FIFO módszer készletértékelés
A készletkezelési és számviteli módszerek alapvetően befolyásolják egy vállalat pénzügyi eredményeit és átláthatóságát. Az egyik legelterjedtebb megközelítés a FIFO rendszer, amely különösen logikus és intuitív módon követi a készletmozgásokat – legyen szó árukról vagy akár befektetésekről. Következő cikkünkben azt magyarázzuk el, hogy a készletgazdálkodás ezen fajtája pontosan mit jelent, hogyan működik, és mikor érdemes alkalmazni!
Mi az a FIFO módszer?
A FIFO (First In, First Out) módszer során a legrégebben beszerzett készleteket használjuk fel először. Legyen szó fizikai vagy pénzügyi eszközökről. Vagy hogy még ennél is szemléletesebben mutassuk be a lényegét: ezt a módszert követed, amikor a hűtődben a régebben vásárolt tejet iszod meg.
A FIFO módszerét gyakran alkalmazzák a kiskereskedelemben, a gyártásban, valamint az olyan érzékeny ágazatokban, mint az élelmiszer- és gyógyszeripar, ahol a lejárati idők szigorú betartása kulcsfontosságú. Ezen túlmenően a FIFO módszer a számvitelben és a befektetések esetében is használatos.
Vegyünk egy példát: ha több részvénycsomagot vásároltál különböző időpontokban, akkor a FIFO elve szerint az elsőként megvásárolt részvények eladását kell lebonyolítanod először.
Ez különösen akkor lehet fontos, ha inflációs környezetben vásároltál, hiszen ilyenkor a korábbi beszerzési árakat (amik általában alacsonyabbak) veszed alapul, amik logikusan az adott pillanatban magasabb nyereséget mutatnak a pénzügyi kimutatásokban.
Persze dönthetsz úgy is, hogy a FIFO módszer alternatívája, a LIFO szerint (Last In, First Out) cselekedsz, és a legutóbb beszerzett részvénycsomagoktól szabadulsz meg elsőként. Számos ország jogrendszere előírja a FIFO rendszer használatát.
Hogyan működik a FIFO módszer?
Számviteli szempontból a FIFO módszer nem jelent mást, mint hogy az eladott áruk önköltségének meghatározásakor a legrégebbi, legalacsonyabb beszerzési árakat számítják fel először.
Ez inflációs környezetben magasabb nyereséget eredményezhet, hiszen az eladási árak frissebbek (magasabbak), míg a bekerülési árak a régiek (alacsonyabbak).
FIFO számítási példa befektetésnél
Tegyük fel, hogy befektetsz. Vásárolsz először 100 darab részvényt 10 000 forintos beszerzési áron, majd később újabb 100 darabot 12 000 forintért. Ezután a részvények értéke 15 000 forintra nő, és az eladás mellett döntesz. Ekkor egy gyors készletértékelést végzel, majd a FIFO-elv szerint az elsőként megvásárolt, tehát a 10 000 forintos részvényeket adod el. Ha 10 darab részvényt adsz el, akkor az eladott papírok bekerülési költsége 100 000 forint lesz (10 × 10 000 forint), a nyereség pedig 50 000 forint. Ha azonban mint a 100 darab részvényt eladod, akkor az összes 10 000 forintos részvényed elfogy, a nyereséged így 500 000 forint lesz.
Most vegyük végig a FIFO rendszer szerinti költségelszámolási példát 150 részvény értékesítésével! Ekkor az első 100 egység a korábbi, olcsóbb tételből származik (10 000 forint), míg a maradék 50 egység a drágább, 12 000 forintos beszerzésből áll. Így a teljes bekerülési költség: (100 × 10 000) + (50 × 12 000) = 1 600 000 forint lesz, míg az eladási ár 150 × 15 000 = 2 250 000 forintot tesz majd ki. Tehát a teljes nyereséged 650 000 forint lesz. A FIFO módszer tehát összességében jól mutatja, hogyan befolyásolja a végső eredményt a beszerzési árak sorrendje.
FIFO előnyök
- A FIFO egy könnyen érthető és alkalmazható számviteli módszer, melynek logikája egyszerű: először a régebbi készletek kerülnek felhasználásra, ami megkönnyíti a könyvelést és csökkenti a hibalehetőséget.
- Segítségével reálisabb készletértékelés végezhető az aktuális piaci árakhoz mérten. Mivel a készletben maradó tételek az utolsó, legfrissebb árakon szerepelnek, ezért a mérlegben kimutatott készletérték közelebb áll a piachoz.
FIFO hátrányok
- Magasabb adózási kötelezettséget generál, mivel inflációs környezetben a régebbi, alacsonyabb bekerülési árak miatt a FIFO módszer nagyobb nyereséget mutat. Ha például egy befektető 100 részvényt vásárolt 10 000 forintért, majd további 100-at 12 000 forintért, és ezek közül 100 darabot 15 000 forinton értékesít, akkor a FIFO szerint a korábbi – olcsóbb – részvények számítanak eladottnak. Ez 5 000 forint nyereséget jelent részvényenként, ami összesen 500 000 forint adóalapot eredményez. Így a módszer nagyobb adófizetési kötelezettséggel járhat.
- A FIFO módszer készletcsökkenés esetén torz eredménykimutatást eredményezhet. Ennek oka, hogy a régi, olcsóbb tételek gyors kifutása miatt a nyereség mesterségesen megugrik, ami viszont torzíthatja a pénzügyi jelentéseket.
FIFO vs. LIFO: Melyik a jobb megoldás befektetéseknél?
Befektetések esetén a FIFO és LIFO módszerek eltérő pénzügyi eredményt mutathatnak, különösen inflációs környezetben.
Amíg ugyanis a FIFO átlátható és a piaci értékhez közelebb álló nyilvántartást biztosít, de magasabb nyereség mellett nagyobb adófizetési kötelezettséggel járhat, addig a LIFO módszer csökkenti a kimutatott nyereséget, ezáltal adóoptimalizálási szempontból kedvezőbb lehet. A FIFO és LIFO közötti választás tehát mindig attól függ, hogy az adóoptimalizálás (LIFO) vagy a szabályozott, átlátható könyvvezetés és valós készletértékek (FIFO) élveznek prioritást.
Gyakran ismételt kérdések
-
Miben különbözik a FIFO és a LIFO módszer?
A FIFO és a LIFO módszer abban különbözik, hogy milyen sorrendben számolják el az eladott készleteket. A FIFO szerint a legrégebben beszerzett tételeket adják el először, így a kimutatott nyereség jellemzően magasabb, különösen infláció idején. A LIFO ezzel szemben a legutóbb vásárolt, általában drágább készleteket számolja el elsőként, ami csökkenti a kimutatott nyereséget, és ezáltal az adófizetési kötelezettséget is.
-
Milyen hatása van a FIFO-nak a vállalat nyereségére?
A FIFO módszer jellemzően növeli a vállalat kimutatott nyereségét, mert a legrégebbi beszerzési árakat számolja el először, az eladott áruk önköltsége alacsonyabb lesz, így a bevétel és a költség különbsége magasabbnak mutatkozik. Ez ugyan pozitív képet fest a vállalat eredményességéről, de magasabb adófizetési kötelezettséggel is jár.
-
Hogyan lehet a FIFO módszert alkalmazni egy vállalkozásnál?
A FIFO módszer alkalmazásával mindig a legrégebben beszerzett árukat szánják elsőként eladónak. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a vállalat a készletmozgásokat időrend szerint követi, és az értékesítések során az adott termékhez a legkorábbi beszerzési árakat rendeli hozzá. A módszer használata átláthatóbb készletértékelést és pontosabb pénzügyi kimutatásokat eredményez.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
