Falba ütközött a magyar lakáshitelpiac? Mutatjuk, mik lehetnek az okok
Bár a nyers adatok szerint némileg nőtt az új lakáshitelszerződések értéke márciusban, szezonálisan kiigazítva már csökkenést láthatunk februárhoz képest. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint nagy kérdés, hogy a lakáshitelezés képes lesz-e áttörni a jelenlegi szinteket, vagy megreked a havi 120-140 milliárdos sávban.
Márciusban 137,8 milliárd forint értékben kötött a magyar lakosság lakáshitel-szerződést, ami 17,5 milliárd forinttal haladja meg a februári értéket. Picit más a helyzet akkor, ha a szezonálisan kiigazított értéket nézzük, mert az így mért 143,16 milliárd forint elmarad mind a januári, mind a februári számoktól.
Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ez arra utal, hogy a lakáshitelezés havi 120-140 milliárd forint körüli volumenre állt be.
A szakértő szerint az innen való kitörést jelenleg több tényező is akadályozza. Az egyik ilyen a viszonylag magas szinten megrekedő hitelkamatok. Az MNB statisztikái szerint a lakáshitelek átlagos költsége márciusban 7,07% volt, ami idén a legmagasabb érték, és gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival.
A másik fontos gátló tényező a lakásárak drasztikus emelkedése, hiszen a KSH adatai szerint az új lakások reálára 10, a használtaké 8,7 százalékkal emelkedett 2024-ben, 2015-höz képest pedig 188 százalékos volt reálértéken a drágulás.
Ugyancsak hátráltatja a hitelpiac felfutását, hogy a BiztosDöntés.hu hitelkalkulátora szerint jelenleg 6-8 százalék között vannak a 10 évre rögzített vagy fix kamatú piaci lakáshitelek kamatai, ami egy 20 millió forintos, 20 éves futamidőre igényelt hitelnél 143-170 ezer forint körüli hiteltörlesztőt jelent.
Az emelkedő lakásárak a lakáshiteles vásárlókat is nehezebb helyzetbe hozzák: egyrészt egyre nagyobb hitelösszeget kénytelenek felvenni, másrészt a hitelhez minimálisan elvárt 20 százalékos önerő összege is folyamatosan nő, amit mind nehezebben képesek előteremteni.
Ez annak ellenére igaz, hogy 2024 óta már akár 10 százalékos önerővel is felvehető lakáshitel, ám ezzel a lehetőséggel kizárólag az első lakásukat vásárló fiatal párok, valamint az energiatakarékos (A+ besorolású és legfeljebb 68 kWh/m²/év energiafogyasztású) ingatlant vásárlók élhetnek.
A jelenlegi helyzetben az aktuálisan elérhető otthonteremtési támogatások is csak egy szűk körnek segítenek. Például a legfeljebb 3 százalékos fix kamattal igényelhető CSOK Plusz lakáshitel bár rendkívül kedvező, ezt csak olyan házaspárok igényelhetik, akik legalább egy gyereket vállalnak, ami erősen leszűkíti a jogosultak körét.
Az úgynevezett 5 százalékos kamatú lakáshitelek is inkább csak jól hangzanak, mert bár egy 30 millió forint összegű, 20 éves futamidejű kölcsönnél ezekkel nagyjából 25-30 ezer forint takarítható meg, öt év után a kamat szinte minden banknál jelentősen megemelkedik. Ezek a hitelek ráadásul várhatóan csak 2025. október 31-ig lesznek elérhetőek, így már csak emiatt sem tudnak tartósan javítani a lakáshitelesek helyzetén.
Az egyetlen megmaradt vissza nem térítendő otthonteremtési támogatással, a falusi CSOK-kal is hasonló a helyzet, mert bár a 0,6 - 15 millió forint összegű konstrukciót akár egyedülálló szülők is igényelhetik, csak bizonyos kistelepüléseken használható fel.
Több mint két évtizede dolgozom újságíróként, azon belül a lakáshitelekkel, az otthonteremtési és családtámogatásokkal, valamint a lakossági pénzügyi termékekkel foglalkozom legszívesebben. Azt szeretem a munkámban, amikor az általam közölt információk kézzelfogható pénzügyi előnyt jelentenek az olvasóknak, vagy ezek segítségével sikerül megoldaniuk egy-egy olyan pénzügyi problémát, ami komoly kihatással lehet az életükre.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
