EBKM - Mit mutat meg és mire nem jó?

Az EBKM az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató kifejezésből kirakott mozaikszó. Ezzel a számmal fejezhető ki százalékosan, hogy mennyi lesz a nyereséged, ha lekötött betétbe teszed a pénzed. Azért nagyon hasznos, ha ezt a mutatót figyeled, mert a célja az, hogy a bankbetétek összehasonlíthatóak legyenek.

Oké, de miért van szükség egy ilyen egységes mutatóra?

A bankok különbözőképpen adják meg azt, hogy mennyi kamatra számíthatsz egy-egy betét lekötésével. Léteznek olyan pénzintézetek, amik 360 napos bázis alapján állapítják meg a kamatot, de vannak olyanok is, ahol a 365 napot veszik alapul. Ez elsőre nem tűnik jelentősnek, pedig érdemes rá odafigyelned.

Az is könnyen megtéveszthet, hogy mikor írja jóvá a kamatot a bank. Ha ezt rendszeresen (például havonta) megteszi, akkor már a kapott kamatok is kamatozhatnak, ezt nevezik kamatos kamatnak. Ha csak a lekötés végén kapod meg a kamatot, akkor csak az általad befizetett összeg alapján lesz megállapítva, hogy mennyit kamatozott a pénzed.

Van olyan eset is, amikor a kamat időben sávos, azaz nem állandó a futamidő alatt, hanem az eltelt idővel arányosan változik. Ilyenkor több részre van felosztva a megtakarítás, és általában a soron következő részekre egyre magasabb kamatot adnak. Ilyen van a Magyar Állampapír Plusznál is, amit szuperállampapírnak is szoktak hívni.

A bankok közötti különbségek miatt a kevésbé gyakorlottaknak sokszor a véletlenre kellett bízni a döntést.

Az EBKM mutató bevezetésével, sokkal átláthatóbbá vált a rendszer és könnyebb a választás. Ez egyszerűen hangzik, de várj még, mert nem minden van benne az EBKM-ben.

Nézzük meg először, hogy mit tartalmaz.

A legfontosabb, hogy a várható kamatot éves szinten mutatja meg, így kiküszöbölhető a 360 és 365 napos bázis közötti eltérés. Nem takarja el a kamatos kamat és az év végén tőkésített kamat közötti különbséget, hiszen csak a végső eredménnyel foglalkozik.

Lehet, hogy első olvasásra úgy érzed, hogy felesleges ezzel foglalkoznod, hiszen alig számít az a pár nap vagy néhány száz forint eltérés. Na de mit jelenthet valójában a különbség?

Vegyük például azt a helyzetet, hogy van egy 150 000 forintos megtakarításod, amit befektetsz 4 százalékos kamattal és 200 forintos havi költséggel 1 évre.

Milyen különbséget okozna, ha csak a 4 százalékos kamatot vennéd figyelembe és mi lenne az eltérés akkor, ha az EBKM mutatót néznéd inkább meg?

A befektetésed 6 000 forintot fog kamatozni az év végén. Viszont a havi költség 2 400 forintot fog jelenteni a periódusidő lejártával.

Az EBKM tartalmazza továbbá az olyan költségeket is, mint például a havi számlavezetési díj. Ha ilyen van, azt is le kell vonni a kifizetett kamatból, hogy megkapd az EBKM mutató értékét. Sőt, ha tovább olvasod, kiderül, hogy van olyan levonás is, amit eleve nem is tartalmaz az EBKM.

Szerencsére nagyon könnyű megtalálnod ezt a mutatót, mert a pénzintézetek honlapján, a bankfiókokban, sőt a reklámokban is fel van tüntetve, hogy mennyi az EBKM-e a lekötött betéteknek.

Egyszerűen össze tudod majd hasonlítani a kamatlábbal, hiszen ezt az értéket is minden esetben ki kell írniuk, méghozzá ugyanakkora betűtípussal.

Jó hír, hogy a bankbetétek összehasonlítására már sokféle online kalkulátort találhatsz, de akár a Magyar Nemzeti Banknak is van betét- és megtakarítás-keresője.

Nézzünk meg pár lekötött betétet és azt is láthatod, hogy az éves kamat és az EBKM sokszor ugyanaz.

Mint ahogy hitelfelvételkor sem a legjobb ötlet kizárólag a THM mutatóra bízni magad, úgy a EBKM-nek is megvannak korlátai. A sok hasonlóság ellenére, azt se felejtsd el, hogy az EBKM esetében pont a nagyobb értékkel fogsz jól járni, míg a THM akkor előnyös, ha minél alacsonyabb.

Az egyik lehetséges költség, amivel az EBKM nem számol, az a kamatadó. Ez a költség a kamataid után fizetendő 15 százalékos személyi jövedelemadót jelenti. Tehát ha például lekötsz 1 millió forintot 1 évre 10%-os kamattal, akkor a bruttó kamat 100 000 Ft. Ennek a 15%-át, vagyis 15 000 Ft-ot kell kifizetned kamatadóként.

Ha TBSZ számlán fektetsz be egy bizonyos bankbetétbe (vagy más megtakarításba), akkor 5 év után nem kell kamatadót fizetned. Ha egy normál számlával teszed ugyanezt, akkor ki kell fizetned a kamatadót. Habár nem számítható bele az EBKM-be a kamatadó, de attól még sokat számíthat, ha jó befektetést szeretnél kötni.

Arra is figyelj oda, hogy a bankszámlának van-e valamilyen számlavezetési költsége. Ezt főleg akkor érdemes figyelni, ha kisebb összeget szeretnél befektetni, mert ilyenkor sokat számít bármilyen plusz költség, amit a bankszámláért számolnak fel. Ha ki akarod zárni a lehetőségét annak, hogy a kiadásaid meghaladják a hozamodat, akkor vannak olyan pénzintézetek is, ahol egyáltalán nincs számlavezetési díj.

Nemcsak a számla fenntartása kerülhet pénzbe, hanem az olyan egyéb szolgáltatások is, mint a biztosítás, betétfeltörés, utalás, csoportos beszedés vagy kártyadíj. Mivel ezek teljesen a számla- és kártyahasználati szokásaidtól és igényeidtől függenek, ezért lehetetlen lenne előre megjósolni és kifejezni az EBKM-ben őket.

Különleges eset, amikor a betéthez befektetés is kapcsolódik. Ezek általában olyan kombinált banki betétek, ahol a pénzed egy kisebb részére viszonylag magas fix kamatot ad a bank, de a nagyobb részét befektetési alapokba, nem garantált hozamú értékpapírokba kell fektetned és sokszor ott is kell tartanod legalább 1-2 évig.

A változó kamatozású betétek esetén azért ne bízz teljesen vakon a mutatóban, mert ilyenkor az EBKM-et a legutolsó ismert kamat alapján számolják ki. Ez az érték folyamatosan változhat, úgyhogy korlátozottan használható ilyenkor az EBKM. Ez alól csak az olyan befektetés kivétel, ahol előre fixen megmondják, hogy a különböző periódusokban mennyi lesz a kamat (mint a szuperállampapírnál is).

Figyelj arra, hogy azonos típusú bankbetéteket vess össze a segítségével és nézz utána az egyéb költségeknek is, amik a mutatóban nem jelennek meg.

Ezektől eltekintve az EBKM segíthet a helyes döntés meghozásában.

Ha biztonságra vágysz és a bankbetéteket és az állampapírokat tartod a legjobb választásnak, még akkor sem oldódott meg minden problémád.

A bankbetéteken belül is létezik számos opció és variáció, amik közül válogathatsz. Vannak például fix és változó kamatozású betétek. Az utóbbi esetén a kamatláb általában a jegybanki alapkamathoz van kötve és annak alakulásától függően növekedhet vagy csökkenhet. A fix kamatozás esetén a futamidő végéig állandó marad a hozamod.

Ez egy elég biztonságos lehetőség, hiszen tényleg azt fogod kapni amire számítasz, ám előnytelen lehet abban az esetben, ha a változó kamatozású betéteknél növekedés indul meg. Ennél a kérdésnél például el kell döntened, hogy inkább kockázatot vállalsz és esetleg jobban jársz, vagy maradsz a biztos kamatnál.

Arra is figyelned kell, hogy a kamatok emelkedése vagy csökkenése várható-e inkább.

Ha az emelkedés a valószínűbb (mint most, amikor folyamatosan emelkedik az alapkamat, hogy az inflációt megfékezzék), akkor érdemes lecsapni a változó kamatozású betétekre és jó ötlet lehet rövid futamidőt választani (3-6 hónaposat).

Ellenben, ha inkább kamatcsökkenés várható, akkor lehet, hogy jobb választás a fix kamatozású és hosszabb távú befektetések mellett maradni. Persze a kamatemelkedési és kamatcsökkenési periódusok sem állandóak és például egy váratlan válság hatására gyorsan meg is változhatnak.

Eltérő lehet a különböző termékeknél, hogy hogyan kamatozik a befizetett pénzed. Létezik például fix és sávos kamatozás és ezeket még tovább is bonyolítják a bankok. Ebben az útmutatóban részletesen bemutatjuk táblázatokban is, hogy melyiknél mi a különbség és hogy az EBKM hogyan számolódik rájuk.

Van különbség lekötött és látra szóló bankbetétek között is.

A lekötött verzió választása esetén a számlán lévő pénzedhez nem fogsz majd tudni hozzáférni a betét lejárta előtt, vagy a betét feltörése nélkül. Előnye viszont ennek a típusnak, hogy kedvezőbb kamatozású szokott lenni, mint a látra szóló bankbetétek.

A látra szóló számlák alacsonyabb kamattal járnak. A bank minden napra kiszámolja és megadja a kamatot, amíg a pénz a számlán van. Így mivel ez a konstrukció sokkal rugalmasabb - hiszen bármikor kivehetsz vagy befizethetsz ide még pénzt - a bank számára viszont nem annyira jó, mert nem tudja, hogy meddig számolhat a pénzeddel. Emiatt szoktak a látra szóló számlákon tartott pénzek után alacsonyabb kamatot fizetni.

A választás előtt mindenképpen gondold át, hogy vajon nélkülözni tudod-e majd a közeljövőben a befizetett pénzt. Annak se felejts el utánanézni, hogy mi lenne a következménye, ha fel kellene törnöd a lekötött bankbetétet.

Természetesen ez elsőre nagyon ijesztően hangzik, főleg, ha tapasztalat nélkül most lépnél be először a bankbetétek világába. Ne rettenj vissza azonban a döntéstől, hiszen az EBKM mindig ott lesz neked, mint fogódzkodó, ráadásul szakember segítségét is kérheted, ha szükségét érzed.

Összességében a EBKM mutató egy egyszerű és könnyen elérhető kiindulópont, amikor a legjobb banki betét kiválasztása a célod.

Használd ezt a mankót a döntésed meghozatalakor, és legalább annyira lényeges az is, hogy a hiányosságaival is legyél tisztában. Ha nem akarsz rossz döntést hozni, akkor ne felejts el utánanézni a bankszámlád vagy például a bankbetétfeltörés költségeinek sem.

Vedd bele azokat a díjakat is a kalkulációdba, amik téged is érinthetnek, de az EBKM nem mutatja meg őket.

A leglényegesebb tudnivaló talán az, hogy a döntés a te kezedben van, amikor a pénzügyeidről van szó, és egy felelős választáshoz érdemes használnod az olyan támpontokat, amit például az EBKM mutató is megadhat.