Hozamgörbe: Mit jelent és hogyan értelmezd?

A hozamgörbe a különböző lejáratú államkötvények hozamának grafikus ábrázolása. Átfogó képet ad arról, hogy milyen futamidő mellett milyen lejárati (éves) hozamra számíthatsz.

Normál esetben a hosszabb lejáratú papírok magasabb hozamot kínálnak, mivel nagyobb a futamidőhöz kapcsolódó kockázat – hosszabb időre valószínűleg te is csak magasabb kamatra adnál kölcsön.

Ha a hozamgörbe lapos vagy inverz (azaz a rövid lejáratú hozamok magasabbak), az gyakran gazdasági lassulásra vagy erősödő recessziós várakozásokra utal, bár a történelmi példák szerint nem minden esetben igazolódnak be ezek a prognózisok.

A hozamgörbe változásait érdemes figyelni, mert iránymutatást adhat a befektetői hangulatról és a kamatkörnyezet várható alakulásáról. Fontos, hogy a hozamgörbét a piac, a befektetők alakítják.

Ugyanakkor a kibocsátónak is lehet ráhatása a hozamgörbére, mivel a kibocsátott kötvények mennyiségének és lejárati szerkezetének alakításával befolyásolhatja a keresletet és kínálatot az egyes lejárati szegmensekben, ezáltal a hozamokra (és a hozamgörbére) is befolyással bír.

A hozamgörbe a befektetők várakozásait mutatja a jövőbeni kamatlábakra, inflációra és gazdasági kilátásokra. Segítségével előrejelezhető a gazdasági növekedés vagy akár egy közelgő recesszió is, utóbbira akkor látszik esély, ha a görbe inverzzé válik.

Emellett közvetlen hatással van a hitelkamatokra, mivel befolyásolja a lakossági és vállalati hitelek költségeit: ha magasak a hosszú hozamok, a bankok hajlamosabbak forrásaik nagyobb részét állampapírokban tartani, mint nagyobb kockázat mellett, hitelként kihelyezni.

A vállalatok finanszírozási feltételeit is nagymértékben meghatározza, hiszen a hosszú lejáratú kötvényhozamok emelkedése megdrágítja a hitelfelvételt – ha ezek túl magasak, a vállalatok későbbre vagy teljesen elhalaszthatnak beruházásokat (hiszen kétséges a megtérülésük), likvid forrásaikat inkább megtakarítják, főleg, ha a magas hozamok egyben reálhozamot is biztosítanak; ez nem egészséges helyzet hosszútávon, mert visszafogja a gazdasági növekedést.

A hozamgörbe nemcsak a gazdaság állapotának mutatója, hanem annak egyik befolyásoló tényezője is.

A hozamgörbét a befektetési és beruházási döntések előkészítéséhez is lehet használni, mivel segít felmérni a különböző futamidejű eszközök várható hozamát. Elemzők és portfóliómenedzserek a hozamgörbe alapján értékelhetik a piaci várakozásokat, például a jövőbeni kamatpályát vagy gazdasági növekedést.

A hozamgörbe szerepet játszik a fix kamatozású kötvényekbe allokált tőke aktuális értékének meghatározásában is, hiszen a hozamgörbe mentén történik a diszkontálás.

A jegybankok a monetáris politika alakításakor (például állampapír vételnél és eladáskor) vehetik figyelembe a hozamgörbe alakulását.

Több típus létezik, ezek közül az egyik az azonnali vagy zéró-kupon hozamgörbe, amely a különböző lejáratú, kupon nélküli állampapírok elméleti hozamait mutatja. Ez a görbe különösen fontos az egyes pénzáramlások jelenértékének kiszámításához.

A hazai állampapírpiacon ugyanakkor gyakran az úgynevezett referencia-hozamgörbét használják. Ez a különböző futamidejű állampapírok aukciós hozamai alapján összeállított görbe, és a lejáratig számított hozamokat (YTM – Yield to Maturity) mutatja.

Fontos információt nyújt a piaci szereplők gazdasági várakozásairól és a kamatpálya alakulásáról. Attól függően, hogy emelkedő, lapos vagy inverz, eltérő üzeneteket hordoz a jövőbeni gazdasági kilátásokról és a monetáris politikai irányokról.

Hatással van a hitelkamatokra és a finanszírozási költségekre, így közvetetten befolyásolja a fogyasztást, a beruházásokat és a gazdasági növekedést.

A hozamgörbe alakja befolyásolja a rövid és hosszú lejáratú hitelek kamatszintjét, így hatással van a vállalatok és háztartások hitelfelvételi lehetőségeire. Inverz hozamgörbe esetén a rövid távú kamatok magasabbak, ami csökkenti a bankok hitelnyújtási hajlandóságát, mivel szűkül a hitelezésből származó nyereség.

A hozamgörbe indikátorként is működhet: ha inverzzé vált, gyakran megelőzte a recessziós időszakokat. Amikor a görbe inverz, akkor a befektetők rövid távon magasabb hozamot, kamatot, megtérülést várnak el, mint hosszabb távon, a hosszú futamidejű kötvények hozama ilyenkor alacsonyabbá válik, hiszen már beárazódnak a kamatcsökkentési várakozások.

A piac így előre jelezheti a gazdaság lassulását vagy a monetáris politika szigorodását.

A befektetők a hozamgörbe alapján döntenek arról, hogy inkább rövid vagy hosszú lejáratú állampapírokba fektessenek nagyobb arányban tőkét.

Emelkedő (normál) hozamgörbe esetén vonzóbb lehet a hosszú távú befektetés, míg inverz esetben sokan a rövid futamidőt részesítik előnyben a bizonytalan gazdasági kilátások miatt.

Leginkább úgy, hogy annak alakja alapján kielemzed a piaci várakozásokat, és ennek megfelelően választasz a különböző eszközosztályok és a befektetés időhorizontja közt.

A részvényeket például érdemes alulsúlyozni, ha felerősödnek a recessziós várakozások, mivel ilyen környezetben a vállalati eredmények csak kismértékben vagy egyáltalán nem nőnek.

A legjobb időzítés: a kamatlábak még magasak, de várhatóan csökkenni fognak, mivel ilyenkor a kötvények árfolyama felértékelődik. Hosszú állampapírra ne tekints feltétlenül 5-10-20 éves befektetésként, tekints rá úgy, mint egy tőzsdei ügyletre, amikor az a cél, hogy nyerj az árfolyam emelkedésén.

A kamatlábak még alacsonyak, de már elindul az emelkedés, vagy ha a befektető likviditásra és alacsony kockázatra törekszik. Ha kamatemelésre számítasz, akkor a hosszú oldal nem jó választás, mert árfolyamveszteséged keletkezik.

A jó taktika lehet például 3 hónapos diszkontkincstárjegyeket venni, végig, amíg tart a kamatemelési ciklus, egyre magasabb hozamok mellett vásárolva.

A hozamgörbe-elméletek azt próbálják megmagyarázni, hogy miért alakul eltérően a rövid, közép- és hosszú lejáratú állampapírok hozama. A legismertebb elméletek közé tartozik a várakozások elmélete, a likviditási prémium és a szegmentált piacok elmélete. Készülj, ez a rész kicsit komplikáltabb.

Amikor a hozamgörbe alakját csak a hozamvárakozások alakítják, az az úgynevezett várakozási hipotézis. Ilyen esetben az állampapírpiaci hozamgörbéből számítható határidős (forward) hozamok azt mutatják, hova várják a piaci szereplők a jegybanki alapkamatot a jövőben. Az elmélet feltételezése, hogy a befektetők közömbösek a lejáratokkal szemben és csak a hozam nagysága érdekli őket.

A likviditási preferencia elmélet szerint a befektetők előnyben részesítik a likvidebb, rövidebb lejáratú eszközöket, ezért a hosszabb futamidejű kötvényeknél magasabb hozamot – likviditási prémiumot – várnak el. Ez a magyarázata, hogy a hozamgörbe általában, normál gazdasági környezetben emelkedő.

Az a feltételezés, hogy az egyes lejárati szegmensek külön piacokat alkotnak, ahol a kereslet és kínálat határozza meg a hozamokat, nem pedig a várakozások. Ezért a hozamgörbe alakját az egyes szegmensek befektetői preferenciái és piaci viszonyai befolyásolják.

A preferált lejáratok elmélete szerint a befektetőknek van egy előnyben részesített lejárati szegmensük, de hajlandók attól eltérni megfelelő hozamtöbblet – prémium – ellenében. Ez az elmélet ötvözi a várakozási hipotézist és a likviditási preferencia elméletet.