Hozam – Mit jelent a befektetéseknél? Miért fontos?

A hozam a befektetések megtérülését mutatja. Az eredeti befektetéshez viszonyított pénzügyi teljesítményt jelzi, jellemzően százalékos formában kifejezve.

A befektetésnek minden esetben vannak kockázatai, kedvezőtlen esetben pedig akár csökkenhet is a tőkéd. A hozam lehet pozitív és negatív is, sőt az is előfordulhat, hogy befektetésed értéke nem változik a futamidő alatt. Ez az időköltség miatt ugyancsak veszteséget jelent számodra.

A ma rendelkezésre álló pénz értékesebb, mint amit a jövőben kapsz meg, hiszen azt akár már azonnal el tudnád költeni. Éppen ezért, ha félretett pénzed befekteted, azt azért teszed, hogy annak hozamából a jövőben többet tudj majd költeni. A befektetés célja ezért a pozitív hozamok elérése.

A befektetés során elért hozamoknak több típusát különböztetjük meg, melyek segítenek az elért megtérülés értelmezésében. A három legfontosabb csoportosítás szerint különbséget teszünk

A nominális hozam a befektetett tőkén elért (pozitív vagy negatív) megtérülés, ami nem veszi figyelembe az infláció mértékét.

A reálhozam számításba veszi a pénzromlás mértékét is, vagyis a nominális hozam inflációval korrigált értéke.

Fontos különbséget tenni bruttó és nettó hozam között is. Előbbi lényegében megegyezik a nominális hozammal, és nem számol a befektetés során felmerülő költségekkel, például a kereskedési díjakkal, adó- és járulékterhekkel. A nettó hozam az adók és díjak levonása utáni, tiszta hozamot jelenti.

Egy befektetés hozama lehet fix és változó.

A fix hozam azt jelenti, hogy a befektetés futamideje alatt a hozam előre rögzített, mértéke állandó. A fix hozamnak a kamatot fizető befektetéseknél van szerepe, tehát jellemzően a kötvényeknél és az állampapíroknál, de vannak speciális, kamatozó részvények is.

A változó hozam esetén a megtérülés mértéke nem garantált. A kötvényeket leszámítva legtöbb befektetési eszköz (részvények, kripto, árupiaci termékek) ilyen, mivel árfolyammozgásuk előre nem meghatározható.

A hozam és a kamat gyakran szinonimaként jelenik meg a befektetésekről szóló közbeszédben, és bár valóban van hasonlóság közöttük, a két fogalom alapvetően mást jelent.

Kamatot elsősorban a kötvények és állampapírok fizetnek, előre rögzített feltételek szerint, vagyis a kibocsátó garanciát vállal a tőke visszafizetése mellett a kamatok megfizetésére is a kölcsönvett pénz használatáért cserébe. A kamat értéke ennek megfelelően pozitív (egyes esetekben akár nulla), viszont nem lehet negatív.

A hozam a befektetések megtérülésének mutatója, a befektetés értékének a változását mutatja, melynek része lehet a kamat is, de hozamod osztalékfizetésből, árfolyamnyereségből és egyéb tételekből is származhat. A teljes hozam számításánál a felmerülő költségeket, adóterheket is figyelembe kell venni. A hozam lehet negatív is, a pozitív hozamokra pedig nincs garancia, az a befektetés eredményességének függvénye.

Befektetésed hozamát többféle módon is kiszámíthatod. Alapesetben meglehetősen egyszerű az elért eredmény meghatározása: a befektetés végén meglévő pénzösszegből ehhez elég kivonni a befektetett tőkét. A kettő különbsége az elért hozam, ami negatív és pozitív előjelű is lehet. Ezt a módszert egyszerű hozamszámításként ismert.

A hozam számításánál ugyanakkor fontos figyelembe venni az időtényezőt is, ami a különböző befektetések teljesítményt is összehasonlíthatóvá teszi.

Befektetési alapoknál és kötvényeknél az évesített hozamot szokták feltüntetni. Ha például egy befektetési alap fél év alatt 10 százalékos hozamot szállított, évesített hozama ennek kétszerese, 20 százalék. Egy egy fél éves lejáratú, évi 4 százalékos kamatot fizető állampapír tulajdonosai pedig két százalék kamatra számíthatnak a hat hónapos lejárat végén.

A több éven átnyúló befektetések esetén összesített éves növekedési ráta (CAGR) segítségével számítható az éves hozam. A CAGR-t úgy kapod meg, hogy a befektetési időszak végén meglévő összeget osztod a befektetési időszak eleji pénzösszeggel, majd a hányadost a befektetés időtartamának reciprokának hatványára emeled. Az így kapott eredményből kivonsz egyet.

CAGR = (Végérték / Kezdő érték)^(1 / Befektetés időtartama) - 1

Ahol:

A fentiek mellett a befektetés vagy egy beruházás megtérülésének mérésére használt mutató a belső megtérülési ráta (IRR) és a nettó jelenérték (NVP) is.

Az elvárt hozam a befektető szubjektív várakozása, hogy a befektetésén mekkora megtérülést szeretne elérni. Ennek mértékét befolyásolja a kockázati szint, amit az adott eszközzel vállal a befektető, valamint az infláció mértékétől, és az alternatív befektetések várható hozamától egyaránt.

A hozam és a kockázat között szoros összefüggés áll fenn. A különböző eszközök hozamkilátásai nem azonosak, és ezzel párhuzamosan befektetési kockázatuk is eltérő. A kockázat a befektetés kimenetelének bizonytalanságát jelenti.

A hozam-kockázat elv azt mondja ki, hogy minél magasabb hozamot szeretnél elérni, annál nagyobb kockázatot kell vállalnod.

Az alacsony kockázatú befektetések (mint például az állampapír) jellemzően alacsonyabb hozamot ígérnek, míg a kockázatosabb eszközök (például a részvények) potenciálisan magasabb megtérüléssel kecsegtetnek, ám ez a nagyobb hozam jóval bizonytalanabb. A kockázatosabb befektetésektől azért várnak el magasabb hozamot a befektetők, mert a lehetséges veszteségük is nagyobb.

A részvények árfolyama például hullámzóbb, ebből adódóan nagyobb kockázatot hordoznak, mint a kötvények, melyek kamatfizetésére a kibocsátó garanciát vállal.

Befektetésed alapvetően akkor sikeres, ha a megforgatott tőkéd hozama pozitív, vagyis több pénzed van a befektetés lezárásakor, mint amikor lekötötted a pénzed. A hozamok értékelésekor ez azonban önmagában nem célravezető, a nominális növekményen túl más tényezőket is szükséges figyelembe venni.

Fontos, hogy befektetésed érje el az általad korábban kitűzött elvárt hozamot, ahogy az infláció mértékét is vedd figyelembe, tehát számolj reálhozamot. Az elért eredményt érdemes időarányosítani, vagy éves hozamot kalkulálni.

Az adott eszközön elért eredményedet érdemes a releváns benchmarkokkal, referencia indexekkel is összevetni az adott időtávon. Végül, más eszközök azonos időszakban nyújtott teljesítményével is összehasonlíthatod saját portfóliód összesített teljesítményét.