Így változik az életünk pénzügyi szempontból 2026-ban

A bankszámlával rendelkezők a szokásos, éves díjkimutatással együtt banki tájékoztatót kapnak arról, ha számukra kedvezőbb számlacsomag érhető el. A bank csak olyan számlacsomagot ajánlhat, amelynek feltételeinek az ügyfél a rendelkezésre álló adatok alapján megfelel. Az ajánlást és az éves díjkimutatást a bankoknak egy küldeményben kell eljuttatniuk, ugyanazon a csatornán, ahol a díjkimutatás is elérhető.

Nem minden ügyfél kap értesítést, csak azok, akik nagykorúak és az előző teljes naptári évben változatlan számlacsomagot használtak. Kimaradnak az alapszámlák, az adósságtörlesztési és megélhetési számlák, valamint a speciális ügyfélkörhöz tartozó – például prémium, privátbanki vagy diák – számlák tulajdonosai.

Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a bank a díjkimutatás adatai alapján számolja ki, hogy melyik csomag jelenthet tényleges megtakarítást. A kalkuláció során nem vehetők figyelembe az egy évnél rövidebb ideig érvényes kedvezmények vagy olyan feltételek, amelyeket az ügyfél várhatóan nem tud teljesíteni. Az ajánlott számlacsomagnak szolgáltatási szintben meg kell egyeznie a meglévővel, és jellemzően csak akkor indokolt az ajánlás, ha legalább évi 1 000 forintos megtakarítás érhető el.

A kedvezőbb számlacsomagra történő váltásért az ügyfelet semmilyen díj nem terhelheti.

2026-ban a minimálbér bruttó 290 800 forintról 322 800 forintra emelkedik (ez 11 %-os növekedés a 2025-höz képest), ami 214 662 forintos nettó összegnek felel meg. A garantált bérminimum bruttó 348 800 forintról-ról 373 200 forintra nő (7 %-os emelkedés), ami nettóban 248 178 forint jövedelmet jelent.

A fenti összegek elmaradnak a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek 2024-ben kötött, 3 évre szóló megállapodásában rögzített összegektől, aminek a gazdaság gyenge teljesítménye az oka. Emiatt a 2027-es emelés mértéke is attól függ, hogy a jelenlegi stagnálásból sikerül-e kitörnie a magyar gazdaságnak.

A jogszabály alapján a nyugdíjasok jövőre a februári nyugdíjon és a 13. havi juttatáson felül 14. havi nyugdíjra is jogosultak lesznek. Ennek összege az első kifizetési évben a nyugdíj 25 százaléka, amelynek a kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a teljes nyugellátás összegét. Ez azt jelenti, hogy például egy 200 ezer forintos nyugdíj esetén további 250 ezer forint érkezik majd pluszban februárban.

Az szja-mentesség a két- vagy háromgyermekes anyákat illeti meg, vér szerinti és örökbefogadott gyermekek után egyaránt. A jogosultság feltétele, hogy az anya a gyermekek jogán családi pótlékra legyen jogosult, vagy ez a jogosultság legalább 12 éven keresztül fennálljon. A kedvezmény élethosszig tartó, és a teljes fizetendő személyi jövedelemadó alóli mentességet jelenti. A jogosultság megszűnhet, ha váláskor a gyermek az apához kerül, és az anya nem rendelkezett legalább 12 év családi pótlékra jogosultsággal.

A bevezetés fokozatosan, életkor és gyermekszám szerint történik:

2026-tól változik a JTM szabályozás. Ez alapján jövőre a 800 000 forint alatti nettó jövedelem legfeljebb 50 százaléka fordítható majd hiteltörlesztésre, míg 800 000 forinttó 60 százalék a plafon. További változás, hogy az a hitelösszeg, amely mentesül a JTM-korlát alól 450 000 forintról 550 000 forintra emelkedik. Az ilyen, kis összegű kölcsönöknél a pénzügyi szolgáltató maga dönt, hogy kit, milyen feltételekkel hitelez.

A legfeljebb 3 százalékos kamatú, Otthon Start Program nincs határidőhöz kötve, vagyis elméletileg 2026-ban is folytatódni fog. Persze a jövő kiszámíthatatlan, és az ország jövő évi gazdasági helyzetét illetően is sok a kérdőjel. A program önmagában komoly kiadást jelent a költségvetésnek, hiszen az állam kamattámogatást fizet a bankoknak, ugyanakkor az építőipar felpörgetésével jelentős plusz bevétel is keletkezik, így a mérleg kiegyenlítődik.

Fontos, hogy amennyiben a program kivezetésre is kerülne, a már meglévő Otthon Start lakáshitelek kamata akkor sem változhat.

A CSOK Plusz hitel a gyermekvállalást ösztöntő otthontámogatások zászlóshajója, hiszen 3 gyerekre akár 50 millió forint összegű, fix 3 százalékos kamatú hitelt is fel lehet venni. Ráadásul gyermekvállalási támogatás is jár hozzá: a hitel felvételét követően megszülető második és minden további gyermek után 10-10 millió forinttal csökken a fennálló tőketartozás. A CSOK Plusz várhatóan változatlan feltételekkel lesz elérhető 2026-ban is, ami azért is fontos, mert így jövőre is kombinálható lesz az Otthon Starttal. Ezáltal pedig akár 100 millió forint hitelhez is hozzá lehet jutni kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos fix kamattal.

A Falusi CSOK támogatásnál sem várható változás, így meglévő gyerekre akár egyedülálló szülők is kaphatnak vissza nem térítendő támogatást az úgynevezett preferált kistelepüléseken.

2026-ban is változatlan feltételekkel lesz elérhető a Babaváró és a munkáshitel. Mindkettő kamatmentes, az előbbinél 11 millió forint, míg az utóbbinál 4 millió forint az igényelhető hitelösszeg. A Babaváró esetében csak az első 5 évben kamatmentes a kölcsön, ahhoz hogy továbbra is az maradjon, ezen idő alatt legalább egy gyereknek kell születnie. Gyermekvállalási támogatás is kapcsolódik hozzá: a második gyereknél elengedik a fennálló tartozás 30 százalékát, míg a harmadik gyereknél az adósság megszűnik.

A korábban Babaváró felvevők számára azonban van egy fontos 2026-os határidő. Azoknál a pároknál ugyanis, akik 2019. július 1. és 2021. június 30. között vették fel a kölcsönt, és akiknél az eredetileg meghatározott 5 éves gyermekvállalási határidő 2024. július 1. és 2026. június 30. közé esett volna, a határidőt egységesen 2026. július 1-jére tolták ki. Ez a dátum jelenti a kamatmentesség megőrzésének végső időpontját. A szabályozás a 12. hetet betöltött várandósságot vagy az örökbefogadást is figyelembe veszi, így összességében közel hét év áll rendelkezésre a gyermekvállalás teljesítésére.