10 tévhit a fizetési meghagyásról

Ha egy magánszemély vagy egy vállalkozás nem fizeti ki a tartozását, akkor a hitelezők jogi lepéseket tehetnek. Ennek egyik eszköze a fizetési meghagyás. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket, amelyek segítenek jobban megérteni, hogyan kell helyesen reagálni, ha fizetési meghagyást kapunk.

Sokan azt hiszik, hogy ha kaptak egy fizetési felszólítást, akkor már egy hivatalos jogi eljárás is elindult ellenük. Valójában a felszólítás még csak egy hitelezői kezdeményezés, amely még nem jelent semmilyen jogi eljárást. A fizetési meghagyás viszont már közjegyző által kibocsátott jogi eszköz, és ha az adós nem vitatja, akkor végrehajthatóvá válik. Ha pedig vitatja, akkor automatikusan bírósági perré alakul.

A végrehajthatóság az egyik legelterjedtebb ismerethiány a fizetési meghagyással kapcsolatban, amely tévesen arra készteti az adósokat, hogy figyelmen kívül hagyják a fizetési meghagyást. A fizetési meghagyás nem csupán egy udvarias emlékeztető, hanem egy hivatalos jogi dokumentum, amelyet egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Sokan halogatják a reagálást a fizetési meghagyásokra, abban bízva, hogy az idővel „magától eltűnik.” Ez óriási tévedés! Ha egy fizetési meghagyásra nem érkezik ellentmondás a törvényben meghatározott határidőn belül (általában 15 nap), az automatikusan jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás indulhat. Ez további költségekkel és kellemetlenségekkel járhat. A fizetési felszólítást tehát semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni!

Bár sokan úgy vélik, hogy a fizetési meghagyások kizárólag postai úton érkezhetnek, a modern kommunikációs csatornák lehetővé teszik, hogy azok elektronikus úton is kiküldésre kerüljenek. Az elektronikus levél vagy más digitális kommunikációs formák ugyanolyan jogi érvényességgel bírnak, mint a postai küldemények. Ezért fontos, hogy ne csak a postai úton érkező leveleket figyeljük, hanem az e-maileket és más digitális értesítéseket is.

Sokan úgy gondolják, hogy ha megkapják a fizetési meghagyást, azt már nem lehet megkérdőjelezni. Ez azonban nem igaz! Az adósnak joga van megvizsgálni a követelést, és ha hibát vagy jogtalanságot talál, 15 napon belül ellentmondást nyújthat be.

Ha egy adós ellentmondással él egy fizetési meghagyás ellen, az még nem jelenti azt, hogy a tartozás eltűnik. Az ügy ilyenkor peres eljárásba kerül, és a bíróság dönti el, hogy a követelés jogos-e. A peres eljárás során felmerülő költségeket – mint például eljárási illeték, tanú- és szakértői díjak – a pervesztes félnek kell viselnie. Ha az adós nem tudja bizonyítani, hogy a követelés alaptalan, akkor peres úton is elveszítheti az ügyet, és akár még több költséget kell fizetnie.

A fizetési meghagyás teljes egészében a közjegyző hatáskörébe tartozó, egyszerűsített polgári nemperes eljárás. Megkerüli tehát a bírósági eljárásokat és a hosszas pereskedést. Perré csak az adós ellentmondása nyomán alakul.

A fizetési meghagyás joghatálya azonos egy jogerős bírósági ítéletével. Egyáltalán nem keveebb annál.

Nem, a közjegyző nem folytat le semmilyen bizonyítási eljárást. A feleket nem hallgatja meg a közjegyző.

A jogszabály alapján 3 millió forintig terjedő követelés főszabályként kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető.

A 15 napos határidő alatt, amely az ellentmondásra vonatkozik, az adós fizetési halasztást és részletfizetési kérelmet is beterjeszthet. Ezt a közjegyző engedélyezheti, melyre csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor.

A fentiek alapján érdemes alaposan megvizsgálni a fizetési meghagyás tartalmát, és csak akkor élni ellentmondással, ha valóban megalapozott kifogásunk van!

Összegzésül elmondható, hogy a legfontosabb, hogy ne dugjuk a fejünket a homokba: ha fizetési meghagyást kapunk, semmiképp se halogassuk a válaszadást!

A tartozások ki nem fizetése súlyos következményekkel járhat mind a magánszemélyek, mind pedig a vállalkozások számára. A pénzügyi problémák gyakran nemcsak rövid távon, hanem hosszú távon is komoly hatással vannak a hitelezők és az adósok közötti viszonyra. A nem teljesített kifizetések következtében jogi eljárások indulhatnak, amelyek rontják az adós pénzügyi helyzetét és hitelképességét.