Vállalati kötvény kibocsátása és vásárlása: Mit kell tudnod?
Már mindent tudsz az állampapír befektetésekről, de nem vagy elégedett az elérhető hozamokkal? Akkor megismerkedned a vállalati kötvényekkel, hiszen befektetői oldalról a lényeg ugyanaz, a különbség csupán annyi, hogy nem az államnak adod kölcsön a pénzedet, hanem egy vállalatnak. Mindent tudnivalót elmondunk.
Mi az a vállalati kötvény?
A vállalati kötvény tulajdonképpen egy hitelpapír, amit egy társaság bocsát ki. Ez az egyik módja a tőkebevonásnak.
A kibocsátó vállalat arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvény névértékét lejáratkor visszafizeti (kivéve a speciális kötvényeket, amiknek nincs lejárata), a kamatokat pedig az előre meghatározott időpontokban megfizeti, általában évente egyszer.
Amikor egy vállalat kötvényt bocsát ki, gyakorlatilag hitelt vesz fel a befektetőktől, és az ebből befolyt pénzt különböző célokra használhatja fel.
A leggyakoribb felhasználás:
- Beruházások finanszírozása: géppark, termelőegység bővítése, technológiai fejlesztés, terjeszkedés.
- Működőtőke biztosítása: a napi működéshez szükséges likviditás fenntartása.
- Korábbi hitelek kiváltása: kedvezőbb feltételekkel új forrás bevonása a régi adósság helyett.
- Fúziók, akvizíciók finanszírozása: más cégek megvásárlása, piaci részesedés növelése.
Bankok is bocsátanak ki kötvényeket, itt a célok általában eltérhetnek:
- Szabályozói követelménynek való megfelelés, úgynevezett MREL-kötvények.
- A bevont forrás kihelyezése magasabb hozamon.
- Korábbi finanszírozás kiváltása.
Mi a vállalati kötvénykibocsátás célja?
A vállalati kötvénykibocsátás célja mindig valamilyen külső forrás bevonása tulajdonrészt átadása nélkül, mint a részvénykibocsátás esetén.
A vállalat számára a banki finanszírozás helyett/mellett alternatív finanszírozási eszközt jelent a kötvény, a befektetők oldaláról pedig egy stabil, kiszámítható cashflow-val járó, általában az állampapír hozamoknál magasabb megtérülést biztosító befektetési lehetőséget.
Hogyan lehet a vállalati kötvényekhez hozzájutni?
A nagyobb vállalatok kötvényeit általában bevezetik a tőzsdékre. Hogy ez a Budapesti Értéktőzsde, vagy például a Frankfurtban működő kötvénytőzsde, az attól is függ, hogy a kötvényt milyen befektetői kör számára bocsátották ki.
Ha csak az intézményi befektetők a célcsoport, akkor esélyes, hogy magánbefektetőként ezekhez a papírokhoz nem lesz könnyű hozzáférni, a magas névérték miatt.
A BÉT kötvénypiaca sajnos nem likvid, szóval itt sem könnyű hozzájutni magyar hitelpapírokhoz, például a Növekedési Kötvényprogram keretében kibocsátott Alteo, 4iG, vagy Hell kötvényekhez.
Magánbefektetőként is jegyezhetsz vállalati kötvényeket a kibocsátási időszak alatt, erről a számlavezető bankodnál, vagy a befektetési szolgáltatódnál tudsz érdeklődni.
Vedd figyelembe, hogy a kötvényoldali tőkebevonás nem mindig nyilvános, lehet zárt körű is, amikor csak a meghívott befektetőknek kínálják fel a jegyzés lehetőségét.
Mennyire kockázatos a vállalati kötvény?
A vállalati kötvény vásárlása első látásra tűnhet akár kockázatos dolognak is, de előfordul, hogy a hitelminősítők szerint kisebb kockázattal jár egy vállalat kötvényét tartani, mint az adott ország állampapírját.
Az esetek többségében vállalati kötvényekkel magasabb hozamot érhetsz el, mint az állampapírokkal.
Kockázatok vannak, általánosságban itt is elmondható, hogy ne vásárolj olyan vállalat kötvényéből, amelynek a részvényébe se fektetnél. Ha érdekelnek a részletek, akár befektetőként, akár tőkebevonást tervező vállalatként, olvass tovább.
Vállalati kötvény típusok
A vállalati kötvények több szempont alapján csoportosíthatók, például típusuk, kockázataik vagy más jellemzők szerint.
Kamatfizetés szerint
Fix kamatozású kötvény: a kamat előre rögzített és végig változatlan a futamidő alatt.
Változó (floater) kamatozású kötvény: itt a kamat valamilyen referenciahozamhoz kötött és időszakonként változik. Tipikusan ilyen az OTP Bank eurós kötvénye, amelyek kamata az EURIBOR-hoz indexált.
Zéró kupon kötvények: hasonlók a diszkont kincstárjegyekhez. Kamat nincs, a kötvényt névérték alatt lehet megvenni, a hozam a vételár és a névérték különbözete (lejáratkor a névértéket kapják meg a befektetők).
Örökjáradék/perpetual kötvények: elvileg tőkét nem fizetnek vissza, csak a fix vagy változó kamatot, nincs lejáratuk sem, de a kibocsátó egy idő után visszavásárolhatja a hitelpapírokat. Általában akkor döntenek a visszahívás mellett, ha más, kedvezőbb forrást találnak.
Mivel a perpetual kötvénynek nincs lejárati ideje, így a kibocsátó elvileg soha nem köteles visszafizetni a tőkét. A befektető folyamatosan kamatot kap, amíg a kötvényt tartja, de a tőke visszafizetésének hiánya miatt általában magasabb kamattal bocsátják ki ezeket a papírokat.
Az ilyen kötvények nagyobb kockázattal járnak, mert a tőke visszafizetése bizonytalan, és csőd esetén is alárendelt pozícióban vannak. Olyan neves cégek is bocsátottak ki perpetual kötvényt, mint az OTP Bank.
Biztosítottság szerint
- Biztosíték nélküli, nem fedezett kötvény: a kibocsátó jó hitelbesorolása miatt veszik meg a papírokat a befektetők, nincs külön fedezet.
- Fedezett kötvények: ilyenek például a jelzálogkötvények, de gyakori fedezetek eszközök, gépek, ingatlanok – ha a cég fizetésképtelenné válik, a kötvénytulajdonosokat ezek értékesítésével kártalanítják.
- Alárendelt kölcsöntőke: az alárendelt kölcsöntőke kötvény egy különleges vállalati kötvény, amelynél a befektetők hátrébb sorolódnak a kielégítési sorrendben, ha a kibocsátó csődbe megy vagy felszámolás alá kerül.
Ha a cég nem tud fizetni, akkor előbb a hitelezők (bankok) kapják meg a pénzüket, majd a nem alárendelt kötvényesek, végül az alárendelt kötvényesek. Lényege, hogy a kötvény mögött nincs fedezet csak a vállalat jó pénzügyi helyzete, hírneve, vagy hitelminősítése. Ilyen kötvényt általában bankok bocsátanak ki, mert ezt a forrást szavatoló tőkének is elfogadják a jegybankok.
Visszaválthatóság szerint
- Nem visszaváltható: se a kibocsátó, se a befektető nem élhet az előzetes visszaváltással.
- Visszahívható: a kibocsátó a lejárat előtt visszafizetheti a tőkét és az addig felhalmozott kamatokat, de csak egy előre rögzített időpontban (vagy utána) élhet ezzel a call opcióval – a kibocsátónak mindez csökkenő kamatkörnyezet mellett kifizetődő.
- Visszaváltható (puttable): a döntés itt a befektetőé, ő dönthet úgy, hogy lejárat előtt visszaadja a kötvényt a vállalatnak.
- Átváltható kötvény: speciális eszköz, a befektető dönthet úgy, hogy lejáratkor nem a tőkét kéri vissza, hanem a követelést átváltja a vállalat részvényeire (ennek feltételeit és az árfolyamot előre, a kibocsátáskor rögzítik).
Volt ilyenre példa Magyarországon is. Egy euróban kibocsátott intézményi állampapírnál volt opció a futamidő utolsó 6 hónapjára, hogy a tőke helyett a befektetők kérhettek Richter részvényeket. A Richterben akkor még volt 25 százalék állami tulajdon, tehát ilyen szempontból az opció teljesíthető volt. Az állampapír kamata/hozama alacsonyabb volt a piaci eurós referenciahozamoknál a részvényre átválthatóság lehetősége miatt.
Hogyan zajlik a vállalati kötvény kibocsátása?
A kibocsátás szabályozott folyamat, amely során egy cég forrást von be a befektetőktől kötvény formájában. A folyamat lépései attól is függenek, hogy nyilvános vagy zártkörű kibocsátásról van-e szó, de az alapvető lépések megegyeznek:
A kötvénykibocsátás lépései:
- Tervezés – a vállalat vagy a tulajdonosi kör dönt arról, hogy kötvény-kibocsátással szerez forrást.
- Főbb paraméterek meghatározása: futamidő, kamatozás típusa (fix/változó), forrásbevonás összege, fedezet (ha van), nyilvános/zártkörű forgalmazás.
- Engedélyeztetés és dokumentáció.
- Kötvénykibocsátás és jegyzés – nyilvános vagy zárt körű forgalomba hozatal.
Hogyan vásárohatsz vállalati kötvényt?
Egyrészt jegyezhetsz kötvényeket a kibocsátás alatt, később pedig a futamidő alatt vásárolhatsz a másodpiacon.
A vállalai kötvény vásárlás lépései
1. Nyiss értékpapírszámlát egy banknál vagy befektetési szolgáltatónál
2. Válassz egy megfelelő kötvényt: vedd figyelembe a befektetési céljaidat és a kockázati profilodat
3. Vásárolj az elsődleges piacon (jegyzés) – vagy a tőzsdén (másodpiac)
4. Kövesd a piaci hozamok alakulását és vesd össze a saját kötvényed vásárláskori lejárati hozamával
5. Ha kell, változtass, adj el lejárat előtt, vagy vegyél még a másodpiacon
Milyen kockázatokkal jár a vállalati kötvény?
Magasabb a kockázat, mint az állampapíroknál, hiszen egy vállalat nem-fizetése sokkal valószínűbb, mint az állam csődje.
Érdemes vállalati kötvény vásárlás előtt megnézni, hogy milyen a szóban forgó cég hitelminősítése.
Hitelkockázat /Kibocsátói kockázat: A kibocsátó fizetésképtelensége esetén a befektetők veszteséget szenvedhetnek el.
Likviditási kockázat: nem minden vállalati kötvény adható el a lejárat előtt (ha nincs árjegyzés).
Kamatkockázat: ha emelkedik az infláció és a piaci kamatkörnyezet is nő, akkor a fix kamatozású kötvények árfolyama csökken, lejárat előtt gyakran csak veszteséggel adhatók el.
Visszahívásii kockázat A kibocsátó visszahívhatja a kötvényt lejárat előtt, ha számára az előnyös (például a kamatkörnyezet csökkenésekor).
A kibocsátó leminősítésének kockázata: ha a kibocsátó vállalat hitelminősítése romlik, a kötvény piaci értéke eshet.
Újra-befektetési kockázat: ha túl rövid futamidejű kötvénybe fektetsz és időközben a kamatkörnyezet csökken, akkor szembesülhetsz az újrabefektetés nehézségével, vagyis azzal, hogy a visszakapott tőkét csak alacsonyabb hozam mellett tudod újra befektetni.
Inflációs kockázat: valós veszély, hogy a pénz vásárlóereje csökken a kötvény futamideje alatt, miközben a te kamatbevételed nem változik. Ha a kötvény 5%-os fix kamatot fizet évente, de közben az infláció 7%, akkor reálértelemben veszteséged keletkezik.
Devizakockázat: a nem-forintban kibocsátott kötvények hozama általában alacsonyabb, emellett a befektetőnek vállalnia kell az árfolyamkockázatokat is. A forint erősödése kedvezőtlen a dollárban vagy euróban kibocsátott hazai kötvénybefektetők szemszögéből.
Maradtak kérdéseid?
-
Miben különbözik a vállalati kötvény az állampapírtól?
A vállalati kötvényt cégek, míg az állampapírt az állam bocsátja ki, így az utóbbi mögött állami garancia áll. A vállalati kötvény általában magasabb hozamot kínál, de nagyobb a kockázata is, mert a visszafizetés a vállalat pénzügyi helyzetétől függ.
-
Milyen hozamra számíthatok vállalati kötvény vásárlásakor?
A hozam általában magasabb, mint az állampapíroké, jellemzően évi 5–10% között mozog, de ez függ a cég hitelbesorolásától, a devizaárfolyamtól és a piaci környezettől. Minél rosszabb a kibocsátó adósbesorolása, annál magasabb hozamot kínálhat a befektetők kompenzálására.
-
Hogyan csökkenthetem a vállalati kötvények kockázatát?
Egyik módja, ha diverzifikálod a portfóliódat több különböző kibocsátó és ágazat között. Fontos, hogy magasabb hitelminősítésű vállalatok kötvényeibe fektess, mert azok kevésbé kockázatosak. Emellett érdemes figyelni a futamidőre és likviditásra, hogy szükség esetén könnyen el tudd adni a papírokat.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
