Újraírja a kriptobefektetések szabályait az új kormány
Hamarosan ismét jelentős változás jöhet a magyar kriptopiacon. Az új kormány megszüntetné a tavaly bevezetett, sokak által túlzottan szigorúnak tartott szabályozást, amely számos szolgáltató kivonulásához és uniós kötelezettségszegési eljáráshoz vezetett. A tervek szerint Magyarország visszatérne az Európai Unió MiCA-rendszeréhez igazodó, kiszámíthatóbb szabályozási környezethez.
Magyar Péter miniszterelnök a 2026. június 10-i kormányülést követően többek között arról számolt be, hogy a kormány döntött a kriptovaluták kriminalizálásának megszüntetéséről. Azt, hogy nagyjából miként is képzelik ezt, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter foglalta össze, aki elsősorban azt járta körül, hogy mi is volt a probléma az előző kormány szabályozásával.
Mi volt a probléma a 2025-ös szigorítással?
Az előző kormány által bevezetett rendszer tavaly júniusban két új tényállással bővítette a Büntető Törvénykönyvet: a kriptoeszközzel visszaéléssel és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtásával. A Btk. új, 394/A szakasza alapján bűncselekménynek minősül a kriptoeszközök más kriptoeszközre vagy törvényes fizetőeszközre történő átváltása, ha az nem jóváhagyott szolgáltatón keresztül történik. Ehhez kapcsolódóan végrehajtási rendeletek és a hivatalos szolgáltatói nyilvántartás létrehozására volt szükség, mely október végén jelent meg.
A szabályozás értelmében az átváltási tranzakciókat csak olyan kriptoeszköz-átváltási szolgáltató (CVSP) validálhatta, amelyet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) előzetesen jóváhagyott és hivatalosan nyilvántartásba vett.
Ez azt jelenti, hogy „validátori” kapuőröket állítottak a kriptoügyletek elé. Első körben tavaly decemberben egyetlen cég, de később is csak összesen két szereplő (a Caduceus Zrt. és a Mikroháló Kft.) kapott erre engedélyt. A kriptoszolgáltatónak le kellett szerződnie valamelyik validátorcéggel, amely hivatalosan ellenőrzte és engedélyezte a tranzakciókat, illetve december 27-ig kellett volna alkalmazniuk a tranzakciónként ötezer forintos validálást.
A Btk.-ban szereplő büntetési tételek is súlyosak, így nagy összegű, nem megfelelően validált tranzakciók esetén akár többéves szabadságvesztés is kiszabhatóvá vált, igaz, a Btk. szerint a befektető ügyfelek csak vétséget követhetnek el egy ellenőrizetlen kriptovaluta-váltással.
Mindenesetre a lépés komoly piackorlátozást jelent, ami nemcsak a korábbi piaci szereplőket lehetetlenítette el, hanem 600–800 ezer, kriptoeszközöket birtokló magánember számára is komoly bizonytalanságot okoz. Az új jogszabály kriminalizálta a korábbi jogszerű működést azzal, hogy büntetőjogi következményekkel jár már a kriptoeszközök tartása, váltása vagy a kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele.
A lépés nemcsak a Bitcoint vagy más kriptovalutákat érintette hátrányosan, hiszen mögöttük az innovatív blokklánc-technológia áll, ami számtalan egyéb célra is használható. Így többek között okosszerződések megkötésére, ellátási láncok követésére, bármilyen token kibocsátására, és alapvetően a decentralizált pénzügyek (DeFi) háttértechnológiájaként működik.
Eltűntek a kriptopiaci szereplők Magyarországról
A magyar szabályozás annyira szigorúra sikerült, aminek a nemzetközi szereplők nem tudtak, illetve nem is akartak megfelelni. A szigorítás hatására a mintegy félmillió kriptós ügyféllel rendelkező Revolut 2025. december 18-án beszüntette kriptoszolgáltatását Magyarországon. A kriptoeszközökkel rendelkező felhasználóinak vagy át kellett váltaniuk a kriptópénzüket, vagy át kellett helyezniük egy másik tárcába, különben a Revolut adta el, és írta jóvá számlájukon annak ellenértékét.
De kivonult ekkor Magyarországról a szintén népszerű eToro, a magyar CoinCash, a Strike, a Skrill, a Kriptomatra és a MoonPay is leállította működését, de ellehetetlenült a Stake és más kriptofogadási portálok, így a Polymarket és Kalshi működése is, valamint eltűntek a bitcoin ATM-ek a közterekről. Végül csak a Bitpanda és a Blockben voltak azok, melyek stratégiai partnerként folytatták a működésüket Magyarországon.
Az Európai Bizottság pedig 2026. január végén kötelezettségszegési eljárást indított az uniós kriptopiaci rendelet, a MiCA (Markets in Crypto-Assets, EU 2023/1114) megsértése miatt Magyarország ellen. A MiCA ugyanis EU-tagállamként Magyarországra is vonatkozik.
Mi az a MiCA-keretrendszer?
A MiCA az Európai Unió első átfogó kriptoeszköz-szabályozása, mely 2024-ben lépett életbe. Ez egységes keretet hozott létre a kriptovaluták, a tokenkibocsátók és a kriptoszolgáltatók számára az EU teljes területén, miközben kiszámítható jogi környezetet biztosít a digitális pénzügyi szektor fejlődéséhez és az innovációhoz, megszüntetve a tagállamok közötti korábbi szabályozási különbségeket.
Röviden: a MiCA engedélyhez köti a kriptoszolgáltatók működését, szigorúbb fogyasztóvédelmi és átláthatósági előírásokat vezet be, szabályozza a stablecoinokat, valamint fellép a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció ellen. Meghatározza, hogy milyen feltételekkel lehet kriptoeszközt kibocsátani, szolgáltatást nyújtani vagy kereskedési platformot üzemeltetni az EU-ban.
A szabályozás célja: a fogyasztóvédelem erősítése, a piac átláthatóbbá tétele, a pénzügyi stabilitás növelése, a visszaélések visszaszorítása, tehát, hogy a kriptoszektor a hagyományos pénzügyi piacokhoz hasonló, egységes és ellenőrizhető keretek között működjön az EU-ban.
A rendelet négy fő területet szabályoz:
- a kriptoeszközök kibocsátását;
- a kriptoszolgáltatók működését;
- a stablecoinok felügyeletét;
- a piaci visszaélések elleni fellépést.
A MiCA négy fő kriptoeszköz-kategóriát különböztet meg:
- Elektronikus pénz tokenek (EMT), vagyis egyetlen hivatalos pénznemhez (például euróhoz vagy dollárhoz) kötött stablecoinok.
- Eszközalapú tokenek (ART), melyek értékét többféle eszköz, így arany, egyéb kriptoeszköz vagy más referencia biztosítja.
- Utility tokenek, azaz olyan eszközök, melyek egy adott hálózaton vagy platformon belül biztosítanak hozzáférést egy szolgáltatáshoz vagy termékhez.
- Egyéb kriptoeszközök: ide tartozik a legtöbb ismert kriptoeszköz, amely nem stablecoin, így például az olyan klasszikus kriptopénzek, mint amilyen a Bitcoin is.
A szolgáltatók számára a legfontosabb változás, hogy engedélyhez kötötté vált a működés. A kriptotőzsdéknek, letétkezelőknek, váltóknak és más kriptoszolgáltatóknak engedélyt kell szerezniük, valamint szigorú tőke-, működési és ügyfélvédelmi követelményeknek kell megfelelniük. Az engedély birtokában ugyanakkor az egész EU-ban szolgáltathatnak.
A MiCA jelentős hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelemre is. A kibocsátóknak részletes tájékoztatót (white papert) kell készíteniük, amelyben bemutatják a projektjük működését, a kockázatokat, a felhasználási célokat és a befektetők számára lényeges információkat.
Fontos eleme a piaci visszaélések elleni fellépés. A rendelet tiltja:
- a bennfentes kereskedést;
- a piaci manipulációt;
- a félrevezető információk terjesztését;
- a bennfentes információk jogosulatlan felhasználását.
A MiCA hatálya ugyanakkor nem terjed ki a teljesen egyedi és nem helyettesíthető tokenekre (NFT-k), a központi banki digitális fizetőeszközökre (CBDC), a nem átruházható eszközökre, valamint a teljesen közvetítő nélkül működő decentralizált pénzügyi alkalmazásokra (DeFi).
A MiCA mellett az EU bevezette az úgynevezett TFR szabályozást (EU 2023/1113) is, mely szintén érinti a kriptoeszközöket. Ennek lényege, hogy a kriptoátutalások során a szolgáltatóknak azonosítaniuk kell a küldő és a fogadó felet, hasonlóan a hagyományos banki átutalásokhoz. Ez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépést szolgálja.
A MiCA alapján 2026. július 1-je után az EU piacán már nem működhetnek olyan központosított tőzsdék vagy platformok, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul a közös MiCA szabályoknak. Magyarországon a MiCA-hoz kapcsolódó felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el.
Mit akar az új kormány?
A TISZA-kormány 2026. június 10-én döntött arról, hogy megszüntetik a kriptovaluták Btk. általi kriminalizálását. Az erről szóló törvényjavaslatot június 19-i határidővel társadalmi vitára bocsátották. Tanács Zoltán miniszter a már korábban említett bejegyzésében jelezte, hogy véget vetnek a „súlyosan hibás, aránytalan és piacromboló szabályozásnak” a kriptovaluták piacán, megszüntetik a tavaly bevezetett kriptotörvényt.
Itt leszögezte, hogy „nem kriminalizáljuk a technológiát. Nem tekintjük bűnözőnek a magyar állampolgárokat. Nem építünk mesterséges kapuőröket egy innovatív piac elé. Nem zárjuk ki Magyarországot a jövő technológiáiból.”
Mindez azért is fontos, mert a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás előírása nincs összhangban a kriptoeszközök piacairól szóló uniós szabályozással, különös tekintettel az európai parlamenti és tanácsi rendeletre.
A miniszter úgy vélekedett, hogy szükség van szabályozásra, pénzmosás elleni védelemre, fogyasztóvédelemre, átláthatóságra és a felelős működésre, azonban nem indokolt a korábbi túlszabályozás, a kriptopiac kriminalizálása és ellehetetlenítése.
Emellett leszögezte, hogy nem kell a magyar szabályozást az európai szabályoknál indokolatlanul szigorúbbá tenni. Mint fogalmazott: „visszatérünk az arányos, kiszámítható szabályozáshoz, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy ne lemaradója, hanem részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek”.
Emiatt a Büntető Törvénykönyvbe is belenyúlnának, törölve a kriptoeszközzel visszaélés, valamint a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása tényállásokat, ahogy a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt is módosítanák.
A már említett uniós MiCA-keretrendszerben (és a kapcsolódó, a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvénnyel) megteremthető a fogyasztóvédelem és az átláthatóság validátorok nélkül is. A MiCA mellett azonban szükség lehet a hazai jogi szabályozás további finomítására is a kriptopiaci szereplők és a felhasználók számára kiszámítható környezet megteremtése érdekében. Remélhetőleg ez rövid időn belül megvalósul, így nem lesz akadálya hazánkban sem a további innovációnak a kriptoeszközöknél.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
