Felhalmozott kamat: Mit jelent, és hogyan számolják?

A felhalmozott kamat a kötvények és állampapírok esetében az a kamat, amely a legutóbbi kamatfizetés óta felhalmozódott, de még nem került kifizetésre.

A felhalmozott kamatnak a kamatozó befektetéseknél, kötvényeknél és állampapíroknál van jelentősége. Ezeket az eszközöket a kamatfizetést követően is megvásárolhatod, a tranzakciókor viszont nem csak a névértéket, hanem a legutóbbi kamatfizetés óta időarányosan felhalmozott kamatot is ki kell fizetned.

Ez azért van így, mert a következő kamatfizetéskor az összes kamatot neked, azaz az új tulajdonosnak fizeti ki a kibocsátó. Tehát, ha két kamatfizetés között veszel kamatozó kötvényt, az időarányosan felhalmozott kamatot előre kell kifizetned.

Kötvényvásárlás előtt érdemes jelenértéket számolni annak megállapítására, hogy mennyire kifizetődő a befektetés. Ehhez a felhalmozott kamatot is figyelembe kell venni, vagyis a kötvény bruttó árával érdemes számolni.

A felhalmozott kamatot úgy kapod meg, hogy a kötvény napi kamatát megszorzod a kibocsátástól vagy legutóbbi kamatfizetés óta eltelt napok számával és a kötvény névértékével.

Példa a felhalmozott kamat kiszámítására

Adott egy egymillió forint névértékű, évi 5 százalékos kamatot fizető kötvény. Tegyük fel, hogy a legutóbbi kamatfizetés óta 90 nap telt el. Ebben az esetben a kötvény felhalmozott kamata:

(0,05 / 365) x 90 x 1 000 000 = 12 328 forint

A szóban forgó befektetés tehát 12 328 forintot kamatozik 90 nap alatt, ami beépül a kötvény árába.

A felhalmozott kamatnak a másodpiaci kötvénykereskedelemben kiemelt szerepe van a vételi árfolyam meghatározásánál. A kötvények névértékéhez hozzáadják a felhalmozott kamatot, a kettő összege adja meg a vételárat.

A kötvényvásárlásnál különösen fontos tisztában lenni a nettó és bruttó árfolyam közötti különbséggel. A nettó árfolyam a kötvény felhalmozott kamatok nélküli aktuális árfolyamát mutatja, míg a bruttó árfolyam a nettó árfolyamnak a felhalmozott kamattal növelt értéke.

A felhalmozott kamat a kamatjövedelmek adózása szempontjából is releváns lehet, a Magyarországon jelenleg 15 százalékos kamatadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) ez után is meg kell fizetni. Fontos kivételt jelentenek ugyanakkor a 2019. június 1-je után kibocsátott magyar állampapírok, melyek mentesülnek a kamatadó és a szocho megfizetése alól egyaránt.

Ha a kibocsátást követően, a másodpiacon vásárolsz állampapírt, akkor a korábbi kamatfizetés után felhalmozott kamatot is ki kell fizetned. Ez nem jelenti azt, hogy az évesített hozamod kisebb lesz, a tényleges hozam ugyanakkor csökkenhet, ha a kötvényt nem a kibocsátási áron veszed meg.

A piaci kamatszint változása befolyásolja a másodpiaci árfolyamot, és így a megtérülést is. A futó állampapírok névértékéhez hozzáadódik a felhalmozott kamat is, míg az új kibocsátású sorozatok 100 százalékos névértéken jegyezhetőek. Így adott esetben mérlegelendő, hogy – azonos kamatozás mellett – a meglévő vagy az új sorozatok megvásárlása kifizetődőbb.

Egyáltalán nem biztos, hogy minél később veszel meg egy kötvénysorozatot, annál rosszabbul jársz.

Például, egy évi 6,5 százalékot kamatozó, 100 ezer forint névértékű kötvényt a futamidő felénél 103,25 százalékos árfolyamon lehet megvásárolni 103,25 ezer forintért (mert a 100 százalékos névértékhez hozzáadódik a 3,25 százalék időarányosan felhalmozott kamat).

Ebben a helyzetben dönthetsz úgy, hogy 100 ezer forint névértékű papírt vásárolsz 103 250 forintért, de azt is megteheted, hogy 100 ezer forintért vásárolsz. Utóbbi esetben 96 852 forint (100 000 / 103 250 x 100 = 96 852) névértékű kötvényt kapsz, amit 3 148 forint felhalmozott kamat egészít ki.

Az előbbi esetben a kezdeti befektetés nagyobb, mert a felhalmozott 3 250 forintnyi kamatot is előre kifizetted és 100 ezer forint névértékű állampapírhoz jutottál. A második eset kevesebb induló befektetést igényel, viszont csak 96 852 forintnyi kötvény fog majd kamatozni neked.

A kamatveszteséget úgy kapod meg, hogy a felhalmozott kamatot megszorzod az éves kamat időarányosan hátralevő részével. A példa alapján 3,25 x 0,0325 = 0,102% a kamatveszteséged.

Ha nem tudható, hogy az adott állampapír-sorozatból mikor érkezik új sorozat, nem érdemes várni a befektetéssel, mivel a kieső kamatbevétel nagyobb lehet a felhalmozott kamat miatti veszteségnél.

A kieső kamatot úgy számíthatod ki, hogy az éves kamat egy napra eső részével (a példa szerint 6,5 / 365 = 0,018) elosztod a kamatveszteség százalékos értékét (0,102%). Azaz 0,102 / 0,018 = 5,66 napnyi nem befektetéssel egyenértékű a féléves felhalmozott kamat miatti veszteség. Ha ennél később várható a következő állampapír-sorozat kibocsátása, akkor nem érdemes azt megvárni, hanem inkább a futó sorozatot megvenni a felhalmozott kamatokkal együtt.