Egy év alatt 15 százalékkal nőtt a lakosság értékpapírvagyona
Tovább nőtt a magyar háztartások értékpapírvagyona: június végén már 38 240 milliárd forintot ért az állomány, ha a belföldi kibocsátású papírok mellett a külföldieket is hozzászámítjuk – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Az egy év alatt 15 százalékos bővülés részben abból származik, hogy a lakosság többet vásárolt, részben pedig abból, hogy az árfolyamok is emelkedtek. A növekedés motorja továbbra is az állampapír és a befektetési jegy, miközben a magyarok egyre nagyobb kedvvel fektetnek külföldi papírokba is.
Az állampapír és a befektetési jegy verhetetlen
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint júniusban tovább nőtt a lakosság belföldi kibocsátású értékpapírokból álló vagyona: a hónap végén 32 626 milliárd forintot ért ez az állomány, ami a májusit 1,5 százalékkal (490,5 milliárd forinttal), az egy évvel korábbit pedig 13,8 százalékkal (3950,1 milliárd forinttal) haladta meg.
A vagyon döntő része két értékpapírfajtában összpontosul: 14 455 milliárd forint állampapírban (ez több mint 44 százalék), befektetési jegyben pedig 14 195 milliárd forint (ez 43,5 százalék). Emellett jelentős részt tesznek ki a tőzsdei részvények is a maguk 9,9 százalékával, ami közel 3215 milliárd forintot jelent.
A háztartások a teljes belföldi kibocsátású értékpapírállománynak közel 25 százalékát birtokolják (132 330 milliárd forint). A hazai befektetési alapok jegyeinek pedig már több mint a felét (50,9 százalékát) a lakosság tartja a kezében.
Nagyot megy a külföldi papírok vásárlása
A hazai kibocsátású papírok mellett a magyarok egyre nagyobb összeget tartanak külföldi értékpapírokban is. Júniusban 5614 milliárd forintot ért a háztartások külföldi értékpapírvagyona, ami egy év alatt 23 százalékkal, 1056,9 milliárd forinttal nőtt – vagyis a belföldi állománynál is dinamikusabban bővül.
Ezen belül a külföldi befektetési jegy 3319 milliárd forintot, a külföldi kötvény 1212 milliárd forintot, míg a külföldi részvény közel 1083 milliárd forintot tesz ki.
A belföldi és a külföldi állományt összeadva 38 240,3 milliárd forintra rúgott június végén a magyar háztartások teljes értékpapírvagyona, szemben az egy évvel korábbi 33 233,3 milliárd forinttal – ez 15,1 százalékos éves bővülés.
Nincs megállás a TBSZ-eknél és NYESZ-eknél sem
A befektetési szolgáltatóknál (bankoknál, befektetési vállalkozásoknál, fióktelepeknél) vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma június végén már 620 533 darab volt, 40 ezernél is több (6,9 százalékkal), mint márciusban. Egy év alatt pedig 126 ezres, 25,6 százalékos volt a növekedés. Ez nem jelent azt, hogy ennyivel több befektetőnek van TBSZ-e, hiszen sok befektető minden évben nyit egy újat az adókedvezmény kihasználása érdekében.
A TBSZ-eken tartott befektetések piaci értéke 8853,8 milliárd forintra nőtt, ami az előző negyedévhez képest 8,3, egy évvel korábbihoz képest pedig 24,6 százalékos emelkedés. Egy TBSZ-re így átlagosan 14,27 millió forint jutott június végén – ez gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi, 14,38 millió forintos átlaggal.
A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma lassabban, de szintén nőtt: június végén 107 298 darab ilyet vezettek a szolgáltatók, 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A NYESZ-eken tartott vagyon 688,1 milliárd forintra emelkedett, 13,7 százalékos éves bővülés mellett – vagyis a NYESZ-vagyon gyorsabban nőtt, mint a számlák száma, így az átlagos egyenleg is emelkedett, 6,09 millióról 6,41 millió forintra. (A NYESZ-ek esetében nem kell minden évben új számlát nyitni az új befektetésekre az adóelőny megszerzéséhez.)
A TBSZ- és a NYESZ-számlákon közel 9542 milliárd forintot tartottak a magyarok június végén. Fontos ugyanakkor, hogy ezeken a számlákon nemcsak hazai, hanem külföldi kibocsátású értékpapírok (például külföldi részvények, ETF-ek) is tarthatók. A 38 240 milliárd forintos teljes állományhoz mérve a TBSZ-eken és NYESZ-eken tartott vagyon aránya közel 25 százalék, vagyis a lakosság összes értékpapír-vagyonának nagyjából negyede van valamilyen adóelőnyt biztosító, tartós befektetési vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán.
A szolgáltatók is ösztönzik a tartós befektetések indítását
A BiztosDöntés.hu összegzése szerint a bankok maguk is ösztönzik értékpapírszámláknak és azok adókedvezményt nyújtó változatainak a megnyitását.
Az OTP Banknál 2026. február 9. és december 31. között elengedik az internet- és mobilbankban nyitott értékpapírszámlák – köztük a normál és a tartós befektetési (TBSZ) számlák – számlavezetési díját, a teljes állományra vonatkozóan, egészen az év végéig.
A Gránit Banknál futó, akár 120 000 forintos jóváírással járó lakossági számlanyitási akción belül a rendszeres megtakarítást vállaló ügyfelek – akik egy éven át legalább havi 5000 forint értékben vásárolnak befektetési jegyet – a havi megtakarításukkal megegyező összegű, de legfeljebb 40 000 forint egyszeri jóváírást kapnak. A rendszeres befektetés bármelyik értékpapírszámlán – normál, TBSZ vagy NYESZ – elindítható.
Az Erste jelenlegi számlanyitási akciójában a Future Befektetési Programjához kapcsolódóan, a feltételek teljesítése esetén 25 000 forint jóváírást kap az ügyfél a meglévő vagy újonnan megnyitott tartós befektetési számlájára, amelyet a bank az Erste Arany Alapok Alapjába fektet be.
A K&H Értékpapírnál a 18 és 30 év közötti ügyfeleknek díjmentes a normál és a TBSZ-számla vezetése is, emellett a rendszeres, havi minimum 10 000 forintos ETF-befektetéshez sem számítanak fel vételi díjat – a vásárlás minden hónap 15-én automatikusan megtörténik. TBSZ-en tartva a befektetés hozama 5 év után teljesen adómentessé válhat.
Az MBH Befektetési Banknál a Rugalmas Megtakarítási Program keretében a szerződéskötést követő fél évben nem számítanak fel állományi (számlavezetési) díjat, amennyiben a számlán más befektetés nem található. A program már havi 50 000 forinttól elindítható, és a befektetett összeg nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ) számlán is elhelyezhető, ahol kedvezményes adózás érvényesül.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
