LIFO módszer: Mit jelent, és hogyan működik?
A készletértékelési módszerek fontos szerepet játszanak a vállalatok pénzügyi eredményeinek és adóterheinek alakításában, a könyvelési eljárások terén. A LIFO rendszer is ehhez járul hozzá. Következő cikkünkben ezért részletesen bemutatjuk a készletgazdálkodás ezen formáját, annak előnyeit és hátrányait, valamint egy LIFO számítás segítségével összehasonlítjuk a FIFO rendszerrel is.
Mi az a LIFO módszer?
A LIFO módszer (last in first out) lényege, hogy a készletértékesítés során a legfrissebben beszerzett készleteket számolják el elsőként. E megközelítés különösen inflációs környezetben lehet előnyös, mivel a magasabb beszerzési árak miatt csökken a kimutatott nyereség, így alacsonyabb lesz az adóalap is. Befektetéseknél ez azt jelenti, hogy az utoljára vásárolt – jellemzően drágább – részvények eladását számítjuk először, ami adóoptimalizálási szempontból lehet kedvező.
A LIFO módszert olyan iparágakban alkalmazzák előszeretettel, ahol az árak gyakran és jelentősen változnak. Ilyen lehet a nagykereskedelmi raktározás, az olaj- és nyersanyagipar vagy a pénzügyi számvitel területe.
Hogyan működik a LIFO módszer?
LIFO számítási példa
Tegyük fel, hogy egy befektető először 100 darab részvényt vásárolt 10 000 forintos egységáron, majd később újabb 100 darabot 12 000 forintért. A részvények aktuális piaci ára pedig most 15 000 forint.
Ha a befektető a LIFO rendszer elvét követi, akkor a legutóbb vásárolt 10 részvényt adja el, tehát a 12 000 forintos részvények kerülnek először értékesítésre. Így az eladott részvények beszerzési költsége 10 × 12 000 = 120 000 forint lesz, míg az eladási ár 10 × 15 000 = 150 000 forint. A nyereség tehát 150 000 – 120 000 = 30 000 forint. Ugyanezen eladás a FIFO rendszer elve szerint 10 × 10 000 = 100 000 forintos beszerzési árral számolva 50 000 forintos nyereséget mutatna, vagyis 20 000 forinttal több lenne az adóalap.
Most pedig lássuk, mi a helyzet, ha a befektető a LIFO rendszer elve szerint értékesíti a 100 darab 12 000 forintos beszerzési áron vásárolt részvényét. Ebben az esetben a beszerzési költség 1 200 000 forint lesz, szemben az 1 500 000 forintos eladási értékkel. Így a különbség, azaz a nyereség 300 000 forint lesz, míg a FIFO rendszer szerint a bekerülési ár csak 1 000 000 forint lenne, a nyereség viszont 500 000 forint, ami ismét magasabb adóalapot eredményezne.
Ha a befektető 150 darab részvény eladását szeretné végrehajtani a LIFO rendszer elve szerint. Ekkor az első 100 egység a 12 000 forintos beszerzésből származik (1 200 000 forint), a maradék 50 pedig a régebbi, 10 000 forintos készletből (500 000 forint) került a befektetőhöz, amivel a teljes bekerülési költség 1 700 000 forint lett. Az eladási ár 150 × 15 000 = 2 250 000 forint, tehát a nyereség 550 000 forintot jelent. Hasonlóan lehet adófizetési kötelezettséget csökkenteni a részvények eladása során is.
Hogyan befolyásolja a LIFO a pénzügyi kimutatásokat?
Mivel a legutóbb beszerzett – és jellemzően magasabb áron vásárolt – készleteket számolja el elsőként, az eladásokhoz rendelt költség magasabb lesz. Ez közvetlenül csökkenti a bruttó eredményt, hiszen a bevétel és az eladott áruk költsége közötti különbség csökken.
Ez a mechanizmus eredményezi azt is, hogy a vállalat kimutatott nyeresége alacsonyabb lesz, különösen inflációs környezetben.
Ez az alacsonyabb nyereség viszont kisebb adóalapot is jelent, így a vállalatnak kevesebb közterhet kell fizetnie. Emiatt a LIFO módszer gyakran vonzó lehetőségként merül fel adóoptimalizálás céljából.
LIFO előnyei
- Kisebb adóterhek: A LIFO módszer magasabb önköltséggel számol, így csökkenti a kimutatott nyereséget, ezzel együtt pedig az adóalapot is.
- Inflációs környezetben még kedvezőbb: az infláció hatása tompítható a költségelszámoláskor, azaz a profit kimutatásban.
- Jobban tükrözi a rövidtávú piaci ármozgásokat: A LIFO segítségével az eladott készletek beszerzési értéke közelebb áll az aktuális piaci költségekhez, így az eredmények reaktívabbak az ártrendek változásaira.
LIFO hátrányai
- A mérlegben kimutatott készletérték elavult lehet: Mivel a legrégebbi (és gyakran olcsóbb) beszerzési árak maradnak a készletben, a mérleg nem tükrözi pontosan a jelenlegi piaci viszonyokat, torzíthatja a vállalat vagyoni helyzetét.
- Nem minden országban engedélyezett: A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) nem támogatják a LIFO használatát, így a nemzetközi működésű cégek számára ez korlátozó tényezőt jelenthet. Az Egyesült Államok GAAP-szabályozása engedélyezi.
FIFO vs. LIFO: Melyiket érdemes választani?
A FIFO módszer pontosabb és reálisabb képet ad a készlet aktuális értékéről, de a vállalat nagyobb adófizetési kötelezettséggel számolhat.
Ezzel szemben a LIFO módszer hogy csökkentheti a kimutatott nyereséget ésl mérsékelheti az adóterheket.
Gyakran ismételt kérdések
-
Mi a fő különbség a FIFO és a LIFO módszer között?
A FIFO és a LIFO módszer fő különbsége az eladandó készletek beszerzési árának elszámolásában rejlik. Azaz amíg a FIFO a legrégebben beszerzett készleteket használja fel elsőként, és így a készletértékelés frissebb árakat tükröz, de magasabb nyereséget és adóterhet eredményezhet, addig a LIFO a legutóbb beszerzett, általában drágább készleteket értékesíti előbb. Ez utóbbi csökkenti a kimutatott nyereséget és ezáltal az adófizetési kötelezettséget, viszont a mérlegben maradó készletek értéke elavult lehet. -
Hogyan befolyásolja a LIFO módszer a vállalati adófizetést?
A LIFO módszer ami alacsonyabb adóalapot jelent, különösen inflációs környezetben. -
Mely iparágakban előnyös a LIFO alkalmazása?
A LIFO módszer különösen előnyös az olyan iparágakban, ahol az árak gyorsan változnak vagy jelentős az inflációs nyomás. A használata emellett előnyös lehet az olaj- és nyersanyagiparban, ahol a készletek értéke gyorsan ingadozhat. Emellett a nagykereskedelmi raktározásban is gyakran alkalmazzák, mert itt a legfrissebb beszerzési árak pontosabb képet adhatnak az aktuális költségekről. Végül a pénzügyi, számvitel és adótervezés területén lehet kedvező a használata, mivel segít csökkenteni az adóterheket.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
