Lassul az ingatlanpiac, egyre többet alkudhatnak a vevők
Az ingatlanpiaci szereplők elemzései szerint egyre nagyobb alkura kényszerülnek az ingatlanok eladói, mivel a lakáspiac lassulása a vevők alkupozícióját erősíti. Az OTP Ingatlanpont, a Duna House és az Otthon Centrum adatai szerint is nőtt az árengedmények mértéke, bizonyos ingatlantípusoknál és térségekben meghaladja a 10 százalékot is.
A hazai lakáspiac az idei nyárra egyértelműen lelassult, ami a vevőket hozta kedvezőbb alkupozícióba, így országosan közel kétéves csúcsra, átlagosan 6,4 százalékra nőtt az árengedmények mértéke – közölte szeptember eleji elemzésében az OTP Ingatlanpont. Magyarázatuk szerint a változáshoz szerintük elsősorban a tavaly bevezetett Otthon Start program iránti lelkesedés megcsappanása vezetett.
Hasonló folyamatot lehet kiolvasni a Duna House szeptember elején közzétett adataiból is. Az ingatlanközvetítő hálózat szerint az alku minden részpiacon növekedett az egy évvel korábbi értékhez képest: Budán, Pesten és a belvárosban is 4 százalék körül alakult az utolsó árengedmény mértéke.
Ugyanezt tapasztalta az Otthon Centrum is, mely szintén szeptember elején közzétett elemzésében azt jelezte, hogy az idei év első hét hónapjában minden használtingatlan-szegmensben nőtt az árengedmény mértéke a tavalyi év azonos időszakához képest.
Hol lehet a legnagyobb alkukat elérni?
Az Otthon Centrum a részletekre kitérve jelezte, hogy a kínálati és a tényleges eladási ár közötti különbség a házaknál átlagosan 10,8, a téglalakásoknál 7,1, míg a panellakásoknál 6,1 százalék volt. Utóbbiaknál nőtt az alku mértéke a legnagyobb mértékben: 2,4 százalékponttal 2025-höz képest, a téglalakásoknál 2 százalékponttal, de a családi házaknál 1 százalékponton belül maradt.
Az OC szerint a nagyvárosokban kevesebbet, a kisebb településeken és a vízparti övezetekben viszont jóval többet lehetett alkudni az eredeti árból. Egészen pontosan a paneleknél területi bontásban az alábbi alkumértékekkel találkoztak:
- 4,6 százalék a budapesti agglomerációban;
- 5,4 százalék a megyei jogú városokban;
- 6 százalék a régióközpontokban és a pesti oldalon;
- 6,6 százalék Budán;
- 8,5 százalék a kisebb vidéki városokban.
A téglalakásoknál az alábbi alkumértékek voltak jellemzők:
- 5,3 százalék a külső pesti kerületekben;
- 6,3 százalék a megyei jogú városokban;
- 7 százalék az agglomerációban és a belvárosban;
- 8 százalék Budán;
- 9,4 százalék a vízparti településeken;
- 11 százalék a kisvárosokban és községekben.
A családi házaknál pedig átlagban ennyit kellett engedniük a tulajdonosoknak az árból:
- 8,2 százalék a budai kerületekben és az agglomerációban;
- 11 százalék a kisvárosokban és Külső-Pesten;
- 11,5 százalék a megyei jogú városokban;
- 13 százalék a községekben;
- 19 százalék a vízparti településeken.
| Panellakások | Téglaépítésű lakások | Családi házak | |
| Pest | 6% | 5,3% | 11% |
| Buda | 6,6% | 8% | 8,2% |
| Belváros | - | 7% | - |
| Agglomeráció | 4,6% | 7% | 8,2% |
| Megyei jogú városok | 5,4% | 6,3% | 11,5% |
| Kisvárosok, községek | 8,5% | 11% | 11%-13% |
| Vízparti települések | - | 9,4% | 19% |
Az OTP Ingatlanpont számai ettől némileg eltérnek, de a legnagyobb, csaknem 8 százalékos árengedményt szerintük is a családi házaknál lehetett elérni, míg a panellakások tartották leginkább az értéküket, hiszen a vevők átlagosan csupán 2-3 százalékot tudtak faragni a hirdetési árból. Területi bontásban tapasztalataik szerint a legkisebb mozgástér továbbra is Budapesten volt látható, míg a kisebb vidéki városokban és a községekben már 7-8 százalékkal az irányár alatt cseréltek gazdát az ingatlanok.
Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakáspiacon mindig akadnak szélsőséges esetek. Így volt olyan kelet-magyarországi családi ház a kínálatban, amely az eredeti irányár kevesebb mint feléért kelt el végül, de arra is akad példa, hogy egy hosszan hirdetett ingatlanért licitháború alakult ki, és az eladó végül az eredeti elképzelésénél drágábban tudta értékesíteni. Utóbbi azonban egyre ritkábban fordul elő – jegyezték meg a szakértők.
Az eladás is hosszabbá vált
Az alku növekedésével párhuzamosan általában az értékesítési idők is növekedni szoktak. Nem volt ez másként most sem. Mint az OTP Ingatlanpont jelezte: az ingatlanok eladásához országszerte érezhetően több időre volt szükség, a főváros egyes részein átlagosan több mint 3 hónapig tartott vevőt találni.
A trendet a Duna House adatai is megerősítik. Eszerint a belvárosi használt téglalakások augusztusban átlagosan 88 nap alatt keltek el, míg tavaly ilyenkor még 81 nap alatt. Pesten 79-ről 100, Budán 85-ről 92 napra nőtt az átlagos értékesítési idő.
Milyen változás várható az ősszel az alkuknál?
Az Otthon Centrum szerint az elmúlt negyedévek folyamatai alapján az év hátralévő részében a használt lakások piacán kismértékben tovább nőhet az árengedmények mértéke. Ugyanakkor a családi házaknál az év végéig már csak stagnálásra, sőt az alkumérték minimális csökkenésére számítanak.
Az Otthontérkép szakértői szerint különösen azoknál az ingatlanoknál nőhet az alku tere, amelyek hosszabb ideje vannak a piacon, vagy amelyek árát már korábban is módosították.
Az OTP Ingatlanpont részéről arra is felhívták a figyelmet, hogy az alkuk jövőbeli alakulását erősen befolyásolja az, hogy mi történik az állami támogatás mellett elérhető hiteleknél. Egy esetleges szigorítás bejelentése rövid távon felpörgetheti a vásárlásokat a kiváró vevők piacra lépésével, ugyanakkor hosszú távon a szigorúbb hitelfeltételek ismét az alku mértékét növelhetik.
A Zenga.hu szerint is az Otthon Start feltételeinek esetleges szigorításáról érkező bejelentés előrehozhatná egyes kiváró vásárlók döntését. Viszont pozitív hozadéka lehet az alkuk növekedésének az, hogy megmozgathatja a kereslet egy részét. Ugyanakkor a befektetők továbbra sem húzzák a piacot, ezért összességében csak mérsékelt élénkülést várnak őszre.
A szakértők mindenesetre hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi, lassuló piaci környezetben a reális árazás és a kompromisszumkészség kulcsfontosságúvá vált az eladók számára, ha értékesíteni akarják ingatlanukat.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
