Tartható az álomárfolyam? Ez várhat a forintra 2026-ban – így látják a szakértők
A május eleji, 355 forintos euróárfolyamhoz képest ugyan gyengülhet idén a forint, de nem fog elmenni a korábbi, 400-hoz közeli szintig, ha nem következik be valamilyen nagy negatív történés – jósolják a CIB Bank elemzői. Szerintük az idén 3 százalék körüli átlagos inflációval lehet számolni, és az MNB több kisebb kamatvágást is végrehajthat.
Az elmúlt hetekben sokat erősödött a forint, egészen 355 forintig javult az árfolyama az euróval szemben, míg a dollár újra elérte a 300-as szintet. Már márciusban, a fokozatosan 380 körülire szelídülő euró idején is látványosan megnőtt a lakossági bankszámlákon tartott devizák összege, és az azóta bekövetkezett további látványos javulás még többeket sarkallhatott arra, hogy a bankszámlájukon tartott forintjaik egy részéből eurót vagy dollárt vásároljanak, akár a devizaszámlájukra, akár készpénzben. Most a kisbefektetők számára is az az egyik legizgalmasabb kérdés, hogyan változhat a forint árfolyama az idén, tartható-e a mostani, nagyon erős szint, vagy már túl vagyunk a csúcson.
A május eleji, 355 forintos euróval szemben gyengülésre kell számítani 2026-ban, de a CIB Bank a tavalyi, 397,7 forintos éves átlagos árfolyam után az idei évre 366,5 forintos átlagot vár – hangzott el a pénzintézet elemzői által tartott sajtótájékoztatón.
Akár többször is vághat a kamaton a jegybank
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a belföldi pozitív hírek beárazódása után az árfolyammozgásban ismét nagyobb szerepet kaphat a külső kockázati hangulat alakulása. A korábbi, 400-as szintek újbóli elérése azonban a CIB Bank alapforgatókönyvében nem szerepel. Jelenleg valamivel 360 forint alatt van az euró árfolyama, míg a dollárt 307 forint fölött jegyzik a pénzpiacon.
A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a külső kapcsolatok normalizálódása, a blokkolt EU-forrásokhoz való hozzáférés, a lehetséges euróbevezetés mind olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a kockázati felárat. Emellett a jegybanktól továbbra is óvatos, körültekintő, az árfolyam stabilitását nem veszélyeztető lépésekre lehet számítani.
Ha a külső kockázati hangulat nem romlik, a zárolt EU-forrásokkal kapcsolatban előrelépés történik, illetve a hazai pénzügyi piacok stabilitása is fennmarad, a CIB Bank szakértői szerint az év további részében esélye lehet a fokozatos monetáris lazításnak, azaz a jelenleg 6,25 százalékos alapkamat csökkentésének. Ez azt jelenti, hogy decemberig egy-két, egyenként negyed százalékpontos kamatcsökkentést tartanak reálisnak. Így az MNB irányadó kamata 5,75 és 6 százalék között zárhatja az évet, ami a vállalati és lakossági hitelek kamatára is hatással lehet.
Infláció: jól indult az év, de bizonytalan a lefutás
Az iráni háború okozta energiaársokk kifejezetten kedvező kiinduló helyzetben érte a magyar inflációt: februárban többéves mélypontra, 1,4 százalékra esett az éves fogyasztói árindex, és az első negyedév egészében is 2 százalék alatt maradt a pénzromlás üteme.
A 2026-os inflációs kilátásokat ugyanakkor a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi. Az árkorlátozások eltörlésének időzítése és módja, az év elejéről elhalasztott adóemelések (jövedéki adó, inflációkövető emelések) megjelenése is befolyásolja azt, mekkora lehet végül az idén az infláció. Az energiaársokk indirekt hatásai a második félévben emelhetik a pénzromlási ütemet, az erősebb forintárfolyam viszont mérsékli ezt a hatást. A CIB Bank prognózisa szerint a teljes fogyasztói árindex a jelenlegi, 1,8 százalékos szintről az év végére kissé 4 százalék fölé emelkedik, az éves átlagos infláció pedig 3 százalék környékén alakulhat.
A fogyasztás húzza a növekedést, és ez jót tehet a hitelfelvételi kedvnek is
A CIB Bank elemzői szerint a felhasználási oldalon idén is a háztartások fogyasztása húzhatja a növekedést, miközben a reálkeresetek is kimagasló mértékben, 7 százalékkal nőhetnek. A leköszönő kormány választások előtti intézkedései, illetve az új kormány tervezett lépései – a többi között a családi pótlék emelése, az iskolakezdési támogatás és a nyugdíjasokat érintő intézkedések – tovább növelik a háztartások elkölthető jövedelmét. Utóbbiak természetesen csak onnantól, amikortól végül ezeket az ígéreteket megvalósítja a Tisza-kormány. A háztartások fogyasztása 2026-ban 3,4 százalékkal bővülhet.
Trippon Mariann szerint a fogyasztás növekedése is hozzájárul ahhoz, hogy a lakossági hitelek iránti, erős keresletben nem kell törésre számítani. Ami a támogatott hiteleket illeti – tette hozzá – rövid távon fennmaradhatnak a jelenleg elérhető konstrukciók, középtávon viszont jöhet átalakítás a rendszerben. Utóbbinál egyszerűsítésekre is lehet számítani, illetve arra, hogy a továbbiakban nem csak a keresleti, hanem a kínálati oldalt is próbálja támogatni a kormány.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
