Borravaló vagy szervizdíj? Ha bankkártyával fizeted, nem biztos, hogy megkapja a felszolgáló!
Gyakran nagy bizonytalanság övezi, hogy a mára szinte mindenhol alkalmazott szervizdíj megegyezik-e a borravaló fogalmával, illetve felszámítása esetén kell-e, illik-e további borravalót is adni. Ha pedig eldöntötted, hogy fizetsz ilyet, akkor egyiket a másik mellett is érdemes-e fizetni, illetve mindkettőt fizetheted-e bankkártyával? Íme a válaszok a kérdéseidre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összeállításának segítségével.
Egyre gyakrabban találkozni az éttermek étlapjain feltüntetett szervizdíjakkal. A fogyasztóban számos kérdés felmerülhet az extra tétel kapcsán. Megegyezik-e borravalóval? Kötelező-e kifizetni? Ha a szervizdíjat már felszámították, akkor adott esetben szükséges-e még borravalót is adni?
A szervizdíj, avagy ritkábban alkalmazott nevén a felszolgálási díj, a vendéglátóhely egy jogszabályban meghatározott bevételi típusa, melyet kizárólag a dolgozók bérére fordíthat. Ez az extra díj nem csak az adott felszolgálót illeti meg, hanem valamennyi ott dolgozó személy részesül belőle előre meghatározott mértékben. A szervizdíj mértékét a vendéglátóhely szabadon határozhatja meg, azonban köteles feltüntetni az étlapon, és egyéb tájékoztatási felületeken. A szervizdíj megfizetése nem opcionális, a fogyasztónak azt meg kell fizetnie. Előnye, hogy kedvezményes adózásából fakadóan nagy mértékben hozzájárulhat a dolgozók méltányos bérezéséhez.
A borravaló ezzel szemben egy önkéntesen adható juttatás, melynek mértékét a fogyasztó határozza meg. A vendég így kifejezheti elismerését és köszönetét a felszolgáló munkája iránt. Nagyon fontos azonban, hogy a borravaló milyen módon kerül kifizetésre, mivel ez annak adózására is kihat, és akár ahhoz is vezethet, hogy abból a felszolgáló nem részesül.
A kártyás fizetéssel adott borravalóról mindig a munkáltató dönt!
Az alábbi esetek fordulhatnak elő:
- A szervízdíjat minden esetben kötelező kifizetni. Kifizetése készpénzzel vagy - a számla többi tételével együtt - bankkártyával is lehetséges. Szétosztásáról a munkáltató dönt, adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. A felszolgáló nem biztos, hogy kap belőle.
- Borravalót készpénzben a számlától külön a felszolgálónak adod. Ekkor a felszolgáló biztosan megkapja azt, adózása adó- és járulékmentes.
- A borravalót készpénzben az erre a célra kijelölt borravaló tárolóba helyezed, aminek tartalmát a helyi szabályok szerint a dolgozók osztják szét egymás között, tehát abból nem csak a felszolgáló, hanem a vendéglátóhely mindegyik dolgozója részesül, adózása adó- és járulékmentes. Célszerű rákérdezni a helyi szabályra, lásd a következő pontot.
- A borravalót készpénzben az erre a célra kijelölt borravaló tárolóba helyezed, aminek tartalmát a helyi szabályok szerint a munkáltató osztja szét a dolgozók között, abból tehát a felszolgáló nem biztos, hogy részesül, pluszban adó- és járulékfizetési kötelezettség vonatkozik rá.
- A borravalót bankkártyás fizetéssel, a számla végösszegével együtt fizeted. Azt a munkáltató osztja szét a dolgozók között, tehát abból a felszolgáló nem biztos, hogy részesül, pluszban adó- és járulékfizetési kötelezettség vonatkozik rá.
Lényeges hangsúlyozni, hogy a borravaló - a kötelezően fizetendő szervízdíjjal ellentétben - minden esetben csak egy lehetőség. Jogod van belátásod és anyagi helyzeted szerint dönteni arról, hogy kívánod-e ilyen formában kifejezni az elégedettségedet.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
