Bizonytalanná vált a magyar állampapírok adómentessége

A hazai lakossági állampapírok egyik fontos előnye jelenleg az adómentes kamat, amellyel a nyereségük összesen 28 százalékát spórolhatják meg a befektetők. Ennek esetleges megváltoztatása nemcsak a jövőbeni állampapír kibocsátásokat érintheti, hanem a már meglévő állampapírokra is kihathat.

Az Európai Bizottság nem azt kifogásolja, hogy egyes állampapírok kamatadó- és szocho-mentesek. A problémát az jelenti, hogy ez a kedvezmény nem illeti meg a magyar befektetőt akkor, ha egy másik uniós tagállam által kibocsátott állampapírt vásárol. Ez az eltérő adózás az uniós kifogás jogi alapja, hiszen ez a magyar állam által kibocsátott papírok irányába tereli a megtakarításokat, amivel kevésbé vonzóvá válnak a más uniós országok által kibocsátott állampapírok. Ez pedig korlátozhatja a tőke szabad mozgását, ami egy fontos uniós alapelv.

A jelenlegi adószabályozás még 2019-re nyúlik vissza. Ekkor döntött az Orbán-kormány arról, hogy egyes, lakossági befektetők számára kibocsátott magyar állampapírok kamata teljes személyi jövedelemadó mentességet (kamatadó mentességet) élvez.

A szociális hozzájárulási adó 2023-as bevezetése még inkább fokozta ezt a különbséget. A kamat jellegű jövedelmeket a 15 százalékos kamatadón felül ettől kezdve ugyanis további 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli, amely alól a kamatadótól már mentes állampapírok kamata mentesül. Ez még jelentősebb előnyt ad a magyar állampapíroknak a külföldi államkötvényekhez képest.

Az Európai Unió nem először foglalkozik ezzel a kérdéssel. Portugália korábban egy adóamnesztia keretében kedvezőbb adómértéket biztosított a portugál állampapírok számára. Az eltérő bánásmódot a bíróság a tőke szabad mozgásával összeegyeztethetetlennek ítélte.

Ugyanígy került a célkeresztbe Írország is. Az Európai Bizottság októberben indított kötelezettségszegési eljárást az ország ellen, itt azonban nem a kötvények kamatának, hanem az értékesítésükön elért nyereségnek az adómentessége okozott problémát.

A magyar ügy tehát nem az első ilyen eset, ugyanakkor a magyar szabályozás sorsa még egyáltalán nem dőlt el. Az Európai Bizottság 2026. október 1-jén küldte meg Magyarországnak a hivatalos felszólítást. A magyar kormánynak most két hónapja van a bizottsági kifogások megválaszolására. Ha Brüsszel nem találja megfelelőnek a kabinet válaszát, akkor az eljárás következő szakasza az úgynevezett indokolással ellátott vélemény lehet. Végső esetben az Európai Unió Bírósága dönthet majd az adómentesség ügyében.

A jelenlegi helyzet még nem eredményezi a magyar állampapírok adózásának azonnal megváltoztatását. A kötelezettségszegési eljárás alatt Magyarországnak lehetősége van arra, hogy megváltoztassa a kifogásolt szabályokat, illetve olyan megoldást dolgozzon ki, amely az uniós jogi szabályoknak is megfelel.

A probléma megoldása háromféle is lehet. Az egyik lehetőség a magyar állampapírok jelenlegi kamatadó- és szocho-mentességének megszüntetése, esetleg szűkítése. Ez megszüntetné azt a különbséget, amely miatt az Európai Bizottság kifogást emelt. Ezzel viszont eltűnne az állampapírok egyik legfontosabb előnye, az adómentes kamat, ami hatással lehet a keresletre.

A másik lehetőség egy ezzel pont ellentétes irány, tehát az adómentesség kiterjesztése más uniós és EGT-tagállamok állampapírjaira is. Ezzel a magyar befektetők adózási szempontból jóval szélesebb befektetési lehetőségek közül választhatnának kamatadó- és szocho-mentes állampapírt.

Végül a harmadik megoldás az lehetne, hogy a kedvezmény ne a kibocsátó országhoz kapcsolódjon, hanem a papír valamely objektív tulajdonságához. Ilyen lehetne például a devizanem szerinti, vagyis például a forintban denominált állampapírok adómentessége. Ez a lehetőség azonban feltételekhez kötött, a megkülönböztetésnek ugyanis objektíven indokolhatónak kell lennie. Ha a magyar kormány úgy dönt, hogy az adómentességet a forintban kibocsátott állampapírokra tartja meg, akkor annak kárát a magyar állam által devizában kibocsátott kötvények bánhatják.

A lakossági befektetők számára talán az a legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a már megvásárolt állampapírok kamataival? Az Európai Bizottság eljárásának megindítása önmagában nem jelenti azt, hogy a korábban már adómentesen megszerzett kamatok után utólag adót kellene fizetni. Ugyanakkor akár visszamenőleg is módosíthatják a már megszerzett kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezéseket is amellett, hogy a jövőben keletkező kamatok adózását egész biztosan átalakíthatják.

A magyar kormány a sajtó megkeresésére egyelőre arra az álláspontja helyezkedett, hogy az uniós eljárás ismeretében jelenleg minden lehetséges megoldást megvizsgál. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az áttekintés nem kizárólag adózási kérdésekre terjed majd ki, hanem megvizsgálják a tőkepiaci és finanszírozási szempontokat is. A szaktárca egyúttal azt is jelezte, hogy a végleges kormányzati döntést követően tájékoztatja majd a nyilvánosságot.

A válasz ugyanakkor nem tért ki arra, hogy pontosan mit jelenthet a tőkepiaci és finanszírozási szempontok vizsgálata. Így azt sem lehet tudni jelenleg, hogy felmerülhet-e például a lakossági állampapírok árazásának vagy hozamszerkezetének az átalakítása. Ráadásul az állampapírok kamatjövedelmének változása átterelheti a befektetők pénzének egy részét az állampapírokból az ettől kezdve azonos módon adózó más kockázatmentes befektetések, így például a banki lekötött betétekbe, illetve magas kamatozású megtakarítási számlákba, vagy a tartós befektetési számlákon (TBSZ) tartott befektetésekbe.

Ha viszont Magyarország úgy dönt, hogy más uniós állampapírokra is kiterjeszti a kedvezményt, az egészen más irányba is terelheti a befektetőket.

A következő hónapok ezért sorsdöntőek lehetnek abban, hogy merrefelé mozdul a befektetési piac. Jelenleg a magyar kormány válaszára várunk, melyet az Európai Bizottság további lépései követnek majd. A végleges megoldásig az állampapír-tulajdonosok számára különösen fontos lehet a magyar állampapírok adómentességével kapcsolatos jogszabály-módosítások figyelemmel kísérése.