szinten, éves alapon 4,3 százalékon maradt a fogyasztói árak emelkedése szeptemberben, ami valamivel kedvezőbb adat az előzetes elemzői várakozásokhoz képest. A fogyasztói árak emelkedésének alakulására már a forintárfolyam is kedvező hatással lehet.

Bár kevesebb család vett fel áruhitelt júliusban, mint tavaly, még soha nem költöttek ennyit iskolakezdésre – hiszen a kölcsönök átlagösszege egy év alatt 15 százalékkal, közel 40 ezer forinttal nőtt – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A 281 ezer forintos átlagösszeg inflációs nyomást jelez, miközben a bankok 0 százalékos THM-mel csábítanak. Kérdés, marad-e még puskapor a karácsonyi szezonra.

Az augusztusi inflációs adat nem okozott nagy meglepetést: a fogyasztói árak továbbra is emelkednek, bár az ütem lassult. Az igazi izgalom azonban nem itt, hanem a hitelpiacon van, ahol a szeptembertől elérhető Otthon Start program alapjaiban írhatja át a lakáspiacot. De vajon valóban akkora ajándék a 3 százalékos kamat, és mit mond mindez a gazdaság valós állapotáról?

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A KSH által számított fogyasztói árindex (CPI) a háztartások által megvásárolt termékek és szolgáltatások árainak változását méri, és az infláció egyik legfontosabb mutatója. Tudj meg róla mindent!

A júniusi inflációs adatokat tette ma reggel közzé a KSH. A fogyasztói árak havi szinten 0,1 százalékkal emelkedtek, az éves inflációs mutató így 4,6 százalékra nőtt a májusi 4,4 százalékról. A tényadat kicsit kedvezőbb lett az Erste Bank elemzői által várt 4,7 százaléknál. Kedvező a maginfláció további lassulása, 4,4 százalékra a májusi 4,8 százalékról.

Megérkezett a júniusi inflációs adat: 4,6 százalékon áll a fogyasztói árindex a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentése szerint. Bár a pénzromlás üteme stabilizálódni látszik, a mögöttünk hagyott turbulens időszak alapjaiban rajzolta át a magyar fogyasztók pénzügyi szokásait. Ebben a dráguló környezetben kiemelten fontossá válik a tudatos pénzügyi tervezés és a megfelelő döntések meghozatala.

Megérkezett az MNB legfrissebb, júniusi Inflációs jelentése, amely kijelöli a magyar gazdaság várható pályáját. A jegybanki előrejelzés szerint 2025-ben az éves átlagos infláció a korábban vártnál magasabb szinten, 4,7 százalékon alakulhat, és a gazdasági növekedés is igen visszafogott, mindössze 0,8 százalékos lehet. Mit jelent ez a hitelfelvevők számára, és milyen hatásokkal találkozhatunk emiatt a mindennapokban?

4,4 százalék volt az infláció 2025 májusában, ami meglepetésre meghaladta az áprilisi értéket. Mit jelent ez egy lakáshitelesnek vagy egy állampapír tulajdonosnak?