Ez kell ahhoz, hogy ne legyen szükség az Otthon Startra

Minden előzetes várakozást felülmúlt a 2025 szeptembere óta elérhető Otthon Start hitel sikere. A Magyar Nemzeti Bank BiztosDöntés.hu által feldolgozott adatai szerint a múlt év utolsó 3 hónapjában 643,3 milliárd, 2026. első három hónapjában pedig 629,4 milliárd forint értékben kötöttek támogatott lakáshitelekre vonatkozó szerződéseket a bankok, ami túlnyomórészt az új támogatott konstrukció megjelenésével magyarázható.

Ahhoz, hogy az Otthon Start hitel piaci hatását látni lehessen, elég megnézni néhány, korábbi adatot. Így például figyelemre méltó, hogy a támogatott hitelek új szerződéseinek összege 2025. első három negyedévében stabilan százmilliárd forint alatt maradt, tehát az Otthon Start megjelenése sokszoros ugrást hozott ezen a téren. A másik, hogy a támogatott lakáshitelek ilyen mértékű kiáramlására korábban még nem akadt példa. A közelmúltban nagyobb kilengést az MNB által bevezetett Zöld Otthon Program, és az ahhoz kapcsolt, rendkívül olcsó hitel okozott: ennek nyomán a csúcsidőszakban, 2022. második negyedévében 193 milliárd forint közelébe ugrott a támogatott lakáshitelek új szerződéseinek összege, de ez sem közelítette meg a jelenlegi szintet.

A támogatott lakáshitelek dominanciájából viszont az is egyenesen következik, hogy az idő előrehaladtával növekednek a költségvetés ebből eredő kiadásai. Ami az utóbbiakat illeti, a Orbán-kormány korábbi becslései szerint az Otthon Start Program költségvetési hatása 2026-ban 50 és 80 milliárd forint között, 2027-től 2029-ig pedig évi 50 és 150 milliárd forint között alakul majd. Ezeknél is magasabb összegekkel kell számolni viszont 2030-tól, hiszen a kifizetett kamattámogatások összege az idő előrehaladtával kumulálódik: így reálisan azzal lehet számolni, hogy a támogatott konstrukció már néhány éven belül évi több száz milliárd forintos kiadást okoz majd a költségvetésben.

A kiadások növekedésével természetesen az előző kormány is számolt, de számításaik szerint a program gazdaságélénkítő hatásai – legalábbis az előttünk álló néhány évben – nagyjából ellensúlyozhatják a kiadási oldalon jelentkező többletet. Így például a növekvő ingatlanpiaci forgalom jelentős többletet hoz az illetékbevételeknél, miközben az építőipar várt fellendülése nyomán az áfabevételek is emelkednek. Emellett az Otthon Start közvetve a lakossági fogyasztást, és azon keresztül a gazdasági növekedést is élénkíti. Így – érveltek a kormányzatnál – a program akár hat-hét évig is önfenntartó lehet.

A hosszabb távú költségvetési hatások szempontjából ugyanakkor jóval fontosabb, hogy mekkora az olló a piaci kamatok – illetve az állami támogatás mértéke szempontjából meghatározó ötéves államkötvény-hozam – és az Otthon Start hitel legfeljebb 3 százalékos, éves kamata között. Ha ugyanis a piaci árazás közelíteni kezd a támogatott hitel kamatához, a költségvetés Otthon Starttal kapcsolatos kiadásai is mérséklődni kezdenek: ha viszont ez nem következik be, a kormányzatnak előbb-utóbb hozzá kell nyúlnia a szabályozáshoz – mint tették ez például a 2001-ben bevezetett, kamattámogatott lakáshitelnél.

A kamatok jövőbeni alakulása szempontjából viszont feltétlenül biztató, hogy a kormányzati tervek szerint Magyarország megkezdi a felkészülést az euróövezethez való csatlakozáshoz. Ha ez valóban megtörténik, reálissá válik az esélye annak, hogy tovább csökkenjenek a jelenleg többnyire 7 százalék környékén járó piaci lakáshitelkamatok, az euróövezeti csatlakozással pedig gyakorlatilag a lakáshitelek kamattámogatása is okafogyottá válik.

Utóbbi megállapítás igazolásához elég megnézni az Európai Központi Bank vonatkozó statisztikáit, amelyek szerint 2026-ban az euróövezeti háztartásoknak nyújtott lakáshitelek átlagos, éves kamatlába 3,35 százalék volt márciusban, sőt, a tíz éven túli kamatfixálású kölcsönöknél 3,24 százalékot ért el. Ilyen kamatszintek mellett pedig könnyedén kivezethetők lennének az olyan, az állam szempontjából drága konstrukciók, mint az Otthon Start vagy a CSOK különböző módozatai.

A magyar költségvetés az Otthon Start hiteltől függetlenül is bőkezűen támogatja a lakhatási célokat: a Lakhatási Koalíció honlapján szereplő adatok szerint a 2026-os költségvetés a "Lakástámogatások" soron 438 milliárd forint kiadást irányzott elő, ám ez nem tartalmaz számos nagyobb lakáspolitikai eszközt – így például az Otthon Start Programot, vagy a közszolgálati otthontámogatást sem.

Lakhatásra a költségvetés 2026-ban nagyjából 1030 milliárd forintot fordít, 95 százalékát rászorultsági alapon, nem célzott módon. E kiadásokon túl az állam adó- és járulékkedvezményeket biztosít (azaz a lakhatáshoz kapcsolódó bevételekről mond le), és egy 300 milliárd forintos, ingatlanfejlesztőknek tőkeprogramot is indított. A szervezet szerint a támogatások mértékével önmagában nincs baj, a gond inkább az, hogy az elköltött források elosztása nem hatékony, és több esetben olyan rétegeket támogat, amelyek nem szorulnak támogatásra.

A családalapítást, illetve az otthonteremtést nyilván akkor is támogatni kell majd, ha a piaci hitelek kamatai a mostani támogatott konstrukcióké közelébe érnek. Az viszont nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelenlegi, igen bonyolult támogatási rendszer előbb-utóbb újragondolásra szorul, és érdemes lehet csökkenteni a jelenleg nagyjából fél tucat, kamattámogatott konstrukció számát is.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az évi legfeljebb 3 százalékos kamat hatásos fegyvernek bizonyult, hiszen a múlt év utolsó három hónapja után 2026. első negyedévében is újabb rekordokat ért el a hazai lakáshitelpiac. A BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint az idei év első három hónapjában összesen 780,3 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a bankok, amely több mint duplája az egy évvel korábbi volumennek – emellett bőven meghaladja a 2023-as, teljes évi teljesítményt is. Az újonnan kihelyezett lakáshitelek nagyjából négyötödéhez pedig állami támogatás is kapcsolódik: ennek alapján nem meglepő, hogy pont az Otthon Starthoz kapcsolódóan kínálják a legtöbb kedvezményt a bankok.

A Gránit Bank jelenlegi akciójában akár 360 000 forint jóváírás is járhat az Otthon Start hitelhez, miközben a kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket a pénzintézet. A Gránit Bank most évi 2,79 százalékos kamattal kínálja a támogatott kölcsönt.

A MagNet Banknál 200 000 forint egyszeri jóváírást adnak akkor, ha az igényelt kölcsön összege eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot. A pénzintézet az induló költségekhez kapcsolódóan is ad kedvezményeket, miközben a hitel éves kamata 2,80 százalék.

Az Erste magáért a hitel felvételéért 200 000 forint egyszeri jóváírást ad a most aktuális akciójában: ez viszont további 200 000 forint kedvezménnyel egészülhet ki abban az esetben, ha teljesülnek a kért feltételek.

Az MBH Banknál most akár az 500 000 forintot is elérheti az Otthon Start hitelhez kapcsolódó kedvezmények összege. A prémium és privát banki ügyfelek kamatkedvezményt is kapnak – ők évi 2,89 százalékos, éves kamattal igényelhetik a konstrukciót.

Az OTP Banknál az induló díjkedvezmények mellett évnyerő konstrukcióban is elérhető az Otthon Start hitel – ennek lényege, hogy az első évben csak kamatot kell fizetni, a tőke törlesztése csak a második évtől indul.

Az UniCredit Bank 250 000 forint egyszeri jóváírást ad az Otthon Start hitelhez, ha teljesülnek a kért feltételek. A hitel kamata évi 2,80 százalék a pénzintézetnél.

A CIB Banknál változatlanul évi 2,95 százalékos kamattal érhető el az Otthon Start hitel, az egyszeri jóváírás összege pedig 200 000 forint.

A K&H szintén 200 000 forint egyszeri jóváírást ad a konstrukcióhoz. Ez 120 000 forinttal egészülhet ki abban az esetben, ha ketten, új ügyfélként igénylik a hitelt.

A Raiffeisen Bank számos, a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezményt ad az Otthon Startnál, az egyszeri jóváírás összege pedig 200 000 forint, ha teljesülnek az előírt feltételek.