Így lehet elkerülni, hogy pénznyelővé váljon a folyószámlahitel

Időnként szinte mindenki szembesül váratlan és nagyobb kiadásokkal: ehhez elég egy hirtelen, és menthetetlenül meghibásodott háztartási gép, egy nagyobb autószerviz-számla vagy egy drágább magánorvosi kezelés. Ilyen esetekben azonnali segítséget nyújthat a lakossági folyószámlánkhoz tartozó hitelkeret, amelynek segítségével áthidalhatók az átmeneti pénzzavarok.

A folyószámlahitel lényege, hogy a számlánkat vezető bank – figyelembe véve a rendszeresen beérkező jóváírásokat, és a számlamúltunkat – rendelkezésünkre bocsát egy hitelkeretet, amely szükség esetén igénybe vehető, vagyis az egyedi hitelkeretösszeg erejéig a bankszámláról kifizetés teljesíthető. Ha tehát például egy 500 ezer forintos hitelkeretet igénylünk (és kapunk meg) a banktól, miközben a számlánk egyenlege éppen 300 ezer forint, akkor a felhasználható egyenlegünk 800 ezer forintra emelkedik.

A számlához kapcsolódó hitelkeret pedig csak akkor kezd el kamatozni, ha a szabad egyenlegünk mínuszba csúszik – tehát a példánk szerint 500 ezer forint alá megy a felhasználható összeg –, viszont ha egyáltalán nem használjuk ki a rendelkezésünkre álló keretet, kamatkiadással egyáltalán nem kell számolnunk.

A hitelkeret feltöltése pedig a számlára érkező jóváírások felhasználásával automatikusan megtörténik. A folyószámlahitel futamideje egy év, de ez a fordulókor többnyire automatikusan meghosszabbodik.

Nagyon fontos viszont – és erre különösen figyelni kell –, hogy a hitelkeret igénybe vett része azonnal kamatozni kezd, és a kamatozó időszak egészen addig tart, amíg a hitelkeretet teljesen fel nem töltjük.

Miért előnyös a folyószámlahitel?

Mindezek alapján a folyószámlahitel-keret leginkább egy védőernyőként, biztonsági tartalékként fogható fel, amely szükség esetén bármikor hozzáférhető.

A konstrukció nagy előnye, hogy a hitelkeret bármikor, szabadon felhasználható, miközben az igénylési folyamat is nagyon gyors és egyszerű (egyes pénzügyi szolgáltatóknál a mobilbanki felületen is megoldható). Szintén nagy előny, hogy nincs rendelkezésre tartási díj, tehát ha nem használjuk ki a rendelkezésre álló keretet, nem kell fizetni érte: kamatot pedig csak a ténylegesen felhasznált összeg után kell havonta fizetned, de csak addig, amíg a hitelkeret teljesen fel nem töltődik.

A rendelkezésünkre álló hitelkeret emellett bármikor újra felhasználható és újratölthető, miközben a törlesztés a jóváírásokkal automatikusan megtörténik. A hitelkerethez kapcsolódó költségek mértéke pedig teljesen vállalható – ha vannak egyáltalán ilyenek –, éves szinten legfeljebb néhány ezer forintnyi járulékos költséggel kell számolnunk.

A folyószámlahitelnél nagyrészt ugyanazokat az alapfeltételeket kell teljesíteni az igényléskor, mint az egyéb lakossági kölcsönöknél. Így például mindenhol alapfeltétel a betöltött 18. életév, a legalább három hónapos (nem próbaidős) munkaviszony, a magyarországi lakcím. Ha pedig az igénylő netán szerepel a negatív KHR-listán, ennél a terméknél is minden banknál fennakad a szűrőn.

A hitelbírálatnál egyébként két paraméter a meghatározó: az egyik, hogy mióta vezeted a számlát az adott pénzintézetnél, a másik pedig, hogy mekkora az a jövedelem, ami rendszeresen a számlára érkezik. Utóbbinak a hitelkeret nagyságának meghatározásakor is alapvető a jelentősége: rendszerint ugyanis a beérkező jóváírások átlagának maximum két-háromszorosát ajánlják fel a bankok.

A minimálisan előírt jövedelemnél rendszerint a minimálbér összegét húzzák meg határként a pénzintézetek (így például az OTP Bank az alap konstrukciójánál), de vannak szolgáltatók, amelyeknél – elsősorban a nyugdíjasokra, diákokra gondolva – már elvben havi százezer forint beérkezése is elég lehet egy hitelkeret megállapításához.

Az elérhető hitelkereteket illetően elég nagy a szórás: a minimális összegeknél több helyen 50 ezer forintos értékkel is lehet találkozni, a maximumot pedig jellemzően egymillió forint környékén tartják most a bankok, de él a piacon 3 milliós felső limit is.

Tájékoztatásul itt van néhány példa az elérhető keretekre egyes piaci szereplők alap lakossági konstrukcióinál:

A már említett járulékos költségeknél változatos elnevezéseket használnak a bankok, de közös jellemzőjük ezeknek, hogy általában a hitelkeretnek legfeljebb 1-2 százalékát teszik ki. A Gránit Bank folyószámlahitelénél például egy százalékos hitelkeret-beállítási jutalékkal kell számolni, míg a MagNet Bank kétezer forintos díjat számol fel hasonló jogcímen.

Az Erste Bank lakossági folyószámlahitelénél csak a hitelkeret módosításának van egy százalékos díja, miközben az UniCredit Bank 5 000 forintos díjat számol fel, de csak abban az esetben, ha a számlán nem történik meg a minimálisan előírt jóváírás. A CIB Bank évente 2 500 forint hitelbírálati díjat számol fel a lakossági folyószámlahitelénél.

Gyorsan és drasztikusan megnövelheti ugyanakkor a folyószámlahitel árát, ha gyakran, nagyobb mértékben és hosszabb időre igénybe veszed a hitelkereted: a pénzintézetek standard lakossági konstrukciónál még több helyen is előfordulnak 30 százalék feletti éves kamatok, esetenként 40 százalék feletti teljes hiteldíjmutatók (THM) mellett: ez pedig azt jelenti, hogy ha valaki tartósan pirosban tartja a hitelkeretét, havi több ezer forintos kamat terhelésre is számíthat, ami éves szinten már egyáltalán nem elhanyagolható összeg. (A folyószámlahitelek THM-je egyébként legfeljebb 39 százalékkal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot, amely jelenleg 7 százalék.)

A leírtakból kitűnik, hogy a folyószámlahitel-keret nagyon praktikus, és olcsón fenntartható megoldást jelent az átmeneti pénzügyi nehézségek kezelésére, és biztonságérzetet is adhat a váratlan helyzetektől tartó lakossági banki ügyfeleknek: miután viszont az egyik legdrágább lakossági hiteltermékről van szó, tudni kell jó használni, hogy kordában tartsd a hozzá kapcsolódó költségeidet.

Ahhoz, hogy tényleg így is legyen, mindig tarts szem előtt néhány szempontot: a legfontosabb, hogy a hitelkeret tényleg kizárólag biztonsági tartalékként szolgáljon, tehát csak akkor vedd igénybe, ha ez elkerülhetetlenül szükséges. Szintén fontos, hogy akkora hitelkeretet állíts be, amire ténylegesen szükséged lehet, és amit legfeljebb két-három hónapnyi átfutással vissza is tudsz tölteni. Ha a hitelkeret terhére költesz, igyekezz csak a feltétlenül szükséges összegre szorítkozni, és figyelj oda, hogy az egyenleg minél gyorsabban pluszba kerüljön.

Arra is nagyon oda kell figyelni, hogy a folyószámla-hitelkeret futamideje egy év, az igénybe vett összeget pedig legkésőbb ekkorra vissza kell fizetni. Aki ezt nem teszi meg, az az egyébként is meglehetősen borsos normál kamatón túl késedelmi kamatra is számíthat, de a banki felszólítások és megkeresések díját is fel fogják számolni. Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben aligha fogja a bank meghosszabbítani a hitelkeretet, vagyis ugrik a védőháló.

Legalább ekkora probléma lehet az is, ha a felgyülemlett elmaradás miatt negatív státuszt kapunk a KHR adatbázisban, mert akkor ezzel elveszítjük a hitelképességünket, vagyis lakáshitelt, személyi kölcsönt, Babaváró hitelt vagy éppen áruhitelt sem kaphatunk. (Egy cikk arról, hogy miként ellenőrizheted, hogy szerepelsz-e elmaradással a KHR adatbázisban.)