Budapesti Értéktőzsde (BÉT) – Magyarország tőzsdei központja

A Budapesti Értéktőzsde az egyetlen szabályozott hazai értékpapírpiac, ahol több tucat magyar társaság részvényeivel, vállalati kötvényekkel, árupiaci és indexkövető termékekkel és más értékpapírokkal kereskedhetsz egy szabályozott és likvid piacon. Tudj meg mindent a BÉT-en elérhető részvények kereskedéséről és az itt elérhető befektetési lehetőségekről!

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Magyarország egyetlen szabályozott értéktőzsdéje, ahol hazai és külföldi részvényekkel, vállalati kötvényekkel és más értékpapírokkal kereskedhetsz.

A BÉT elődjét 1864-ben hozták létre, és a következő 80 évben Európa egyik vezető tőzsdéjévé nőtte ki magát. Virágzásának Budapest 1944-es ostroma vetett véget. A második világháború lezárását követő évben rövid időre ismét kinyitotta kapuit, 1948-ban azonban vagyonának államosítása után feloszlatták. A magyar tőzsde és vele a hazai értékpapír kereskedelem 1990-ben indult újra.

A BÉT-nek jelentős szerepe volt a rendszerváltást követő privatizációban, a kilencvenes években számos magyar nagyvállalat (OTP, Richter, Mol, Matáv) jelent meg részvényeivel a pesti parketten. A magyar tőzsde vezető tőzsdemutatóját, a BUX indexet 1995-től számítják, „kistestvére”, a BUMIX index pedig 2004-ben indult. Ugyanebben az évben osztrák befektetők szerezték meg a pesti börze többségi tulajdonrészét, amit 2015-ben vásárolt vissza a Magyar Nemzeti Bank. A BÉT saját részvényeinek bevezetésével 2023 nyarán maga is megjelent a hazai nyilvános piacon.

A Budapesti Értéktőzsde részvénypiaci kapitalizációja 2025 elején átlépte a 20 ezermilliárd forintot, ami a teljes magyar GDP közel negyede. A BÉT ezzel a Varsói Értéktőzsde mögött Kelet-Közép-Európa második legnagyobb tőzsdéje.

Mint minden értéktőzsde, a BÉT egy szabályozott kereskedési platformként működik, melynek legfontosabb szerepe, hogy átlátható és likvid piacot biztosítson az értékapírok számára, összekösse a kibocsátókat, brókereket és befektetőket.

A vállalatok számára biztosítja a tőkebevonás lehetőségét, az elsődleges kibocsátás (IPO) keretében értékesített részvényekből származó forrásokon keresztül.

A kibocsátott részvényekkel a befektetők az árfolyamnyereség, valamint a vállalati eredményből való közvetlen részesedés, osztalék reményében kereskednek, az eladók és a vevők közötti tranzakciókban pedig a brókerek közvetítenek, akik árjegyzőként a kellő likviditás biztosításában is szerepet vállalnak.

A BÉT a német tőzsde által fejlesztett Xetra elektronikus kereskedési platformot használja. A pesti tőzsde kereskedési rendszerében limitáras, stop limit, piaci, stop piaci és piaci legjobb ajánlat megbízások segítségével kereskedhetsz.

A leggyakrabban használt megbízások közül a limitáras megbízásnál a kereskedő egy maximális vételi árat állíthat be, aminél olcsóbban igen, de drágábban nem teljesülhet a tranzakció. Eladás esetén a rögzített limitár az a minimumár, amiért eladod a részvényt. Piaci áras megbízásnál nincs szükség ár megadására, az ilyen ügyletnél az aktuális legjobb ellenoldali ajánlaton teljesül a tranzakció.

A BUX index a Budapesti Értéktőzsde vezető részvényindexe, amit a 12-25 legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú és forgalmú magyar részvény árfolyammozgása alapján számítanak.

A hazai tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatója, értéke a kereskedési idő során folyamatosan változik.

Az index árfolyamát a részvények árának változása alakítja, minél nagyobb tőkeértékű az adott cég, annál nagyobb súllyal veszik figyelembe. A BUX teljes hozam index, számításánál az árfolyam változása mellett az osztalékfizetést is figyelembe veszik. A pesti tőzsde erősen koncentrált, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom – részvényei együttesen több mint 90 százalékos súllyal szerepelnek a BUX indexben. A négy nagypapír mozgása így alapvetően határozza meg a BUX teljesítményét.

A Budapesti Értéktőzsdén elérhető értékpapírok négy piacra sorolhatók, az egyes piacokon kereskedhető eszközöket pedig öt különböző szekcióba lehet csoportosítani. Az egyes szekciókra eltérő kereskedési szabályok vonatkoznak.

A BÉT kereskedési forgalmának zömét adó azonnali piacon hétköznapokon 9-17 óra között zajlik a folyamatos kereskedés. Ezt 8:15-8:30 között előkészítő szakasz, majd 8:30 és 9:00 között egy ajánlatgyűjtő időszak előzi meg. A napi kereskedést záró aukciós szakasz zárja 17:00-17:20 között.

A tőzsdei befektetéssel hozamokra tehetsz szert az ágazatukban jól teljesítő vállalatok részvényárfolyamának emelkedésén keresztül, nyereségükből pedig sok esetben közvetlenül is részesülhetsz osztalék formájában.

A részvényekkel jellemzően magasabb hozamokat érhetsz el, mintha állampapírban, kötvényekben vagy bankbetétben tartanád a pénzed. Utóbbiakkal ellentétben a részvény reáleszköz, ami a gazdasági folyamatokkal szimbiózisban mozog.

Egy tőzsdei vállalat az inflációt is könnyebben hárítja át a fogyasztókra áremeléssel, a részvények így az infláció ellen is nagyobb védettséget nyújtanak.

A magasabb hozamokért azonban nagyobb kockázatokat kell vállalnod. Ezek közé tartozik, hogy a tőzsdei árfolyamok akár jelentősen is ingadozhatnak, a hozamokra pedig nincs garancia, és a vállalat csődje esetén akár a befektetett teljes tőkédet elveszítheted. Mivel a tőzsdéhez egy közvetítő befektetési szolgáltatón keresztül férsz hozzá, ezért a részvényvásárlással partnerkockázatot is vállalsz.

A részvénybefektetés kockázatait mérsékelheted, ha hosszú időtávra veszel fel pozíciót, befektetési portfóliódat pedig diverzifikálod, vagyis tőkédet több részvény, illetve eszköz között osztod meg. Befektetéseid időről időre felülvizsgálod, illetve a teljesítmény függvényében átrendezed portfóliód összetételét.

A tőzsdei befektetéshez először értékpapírszámlára lesz szükséged, amit egy befektetési szolgáltatónál tudsz megnyitni, a tőzsdét ugyanis a brókercégen keresztül éred el. A BÉT-en történő részvényvásárláshoz mindenképp olyan brókert válassz, amelyik rendelkezi kereskedési joggal a BÉT-en.

A befektetési szolgáltató kiválasztását érdemes a kereskedési stratégiádhoz igazítani a költségoptimalizálás miatt. Ha hosszú távra tervezel, és alkalmanként vásárolsz részvényeket, akkor a számlavezetési díj lehet meghatározó, míg aktív kereskedőként a tranzakciós díjak, jutalékok mértéke lesz fontosabb számodra.

A költségeid tovább csökkentheted, ha tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitsz és azon kereskedsz, amivel öt év után mentesülsz a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, de már három év után is kedvezőbb adózási feltételekkel férhetsz hozzá a pénzedhez.

A BÉT elektronikus kereskedési rendszert működtet, a brókerek többsége pedig online platformot biztosít a kereskedéshez, melyeken keresztül pár kattintással adhatsz-vehetsz részvényeket a megfelelő megbízás beadásával.

A be- és kiszállási pont meghatározásában a vállalat pénzügyi mutatóin alapuló fundamentális elemzés, az elemzői célárak, illetve az árfolyammozgásokra fókuszáló technikai elemzés eszköztára is segítségedre lehet.

Kockázati étvágytól, befektetői stílustól és időhorizonttól függően dönthetsz a a rövid távú részvényspekuláció vagy a hosszú távra szóló, értékalapú befektetés mellett. Előbbihez a nagy növekedési potenciállal bíró, ugyanakkor a napi kereskedéshez megfelelően likvid részvények alkalmasak, utóbbinál pedig a kiszámítható és stabil növekedést, az eredménytermelő képességet és az osztalékfizetést is mérlegelheted a részvénykiválasztásnál.

Kezdő befektetőknek a BÉTa piacon elérhető tőzsdén kereskedett alapok (ETF) is optimális, költséghatékony megoldást jelenthetnek, mert egyetlen tranzakcióval egy jól diverzifikált és széles piacot lefedő portfóliót vásárolhatsz meg.