Előbb-utóbb mindenkinek jól jöhet az egészségpénztári megtakarítás
Az idei év első fele is jól alakult az egészségpénztárak szempontjából: a tagdíjbevétel és a vagyon szépen emelkedett, miközben nőtt a taglétszám is a kasszáknál. Dr. Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár és az Új Pillér Egészségpénztár egyik alapítója, a Patika-csoport vezérigazgatója BiztosDöntés.hu-nak elmondta: az állam is nyert az egészségpénztárak működésén, miközben a szektor által az elmúlt tizenöt évben megmozgatott pénz közel a harmadát adta a teljes társadalombiztosítási ráfordításnak. Véleménye szerint szabályozói eszközökkel – például az adóvisszatérítési maximum emelésével – is ösztönözni kellene az egészségpénztári megtakarítások növekedését.
Az idei év első fele is jól alakult az egészségpénztárak szempontjából: a szektor tagdíjbevételei több mint 17 százalékkal emelkedtek 2024. azonos időszakához képest, és meghaladták a 39,4 milliárd forintot. A tagdíjbevételek döntő része – a korábbi évekhez hasonlóan – ezúttal is a tagok által fizetett tagdíjakból származott: utóbbiak összege 18,6 százalékos, éves bővülés után elérte a 34,1 milliárd forintot.
A taglétszám emelkedése szintén folytatódott az egészségkasszáknál: június végén 1,226 millió tagot tartottak nyilván a piaci szereplők, nagyjából 70 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.
A szektor magyar gazdaságban, illetve az egészségmegőrzésben betöltött szerepéről Dr. Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár és az Új Pillér Egészségpénztár egyik alapítója, a Patika-csoport vezérigazgatója is beszélt a BiztosDöntés.hu-nak. Emlékeztetett arra: az elmúlt 15 évben 365 milliárd forint forrással járultak hozzá a munkáltatók az önkéntes pénztári szektorhoz – ez lehet munkáltatói hozzájárulás és célzott támogatás egyaránt –, amelynek az adóterhe 127 milliárd forint.
Az egyéni befizetések összege kereken 500 milliárd forintot tett ki, amely után 100 milliárd forint szja-kedvezményt (jóváírást) kaptak a tagok. Az állam bevételeinek és kiadásainak különbözete tehát 27 milliárd forint, ami négy-öt, közepes méretű futballstadion felépítésére is elég lehetett néhány évvel ezelőtt. A mostani körülmények között a négy-öt stadion költségeire már nem biztos, hogy elég lenne a 27 milliárdos összeg – hiszen az inflációval is számolni kell – de világosan látszik, hogy az államnak jó üzlet az, hogy az emberek önkéntes intézményrendszerbe is fizetnek, illetve helyeznek el megtakarításokat.
Egy másik számítási aspektus szerint – tette hozzá – az elmúlt 15 évben összesen valamivel több mint 1 000 milliárd forint forrás jelent meg az önkéntes egészségpénztári szektorban: ez a már említett 365 milliárd forintnyi munkáltatói pénzből, az 500 milliárd forint egyéni befizetésből, az ahhoz tartozó 100 milliárdos szja-jóváírásból, és a nagyjából 50-60 milliárd forintra tehető hozamból tevődik össze. „Ha megnézzük, hogy az állam – a NEAK-on keresztül – mennyit költ a társadalombiztosításra, akkor kiderül, hogy ez az összeg közel az egyharmada a teljes ráfordításnak” – emelte ki a Patika-Csoport vezérigazgatója.
A gyorsabb ellátásban is segítenek a pénztárak
A Patika-csoport vezérigazgatója szerint azzal mindenki szembesül, hogy az állami ellátást nehézkesen, vagy hosszú várólistákkal lehet elérni. Az önkéntes egészségpénztár pontosan arra alkalmas – hiszen ezek a pénztárak mindenkivel tudnak szerződni, legyen az tb-támogatott intézmény vagy magánrendelő -, hogy ezek a szolgáltatások gyorsabban elérhetők legyenek: ez most már nagyjából 20 ezer szolgáltatási pontot jelent.
Az egészségpénztár – tette hozzá - emellett kitűnő passzív jövedelmi forrás az átlagembernek is: itt nem arra kell gondolni, hogy több tízmillió forintból veszek egy lakást, azt kiadom, és bérleti díjra teszek szert, hanem arra, hogy 1-2 millió forintot elhelyezek önkéntes egészségpénztárban, ott kamatadó- és szocho-mentesen kamatozik, és ezt a hozamot visszakapom az egyéni számlámra. Tehát itt magával a befizetéssel érhet el a pénztártag akár érdemi hozamot, ami így gyakorlatilag passzív jövedelemnek tekinthető.
Szintén nagyon fontos pillér a gyógyszervásárlási lehetőség, hiszen nem nagyon lehet olyan család Magyarországon, amelynek egy vagy több tagja ne költene rendszeresen gyógyszerekre.
Egyre keresettebbek az önsegélyező szolgáltatások is
A szolgáltatási kör nagyon sok önsegélyező szolgáltatással kibővült az elmúlt években, így a pénztárak olyan élethelyzetekben is segítséget tudnak nyújtani, amikor az embernek már nincsen egyéb jövedelemforrása. A védőszolgáltatások közül viszont olyanok is léteznek, amelyeket alig ismer valaki: kevesen tudják például, hogy a lakásban keletkezett károknál is hasznos lehet az önkéntes pénztári tagság. Jellemző adat, hogy az elmúlt öt évben egyetlen olyan tagja volt a Patika Egészségpénztárnak, aki élt ezzel a lehetőséggel.
Az önsegélyező szolgáltatások közé tartozik a lakáshitelek törlesztésének támogatása is, amely egyre nagyobb érdeklődést generál. Ahogy erre korábban a BiztosDöntés.hu is emlékeztetett, az első félévben 35,5 százalékkal emelkedett az erre a célre fordított összeg, és meghaladta a 2 milliárd forintot. A szolgáltatás iránti érdeklődést tovább fokozhatja, hogy júliustól eltörölték a 180 napos várakozási időt. Ezt a várakozást alátámasztotta a Patika-csoport vezérigazgatója is: tájékoztatása szerint, mióta eltörölték a várakozási időt, az igénylések száma a Patika és az Új Pillér Egészségpénztárnál tízszeresére, ötszáz környékére nőtt.
Igazítani kellene az adóvisszatérítés mértékén
Dr. Lukács Marianna szerint az adó-visszatérítés mostani feltételrendszerét 2017-ben vezették be, ami miatt időszerű lenne módosítani rajta. Jelenleg a befizetések 20 százaléka, de legfeljebb évi 150 ezer forint jóváírás járhat a pénztártagnak, amelynek a kihasználásához 750 ezer forint befizetése szükséges. A bevezetés óta eltelt nyolc évben nagyjából 60 százalék lehetett a kumulált infláció, ami azt jelenti, hogy ezt figyelembe véve most 1,2 millió forintos befizetés után kellene 232 ezer forint visszatérítést adni. „Én azt mondom, hogy ha egymillió forintos éves befizetésben, és 200 ezer forint visszatérítésben sikerülne megállapodni, már elégedett lennék” – mondta a BiztosDöntés.hu-nak a vezérigazgató.
Vonzóbb egészségpénztári szolgáltatásokra van szükség
Dr. Lukács Marianna szerint nyilvánvaló, hogy a pénztári tagság mindenkinek megéri, így az egészségpénztári szolgáltatásokra mindig is szükség lesz Magyarországon. Ráadásul az el nem költött pénztári egyenlegekkel is lehet mit kezdeni: ha a tag 24 hónapra leköti a számláján lévő pénzét, 10 százalék szja-prémiumhoz is juthat. Magát az egészségpénztári megtakarítást pedig leginkább a szolgáltatások fejlesztésével lehet vonzóbbá tenni – a pénzügyi és adózási ösztönzőkön kívül.
Arra viszont mindenképp törekedni kell, hogy az egészségpénztárak a fiatalokat is meg tudják szólítani, amit leginkább a szolgáltatási kör bővítésével lehetne elérni – például a sport (és nem a sporteseményekre járás) támogatásával. Figyelemmel kell lenni emellett a fiatalabb korosztály életvezetési sajátosságaira is: ez a generáció már nem akar háziorvost látogatni, okoskarkötővel folyamatosan figyelemmel kíséri a keringési funkcióit, tehát teljesen másképp közelít az egészség témaköréhez, mint az idősebbek.
A Patika-csoport vezérigazgatója emellett nagyon hisz az általuk is futtatott hűségprogramokban, amelyek nagyszerű eszközt jelentenek arra, hogy az adott kereskedőhöz kössék a vásárlót. Emellett újra elő fogják venni a Patikánál már korábban sikerre vitt Prevenciós Hónapokat, amely minden hónapban a tagok más-más csoportjaira szegmentált szolgáltatásokra fókuszál, természetesen emelt kedvezménnyel.
Az emelkedő taglétszám ellenére az egészségpénztárak is jelentős energiát fektetnek az új tagok toborzásába, illetve a szolgáltatásaik fejlesztésébe. A BiztosDöntés.hu egészségpénztári kalkulátora szerint most is több pénztárnál futnak különböző kampányok. Dr. Lukács Marianna szerint a növekvő taglétszám mellett is – amelyet egyébként a passzív tagok miatt érdemes fenntartásokkal kezelni – számítani lehet arra, hogy tovább folytatódik a konszolidáció az egészségpénztári piacon.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
