A fedezetes hiteleket jelzáloghitelnek is hívjuk. Ide tartoznak például a lakáshitelek is, de lehet adósságrendező hitel vagy szabad felhasználású is a jelzáloghitel. A lényeg, hogy a hitel mögött egy fedezet van, ami a bank pénzét védi.
A bank az ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be, ezzel biztosítja a jogát, hogy ha nem fizeted a hitelt, akkor az ingatlan eladásával a pénzéhez juthat.
A zálogjogot a Földhivatal jegyzi be az ingatlanra a tulajdonos kérésére.
A zálogjoggal terhelt ingatlant valójában el is lehetne adni, mert a zálogjog attól még fennmarad, hogy a lakás gazdát cserél. Hitelügyleteknél viszont a zálogjoggal együtt rendszerint elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeznek az ingatlanra, ami viszont már megakadályozza, hogy a tulajdonos az ingatlant eladja vagy újabb jelzáloggal vagy egyéb joggal terhelje.
A zálogjogot a hitelszerződés végén, a hitel teljes visszafizetése után törlik az ingatlanról. Ezt neked kell intézi a bank által kiadott igazolás alapján.
Márciusban már nem kell minden nap kapkodnunk a fejünk az újabb és újabb lakáshitel-kamatcsökkentésektől: a piaci kamatszintek megmerevedtek, aminek oka, hogy a referenciakamatok közelében vannak, ráadásul a kereslet is élénkülni látszik – értékelte a piaci folyamatokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hiába a lassuló inflációról érkező adatok, hatalmas meglepetésre szeptemberben visszaesett a lakossági hitelkereslet az augusztushoz képest. A BiztosDöntés.hu gyorselemzése szerint ugyanakkor a következő hetekben bizonyosan tovább csökkenhet a jelzáloghitel kamatplafon mértéke.
Komoly méretű lakáshitel-törlesztőrészlet csökkenést tudnak elérni az önkéntes pénztártagok, ha megtakarításaikat tartozásuk csökkentésére fordítják – az így megspórolt pénz a BiztosDöntés.hu számításai szerint magasabb lehet, mintha a pénz az elmúlt 10 év pénztári átlaghozamával megegyező hozammal gyarapodna a következő években.