Ellentmondónak tűnhetnek a június elején közölt adatok a vevők jelenlétéről az ingatlanpiacon. A tranzakciók becsült száma tovább esett, de közben áprilishoz képest nőni kezdett az érdeklődés. Mi történik a vevőkkel, visszatértek vajon az érdeklődők már a piacra, vagy még várni kell rájuk, és ha igen, meddig?
Eltérően teljesítettek az elmúlt években a legfontosabb nyaralóingatlan-piacok Magyarországon. Az Otthon Start hitel a lakóingatlanok felé terelte a vevőket, ami érzékenyen érintette az üdülőövezeteket. A Balatonnál jelentősen visszaesett a kereslet, miközben az árak továbbra is magasak maradtak, a Velencei-tónál stabil a forgalom, miközben a Tisza-tó kedvező áraival tűnik ki.
Az elmúlt évben elszálló lakásárak – és ezen belül a rendkívül magasra kúszó panelárak – miatt a kisebb mértékben dráguló és sokkal alkuképesebb családi házak, valamint a telkek iránti kereslet növekedése érzékelhető a hazai ingatlanpiacon.
Miközben az elmúlt másfél évben meredeken emelkedtek a lakásárak, a befektetők egyre inkább eltűnnek a vevői oldalról a hazai ingatlanpiacon. A mérséklődő hozamok, a megtorpanó lakbéremelkedés és a magas árak miatt sokan inkább eladnak közülük, nem újabb ingatlanokat vásárolnak.
Az előző években az országban lezajlott ingatlan-áremelkedéseket Budapest vezette, 2026-ban azonban már jó pár hónapja érezhető a lassulás. Ezért aztán árkorrekcióba és stagnálásba váltott a fővárosi ingatlanpiac a legtöbb területen. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez még egy darabig marad is.
Márciusban már úgy tűnt, hogy ismét erőre kap az albérletek piaca, az április azonban újra lassulást, Budapesten pedig egyenes visszaesést hozott az áraknál. Eközben az Otthon Start albérletárakra is ható felfutása után az eladó ingatlanok piacán is vége a nagy felfutásnak. Sok érdeklődőnek már túl magasak lettek a lakásárak.
Egy adott vármegyében vagy városban az újépítésű ingatlanok kínálata árulkodó lenyomata az adott terület fejlettségének, vonzerejének és iparának. Hol találjuk most a legtöbb eladó újépítésű társasházi lakást, és hol nincsenek egyáltalán fejlesztések az országban?
Az euró bevezetése kapcsán sokan félnek az ingatlanárak növekedésétől. A tapasztalatok azonban vegyesek, a helyzetet sok egyéb tényező is befolyásolja. Ráadásul az elmúlt évek magyarországi ingatlanáremelkedése euróbevezetés nélkül is Európa-rekorder volt, és messze meghaladta az eurót bevezető közép-kelet-európai országokét.
A tavalyi évben jelentkező több mint 20 százalékos áremelkedést követően már az év végén látni lehetett némi korrekciót a hazai ingatlanárakban. Mindez gyenge kereslettel párosult, így a január kétéves mélypontot hozott. A választások miatti kivárás során a kereslet márciusban is nyomott maradt – és a bizonytalanság miatt ez egy darabig nem is fog változni –, az árak ennek ellenére emelkedést mutattak mind az ingatlanpiacon, mind az albérleteknél.
Miközben a hirdetési árak nominálisan leginkább csak válságok idején szoktak ereszkedni az ingatlanpiacon, a valós értékesítési áraknál azért gyakrabban érzékelhető mérséklődés. Ez a folyamat a tavaly őszi Otthon Start-os áremelkedést követően most is tapasztalható, és leginkább az egyre növekvő alkukban érhető tetten.
