A kamatadó mellett milyen adóterhek terhelik a kamatot?

Ennek az útmutatónak különös aktualitást ad, hogy a kormány úgy döntött: 2023. július 1-től újabb adónemet kell megfizetni a lakossági betétekre, amely az állampapírokra viszont nem vonatkozik, ahogy a kamatadó sem. Ha olyan pénzt keresel a pénzed befektetésére, amely kamatnak minősül, arra kétféle közterhet kell fizetned 2023. július 1-től.

Az egyik a személyi jövedelemadó, a másik a szociális hozzájárulási adó.

Nem minden esetben kell ugyanakkor mindkettőt megfizetni. Nézzük meg őket jobban!

A kamat jellegű jövedelmedet 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Ezt köznapi nevén kamatadónak hívják.

Ennek megfelelően nem kell megfizetned, sőt, bevallanod sem. Mivel csak beazonosított ügyfél helyezhet el pénzt, ezért a kamatról is pontosan lehet tudni, hogy kihez tartozik.

Egy rövid időszak kivételével kamatadót mindig kellett fizetni a kamat jellegű jövedelmek után.

2023. július 1-től a természetes személy kamatjövedelmét szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a 205/2023. (V. 31.) számú kormányrendelet alapján.

Ez alól az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételnek számít a kormányrendelet alapján, az után tehát nem kell szociális hozzájárulást fizetni.

A szociális hozzájárulási adó mértéke 13 százalék.

A szochót tehát meg kell fizetni 2023. július 1-től a látra szóló betétek, a lekötött betétek, a befektetési alapok, etf-ek (kivéve: ingatlanbefektetési alapok), a kötvények és egyes életbiztosítások kamatjellegű jövedelmei után, illetve a nyereménybetétek tárgynyereményei után.

A szociális hozzájárulási adót eleinte csak a 424/2022. (X. 28.) kormányrendelet alapján kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt kellett fizetni az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozva. A parlament döntése alapján 2024. augusztus 1-től ezt már véglegesen meg kell fizetni, azaz a veszélyhelyzettől függetlenül is, állandóan.

A kormány azonban természetesen bármikor, bármilyen indokkal meghosszabbíthatja ezt az intézkedést, így valószínűleg érdemes ezzel az adóteherrel hosszabb távon is számolni.

A pénzügyi tranzakciós illeték nem kapcsolódik szorosan a kamathoz, mégis megemlítem, mivel a kamat jellegű jövedelmeddel kapcsolatban találkozni fogsz vele.

Amikor a pénzed mozgatod a kamat jellegű jövedelem megszerzése vagy épp a kamat felhasználása érdekében, akkor egy 0,3 százalékos, de tranzakciónként legfeljebb 10 000 forintos állami elvonással is számolnod kell.

Ezt nem kell megfizetned a saját számláid közötti pénzmozgás során, illetve ha magánszemélyként a Magyar Államkincstárhoz utalod a pénzed állampapír vásárlási céllal nyitott ügyfélszámlára, vagy onnan kiutalod a magánbankszámládra.

Ezt a kedvezményt bár megkapja a bankod az államtól, de nem biztos, hogy továbbadja neked. Ezért érdemes érdeklődnöd a bankodnál erről. Ez a kedvezmény csak a fizetési számlákra vonatkozik, tehát amelyről a napi pénzügyeidet intézed és amelyhez bankkártya kapcsolódik. Ha értékpapírszámlád is van, arra ezt a kedvezményt nem veheted igénybe.

A pénzügyi tranzakciós illetékről itt olvashatsz bővebben, egy külön útmutatóban.

2023. július 1-től a kamat jellegű jövedelmeket, köztük az életbiztosítások hozamait 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho) sújtja a kormány, kezdetben csak a veszélyhelyzet ideje alatt, majd 2024. augusztus 1-től ezt immár véglegesen is meg kell fizetni, azaz a veszélyhelyzettől függetlenül is, állandóan. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a korábban kötött életbiztosítások 2023. június 30. utáni eseti befizetéseinek hozama szocho köteles, amennyiben az eseti befizetésnél a befizetéstől számított 5 éven belül, a rendszeres befizetésnél pedig a befizetéstől számított 10 éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződést, miközben a veszélyhelyzet, illetve a szociális hozzájárulási adót kivető törvényi szabályozás még érvényben van.

Az állami kamatterhek kikerülésére nem sok lehetőséget ad a kormány. Az alábbiakban összefoglalom ezeket.

Az állampapírok kamatai után sem személyi jövedelemadót (kamatadót), sem pedig szociális hozzájárulási adót nem kell fizetned.

(A 2019. június 1-jét megelőzően kibocsátott állampapírok után azonban még kell kamatadót fizetni. Ilyen papírokkal azonban már csak a másodlagos piacon találkozol, ezeket újonnan már nem bocsátják ki. Az államkincstárnál kapható lakossági állampapírok mindegyike kamatadó-mentes.)

Állampapírt a Magyar Államkincstárnál közvetlenül is vásárolhatsz, de a bankod vagy befektetési szolgáltatód is kínál ilyet az értékpapírszámládon.

Ha értékpapírszámlád egy külföldi szolgáltatónál vezeted (pl. Revolut), ott nem vásárolhatsz magyar állampapírt.

A magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és 2023. december 31. között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személyek számára, amelyben bemutatják, hogy mekkora hozamot érhetett volna el, aki a megadott időszakban 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a magyar állam által kibocsátott állampapírt vásárolt és folyamatosan tartott.

Az ingatlanbefektetési alapok utáni kamatjövedelemből nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, csak a kamatadót. Erről a 205/2023. (V. 31.) számú kormányrendelet rendelkezik.

Ha tehát ilyen jellegű alapba fekteted a pénzed, akkor nem fogsz annyi elvonást fizetni a kamat után, mint más kamatjövedelmek esetében. Ezeket az előnyöket a bankok, befektetési szolgáltatók kihangsúlyozzák, ez segíthet a döntésed megalapozásában.

A tartós befektetési számla (tbsz) egy olyan megtakarítási lehetőség, melyet – kellően hosszú idejű befektetés esetén – a kamatadó kikerülésére találtak ki.

A tbsz-ről itt olvashatsz bővebben. Lényege, hogy 5 éves megtakarítási időszak után a kamatadót és a szochót nem kell megfizetned, 3 év utáni felbontás után pedig kedvezményes kamatadót fizetsz, 10 százalék mértékben és kedvezményes szochót, 8 százalék mértékben.

2023. július 1-től 2024. dcember 1-ig a tbsz-re egyáltalán nem vonatkozott a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, mivel azt csak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelmekre vonatkozott. A tbsz-t a törvény 67/B. paragrafusa szabályozta, ezért esett ki a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól.

A tbsz esetében kamatadó-mentesség és szocho-mentesség a megtakarításban töltött 5 teljes naptári év után érhető el. 3 teljes naptári év után az adó mértéke a kamat 10 százaléka, a szocho mértéke a kamat 8 százaléka.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításnál a hozam 10 év után adómentes változatlanul, és attól kezdve 3 évente is felvehető szocho-mentesen. A tőke változatlanul adóköteles a 21. évig, folyamatosan csökkentett adóköteles résszel.

A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében sincs változás: a hozamok adómentesek 10 évvel a számlanyitást követően, ha az alatt nyugdíjas lett a befektető. Ha rokkanttá nyilvánítják a befektetőt, akkor 3 év után is adómentes a hozam.

Nyugdíjbiztosításnál sincs változás a szocho bevezetésével: a 10. évtől teljesen adómentes a nyugdíjas kor elérése esetén. Annak betöltése előtt is felvehető, de ekkor az adójóváírásokat 20 százalékkal növelten kell visszafizetni. A hatodik évtől részleges adómentesség kérhető.

Alapesetben egyiket sem érinti a kamat jellegű jövedelmekre kivetett szocho bevezetése. A rendszeres díjas életbiztosítás a 10. évtől teljesen adómentes.

A szochót akkor kell megfizetni, ha 6 év után kifizetés történik. Ekkor a személyi jövedelemadó és a szocho felét kell megfizetni, tehát összesen 14 százalékot. Az egyszeri díjas biztosítások az ötödik évtől adómentesek, de 3 év után ugyanúgy az adó felét meg kell fizetni.

Amikor egy befektetési hirdetést látsz, ott – hacsak nem hangsúlyozzák ki ennek ellentétét – mindig bruttó kamatot tüntetnek fel. Ez azt jelenti, hogy abból le kell vonni a kamatadót és a szochót.

Mindkettőnek a bruttó kamat az adóalapja.

Vagyis, ha például évi 10 százalékos kamatot látsz, akkor mondjuk 100 000 forint befektetése esetén egy év múlva 10 000 forintot kapnál.

Így a 10 000 forintnyi kamatnak csak a 72 százalékát kapod „kézhez”, azaz 7 200 forintot. Ennyit írnak jóvá a bankszámládon vagy értékpapírszámládon.

A levonással kapcsolatban bevallási, fizetési kötelezettséged nincs, azt a pénzügyi szolgáltatód automatikusan intézi.

Értelemszerűen nem vonja le a szolgáltatód a kamatadót vagy szochót, amikor azt nem kell megfizetni (pl. tbsz 5 év után, ingatlanbefektetési alap stb.).

Vagyis, a hirdetésekben látható kamat 72 százalékával számolhatsz, amit ténylegesen megkapsz. Ebből már semmilyen adót nem kell fizetned.

A befektetésed összegét – a fenti példában 100 000 forintot – semmilyen levonás nem terhel. A levonások csak a megkeresett pénzt, azaz a kamatot érintik.

A kamatjellegű jövedelmeket 15 százalékos személyi jövedelemadó (más néven kamatadó) és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli 2023. július 1-től. A szochót nem kell megfizetni az ingatlanbefektetési alapokban keletkezett kamat jellegű jövedelem után és az állampapírok kamata után.

Sem kamatot, sem szochót nem kell megfizetni a tbsz-re helyezett – és azt 5 naptári év alatt kifizetés nélkül megtartott – megtakarítások után, 2023. június 30-át követően sem.

A kamatadót és a szochót azonos adóalap, a bruttó kamat után kell megfizetni. A levonással, bevallással és megfizetéssel kapcsolatban nincs semmilyen kötelezettséged, ezt a pénzügyi szolgáltatód elintézi helyetted. Az adóbevallásban sem kell feltüntetned.

A látra szóló kamatokra a 2023. július 1-től számított kamatok esetében áll fenn a szocho-fizetési kötelezettség.

A lekötött betétek esetén viszont csak akkor, ha azt 2023. június 30. után kötötted le, függetlenül attól, hogy a betét lekötési időszaka átnyúlik a 2023. június 30. utáni időszakra. Ennek megfelelően teljesen megúszod a szochót mondjuk egy 2023. június 30-án lekötött 1 éves lekötött betéttel.