
Felhalmozott kamat: Mit jelent, és hogyan számolják?
A felhalmozott kamat a kötvények és állampapírok értékelésének kulcsfontosságú eleme. Ismerd meg a jelentését, számítási módját és gyakorlati alkalmazását!
Mi az a felhalmozott kamat?
A felhalmozott kamat a kötvények és állampapírok esetében az a kamat, amely a legutóbbi kamatfizetés óta felhalmozódott, de még nem került kifizetésre.
A felhalmozott kamatnak a kamatozó befektetéseknél, kötvényeknél és állampapíroknál van jelentősége. Ezeket az eszközöket a kamatfizetést követően is megvásárolhatod, a tranzakciókor viszont nem csak a névértéket, hanem a legutóbbi kamatfizetés óta időarányosan felhalmozott kamatot is ki kell fizetned.
Ez azért van így, mert a következő kamatfizetéskor az összes kamatot neked, azaz az új tulajdonosnak fizeti ki a kibocsátó. Tehát, ha két kamatfizetés között veszel kamatozó kötvényt, az időarányosan felhalmozott kamatot előre kell kifizetned.
Kötvényvásárlás előtt érdemes jelenértéket számolni annak megállapítására, hogy mennyire kifizetődő a befektetés. Ehhez a felhalmozott kamatot is figyelembe kell venni, vagyis a kötvény bruttó árával érdemes számolni.
Hogyan számolják a felhalmozott kamatot?
A számítás alapképlete
A felhalmozott kamatot úgy kapod meg, hogy a kötvény napi kamatát megszorzod a kibocsátástól vagy legutóbbi kamatfizetés óta eltelt napok számával és a kötvény névértékével.
- Felhalmozott kamat = (Névleges kamatláb / 365) × Napok száma × Névérték
Példa a felhalmozott kamat kiszámítására
Adott egy egymillió forint névértékű, évi 5 százalékos kamatot fizető kötvény. Tegyük fel, hogy a legutóbbi kamatfizetés óta 90 nap telt el. Ebben az esetben a kötvény felhalmozott kamata:
(0,05 / 365) x 90 x 1 000 000 = 12 328 forint
A szóban forgó befektetés tehát 12 328 forintot kamatozik 90 nap alatt, ami beépül a kötvény árába.
Milyen szerepe van a felhalmozott kamatnak a befektetésekben?
A felhalmozott kamatnak a másodpiaci kötvénykereskedelemben kiemelt szerepe van a vételi árfolyam meghatározásánál. A kötvények névértékéhez hozzáadják a felhalmozott kamatot, a kettő összege adja meg a vételárat.
A kötvényvásárlásnál különösen fontos tisztában lenni a nettó és bruttó árfolyam közötti különbséggel. A nettó árfolyam a kötvény felhalmozott kamatok nélküli aktuális árfolyamát mutatja, míg a bruttó árfolyam a nettó árfolyamnak a felhalmozott kamattal növelt értéke.
A felhalmozott kamat a kamatjövedelmek adózása szempontjából is releváns lehet, a Magyarországon jelenleg 15 százalékos kamatadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) ez után is meg kell fizetni. Fontos kivételt jelentenek ugyanakkor a 2019. június 1-je után kibocsátott magyar állampapírok, melyek mentesülnek a kamatadó és a szocho megfizetése alól egyaránt.
Mekkora a tényleges veszteség, ha nem a kibocsátáskor veszed meg az állampapírt?
Ha a kibocsátást követően, a másodpiacon vásárolsz állampapírt, akkor a korábbi kamatfizetés után felhalmozott kamatot is ki kell fizetned. Ez nem jelenti azt, hogy az évesített hozamod kisebb lesz, a tényleges hozam ugyanakkor csökkenhet, ha a kötvényt nem a kibocsátási áron veszed meg.
A piaci kamatszint változása befolyásolja a másodpiaci árfolyamot, és így a megtérülést is. A futó állampapírok névértékéhez hozzáadódik a felhalmozott kamat is, míg az új kibocsátású sorozatok 100 százalékos névértéken jegyezhetőek. Így adott esetben mérlegelendő, hogy – azonos kamatozás mellett – a meglévő vagy az új sorozatok megvásárlása kifizetődőbb.
Pontosan mennyivel drágábbak a futó állampapírok?
Egyáltalán nem biztos, hogy minél később veszel meg egy kötvénysorozatot, annál rosszabbul jársz.
Például, egy évi 6,5 százalékot kamatozó, 100 ezer forint névértékű kötvényt a futamidő felénél 103,25 százalékos árfolyamon lehet megvásárolni 103,25 ezer forintért (mert a 100 százalékos névértékhez hozzáadódik a 3,25 százalék időarányosan felhalmozott kamat).
Ebben a helyzetben dönthetsz úgy, hogy 100 ezer forint névértékű papírt vásárolsz 103 250 forintért, de azt is megteheted, hogy 100 ezer forintért vásárolsz. Utóbbi esetben 96 852 forint (100 000 / 103 250 x 100 = 96 852) névértékű kötvényt kapsz, amit 3 148 forint felhalmozott kamat egészít ki.
Az előbbi esetben a kezdeti befektetés nagyobb, mert a felhalmozott 3 250 forintnyi kamatot is előre kifizetted és 100 ezer forint névértékű állampapírhoz jutottál. A második eset kevesebb induló befektetést igényel, viszont csak 96 852 forintnyi kötvény fog majd kamatozni neked.
A kamatveszteséget úgy kapod meg, hogy a felhalmozott kamatot megszorzod az éves kamat időarányosan hátralevő részével. A példa alapján 3,25 x 0,0325 = 0,102% a kamatveszteséged.
Ha nem tudható, hogy az adott állampapír-sorozatból mikor érkezik új sorozat, nem érdemes várni a befektetéssel, mivel a kieső kamatbevétel nagyobb lehet a felhalmozott kamat miatti veszteségnél.
A kieső kamatot úgy számíthatod ki, hogy az éves kamat egy napra eső részével (a példa szerint 6,5 / 365 = 0,018) elosztod a kamatveszteség százalékos értékét (0,102%). Azaz 0,102 / 0,018 = 5,66 napnyi nem befektetéssel egyenértékű a féléves felhalmozott kamat miatti veszteség. Ha ennél később várható a következő állampapír-sorozat kibocsátása, akkor nem érdemes azt megvárni, hanem inkább a futó sorozatot megvenni a felhalmozott kamatokkal együtt.
Maradtak kérdéseid?
-
Miért számolják rá a felhalmozott kamatot a kötvény árára?
Azért, mert a kötvény megvásárlásakor nem csak annak névértékét, hanem az utolsó kamatfizetés óta időarányosan felhalmozott kamatot is megvásárolja a befektető.
-
Hogyan befolyásolja a felhalmozott kamat a hozamot?
A felhalmozott kamat beépül a kötvény vagy állampapír árába, így ha nem a kibocsátáskor vagy kamatfordulókor kerül hozzád az értékpapír, a hozamod kisebb lesz a névleges kamatnál.
-
Mikor fizetik ki a felhalmozott kamatot?
A felhalmozott kamatot a következő kamatfizetési időpontban (jellemzően évente) fizeti ki a kibocsátó a kötvény tulajdonosának.
-
Miért a névértéknél magasabb árfolyamon árulnak néha állampapírokat?
Mert az állampapír kamata a két kamatfizetés között időarányosan beépül a kötvény árába.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.