Mi a kötvényaukció? Mi a működése, mik a típusai?

A kötvényaukció egy olyan eljárás, amely során az állam vagy vállalat értékesíti az újonnan kibocsátott kötvényeit.

A szuverén államok, önkormányzatok és a cégek körében is népszerű forrásbevonási eszköz, az aukciós forma pedig lehetővé teszi, hogy potenciálisan a legelőnyösebb áron jusson forráshoz a kibocsátó, a befektető pedig a legoptimálisabb hozammal jegyezhessen a kötvényekből.

A kötvényaukció lebonyolítása többféleképpen történhet. Az eljárás során jellemzően a befektetők tesznek ajánlatokat az értékpapírra, melyek közül a legjobb ajánlatok nyernek. Az aukciós kötvényhozamot alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg, ha nagy az érdeklődés a kötvényekre, akkor a kibocsátó alacsonyabb kamat mellett, vagyis olcsóbban tud forrást bevonni.

Magyarországon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szervezi az államkötvény aukciókat. A vállalati kötvényaukciók helyszíne a tőzsde, a hazai cégek esetén ez a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).

A vállalati kötvényeket az aukciót követően a tőzsdére is bevezetik a másodpiaci kereskedés, vagyis a likviditás biztosítása érdekében. A BÉT kötvényszekciója az Xbond.

Kötvényeket a finanszírozási források megszerzése érdekében bocsátanak ki vállalatok, önkormáyzatok vagy államok.

A kibocsátó a tőkebevonási szándék jelzését követően hirdetmény vagy kibocsátói tájékoztató keretében meghatározza az aukció részleteit. Ebben kijelöli az ajánlattevők körét, vagyis, hogy milyen befektetők vehetnek részt a tranzakcióban.

A tájékoztató tartalmazza a forgalomba hozni kívánt értékpapírok paramétereit, vagyis a kibocsátandó mennyiséget, a kötvények névértékét, futamidejét (lejáratát), valamint az aukció típusát.

A tranzakció lebonyolításához pénzügyi közvetítőket is igénybe vehet a kibocsátó, melyek segítenek a befektetők felkutatásában, a kötvények promotálásában és az aukció megszervezésében.

Az aukció során a befektetők ajánlatokat nyújtanak be arra vonatkozóan, hogy milyen áron és mekkora mennyiséget vásárolnának a kibocsátó papírjaiból.

Az ajánlatok összegyűjtését követően kialakul a kötvény aukciós átlaghozama, az értékpapírok piaci ára. A beérkezett ajánlatok közül a kibocsátó dönt a legkedvezőbb ajánlatok elfogadásáról, az aukció típusától függően.

Az aukció során a befektetői érdeklődés mértékétől függően kialakulhat aluljegyzés illetve felüljegyzés, attól függően, hogy a kibocsátó által meghirdetett, értékesíteni tervezett mennyiséghez képest mennyi ajánlat érkezik be az aukció résztvevőitől.

Aluljegyzés esetén a befektetők a meghirdetett mennyiségnél kevesebb ajánlatot nyújtanak be. A kibocsátó ekkor dönthet úgy, hogy eláll a kibocsátástól, vagy elfogadja a kisebb volumenű ajánlatot, és a tervezettnél kisebb tőkét tud ezáltal bevonni.

Túljegyzéskor a beérkező ajánlatok mennyisége nagyobb a kibocsátás tervezett összegénél. Ilyen forgatókönyvnél a kötvénykibocsátó dönthet úgy, hogy a legkedvezőbb ajánlatokat fogadja el az eredetileg meghirdetett mennyiségre. A másik lehetőség, hogy a tervezettnél nagyobb volumenben fogad el ajánlatokat, ekkor a kibocsátási mennyiség és a tőkebevonás volumene is emelkedik.

A kibocsátó számára a felüljegyzés alapvetően kedvezőbb kimenetel, mert lehetősége van a kamatkiadások mérséklésére a gyengébb ajánlatok kiszűrésével.

A kötvényaukciók lebonyolítására többféle aukciós módszer közül választhat a kibocsátó. Az aukció típusa függhet attól, hogy mekkora forrásra van szüksége a kibocsátónak, és attól is, hogy milyen befektetői kört szeretne megszólítani. Az aukciók fajtái között megkülönböztetik a versenytárgyalásos és nem versenytárgyalásos lebonyolítást, egy másik dimenzió szerint pedig az egyszerű és a többáras árverést.

Ennél a lebonyolítási típusnál a befektető meghatározza, hogy milyen hozamért vagy áron vásárolna a kibocsátó által felkínált papírokból. Az aukción a legmagasabb – legjobb – ajánlatot benyújtó ajánlatokat fogadja el a kibocsátó. A versenytárgyalásos aukcióban jellemzően nagyobb, intézményi befektetők vesznek részt.

Előfordul, hogy az többkörös aukció első fordulója kompetitív alapú, ahol a beérkező ajánlatok alapján kialakul egy aukciós átlaghozam, a kötvény fair piaci ára, amit a második, nem kompetitív fordulóban elfogadhatnak a befektetők.

A nem versenytárgyalásos lebonyolítás esetén a befektető elfogadja az aukció eredményében meghatározott kötvényárat, vagy a kibocsátó által előzetesen meghatározott kötvény paramétereket. A lakossági vagy kisbefektetők jellemzően a nem versenytárgyalásos aukciókon vesznek részt nagyobb mértékben.

A versenytárgyalásos és a nem versenytárgyalásos aukció egyaránt lehet egyszerű árverés. Ennek a lebonyolításnak a sajátossága, hogy a nyertes ajánlattevők mindegyike ugyanazon az áron – kuponnal, hozammal – kapja meg a lejegyzett kötvényeket. Az egységes elfogadott aukciós ár a legalacsonyabb nyertes kompetitív ajánlat.

Az egyszerű és a többáras akció közötti egyetlen fő különbség, hogy utóbbinál a versengő ajánlatokat, vagyis az befektetői hozamelvárásokat és a jegyezni kívánt volument a legalacsonyabbtól a legmagasabb ajánlatig rangsorolják, és az odaítélt összegek a résztvevők által benyújtott egyéni hozamok alapján kerülnek meghatározásra. Tehát minden nyertes a saját ajánlata szerinti áron jut a kötvényhez.

A hazai állampapír kibocsátásokat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szervezi meg és bonyolítja le. Az ÁKK heti rendszerességgel hirdet meg kötvényaukciókat.

A lakossági befektetők számára is elérhető leggyakoribb értékpapípírtípusok az egy évnél rövidebb lejárati idejű Diszkont Kincstárjegyek (DKJ), valamint a Magyar Államkötvény (MÁK) különböző lejáratú sorozatai.

Az aukció eredménye hatással van a másodlagos piaci hozamokra és a hozamgörbére is. Ha az aukción a vártnál magasabb hozammal értékesítenek állampapírokat, az azt jelenti, hogy a kereslet gyengébb, és a befektetők csak magasabb hozamért hajlandóak megvásárolni a kötvényeket. A másodlagos piacon a hasonló lejáratú kötvények hozama is emelkedni fog, árfolyamuk pedig csökkenni.

Ez fordítva is igaz, az aukciós hozamcsökkenés magas keresletet jelez, ami a másodpiacon is hozamesést eredményezhet, az árfolyam emelkedésével egyidejűleg, mivel a befektetők magasabb áron is hajlandóak vásárolni.

Az ÁKK által kibocsátott magyar állampapírok elsődleges forgalmazója a Magyar Államkincstár, amelynél díjmentesen vásárolhatóak a kötvények, és az államkincstárnál vezetett számlát sem terhelik költségek. Magyar állampapírt ezért célszerű ezen a csatornán vásárolni és az állampapírokat is az itt vezetett értékpapírszámlán tartani.

A kötvénykibocsátás az egyik legfontosabb és legelterjedtebb külső finanszírozási forma, amely segít az államoknak és a vállalatoknak forrást bevonni hitelviszonyt megtestesítő érékpapírok kibocsátásán keresztül.

A kötvényaukció ennek a folyamatnak a szerves része, amely segít a befektetői igények felmérésében, az ajánlatok összegyűjtésében és a jegyzés lebonyolításában.

Az aukció során kialakul a kötvények piaci értéke és hozama, utóbbi a kibocsátó számára a hitelfelvételi költségét, a befektetőnek pedig megtérülést jelenti. Befektetőként előnyös lehet a közvetlen jegyzésben részt venni, mivel ilyenkor gyakran alacsonyabb ár mellett lehet vásárolni a kötvényekből.