Már a KSH adatai is jelzik: megtorpant az ingatlanpiac
A KSH legfrissebb adatai szerint 2026 első félévében megtört a korábbi lakáspiaci lendület: a forgalom visszaesett, az áremelkedés pedig lelassult, sőt negyedéves összevetésben már csökkenést mértek.
Az ingatlanpiac két éven át tartó bővülése után 2026 első félévében mérséklődés indult el, nemcsak a forgalmat, hanem az árakat tekintve is: az előző negyedévvel összevetve már kisebb árcsökkenés figyelhető meg – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett elemzésében.
Erős év volt 2025
A KSH adataiból kiderül, hogy 2025-ben 15 százalékkal nőtt a lakáspiaci forgalom az előző évihez képest. A háztartások által megvásárolt lakások száma elérte a 150 ezret, és ebből mintegy 10 ezer új építésű volt.
2025 harmadik negyedévében a forgalom 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Kiemelkedő bővülés következett be a nagyobb vidéki városokban, ahol az Otthon Start Program feltételei kevésbé korlátozták a támogatás felhasználását: a megyeszékhelyeken 47, a kisebb városokban 28 százalékkal nőtt a lakáseladások száma. Budapesten 21, a községekben pedig 20 százalékkal több lakást adtak el, mint egy évvel korábban.
2025 negyedik negyedévében aztán az előző év azonos időszakához képest még emelkedett, de az előző negyedévi kiugráshoz képest már mérséklődött a lakáspiaci forgalom.
2025 harmadik negyedévében kiemelkedő mértékben, éves összehasonlításban 24 százalékkal nőttek a lakásárak. Ez a kiugró áremelkedés főként a használt lakások piacán jelentkezett: éves összehasonlításban ekkor 25 százalékkal emelkedtek a nominális használtlakás-árak. Az Otthon Start Program indulásához köthető kiugrás után azonban az árak emelkedése fokozatosan lassult.
Az összevont reállakásár-index hosszabb távú alakulását 2022 negyedik negyedévétől öt negyedéven át csökkenés, majd 2024 első negyedévétől folyamatos emelkedés jellemezte. A 2025 harmadik és negyedik negyedévi 19 százalékos éves reálár-emelkedés a megfigyelések kezdete óta mért legmagasabb érték.

A végleges adatok alapján 2025-ben a lakáspiaci forgalom értéke 6591 milliárd forintot tett ki, ami 36 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nagymértékű növekedéshez hasonló mértékben járult hozzá mind a forgalom bővülése (44 százalék), mind az emelkedő árak (56 százalék).
Az év során 162 milliárd forint értékben folyósítottak jelzáloghiteleket a pénzintézetek új lakások vásárlására, ez a 852 milliárd forintot kitevő újlakás-piac forgalmának 19 százalékát fedezte. A használt lakások vásárlására összesen 1502 milliárd forint hitelt nyújtottak, ami az 5739 milliárd forintot kitevő használtlakás-forgalom 26 százalékát tette ki.
Lassulást hozott 2026 első fele
Az előbbiekhez képest 2026 első negyedévében az eddig regisztrált 34,7 ezer eladás 5,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. A KSH becslése szerint az összes adat beérkezése után azonban megközelítheti az egy évvel korábbi 36,6 ezres szintet. A második negyedévre vonatkozóan eddig 29,3 ezer eladást rögzítettek, ami szintén nem a végleges érték, de úgy látják, hogy a végleges érték mintegy 10 százalékkal elmarad majd a megelőző év azonos időszaki adattól.

Az árakat tekintve a nominális lakáspiaci árindex 2026 második negyedévében már csak 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a reáláremelkedés 19 százalékról 8,5 százalékra csökkent. Negyedéves összevetésben pedig már mérséklődtek is a lakásárak: nominálisan 1,4, reálértelemben 2 százalékkal lettek alacsonyabbak az előző negyedévihez képest.
Ugyanakkor a 2015-höz képest nominálisan a lakásárak a négyszeresükre emelkedtek, és reálértelemben is 2,3-szoros volt a növekedés.
A használt lakások drágulásának éves mértéke 2026 első negyedévében 15, majd a második negyedévben 12 százalékra mérséklődött. Az új lakások piacán viszont 2026 második negyedévére már 3 százalékra csökkent az áremelkedés üteme. A KSH ennek kapcsán megjegyezte, hogy a támogatott lakáshitelezési küszöböt meghaladó újlakásár-szint mellett ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az újlakás-árakat az egy-két évvel korábban megkötött szerződések határozzák meg, és ez késlelteti a piaci hatások megjelenését.
A panellakások ára emelkedett a leginkább
Mindennek eredményeként 2026 második negyedévében a használt lakások átlagára elérte a 42,3 millió forintot, ami 4,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ugyanakkor az előző negyedévitől 4,5 százalékkal elmaradt. Az egy négyzetméterre jutó használtlakás-árak ugyancsak csökkentek, az előző negyedévi 679 ezerről 652 ezer forintra.
Az új lakások átlagosan 79,3 millió forintba kerültek, ami 1,2 százalékkal elmaradt az első negyedévitől. Ugyanakkor a négyzetméterárak a jellemző lakásméretek csökkenésének következtében tovább emelkedtek (4,9 százalék), és megközelítették az 1,4 millió forintot.
Ha területi bontásban nézzük, akkor Budapesten a lakások négyzetméterára megközelítette az 1,3 millió forintot. A családi házak 1 millió, a panellakások 1,2 millió, a nem panel társasházi lakások 1,3 millió forintos négyzetméteráron keltek el. A legnagyobb mértékben a panellakások drágultak, 11 százalékkal, míg a családi házak esetében 9,3, a társasházi lakásoknál 4,9 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak.
Egy budapesti használt lakás ára átlagosan 69 millió forint volt. A családi házak átlagosan 103, a téglaépítésű társasházi lakások 69, a panellakások 61 millió forintért keltek el. Ebben a tekintetben is a panelek drágultak a leginkább, 8,4 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
A KSH azt is megállapította, hogy a főváros pesti külső és átmeneti kerületeiben nagyobb arányú, 8–10 százalékos áremelkedés történt, míg a pesti belső és a budai kerületekben, ahol eleve magasabbak az árak, kisebb mértékben, 3–4 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Eközben a budapesti agglomeráció árnövekedése (13 százalék) magasabb volt a fővárosénál.
A megyeszékhelyek lakáspiacán is a panellakások drágultak a leginkább (17 százalék), megelőzve a nem panel társasházi lakásokat (14 százalék) és a családi házakat (11 százalék). A megyeszékhelyek közül továbbra is Debrecen lakásárai voltak a legmagasabbak, egyúttal ez lett az első megyeszékhely, ahol a négyzetméterár átlépte az 1 millió forintot. Ugyanakkor az árak növekedése itt (8,6 százalék) elmaradt a kategória 15 százalékos átlagától.
Összességében tehát az látszik az adatokból, hogy megkezdődött a korrekció az ingatlanpiacon: az előző évi kiugrás után lassult, majd megállt az árak növekedése. Habár a harmadik és negyedik negyedéves hivatalos adatokra még várni kell, a piaci szereplők elemzéseiből és az ingatlanközvetítői nyilatkozatokból az látszik, hogy egy átmeneti októberi kiugrást kivéve továbbra is mérsékelt az ingatlanpiaci forgalom, ami az árak stagnálásában, illetve bizonyos kategóriákban vagy területeken akár csökkenésében is megnyilvánul.
Az ingatlanpiaci szakértők szerint ezt a folyamatot az elkövetkező hónapokban sem a Wekerle Plusz hitel indulása, sem pedig az egyre kedvezőbb piaci alapú lakáshitelek nem fogják gyökeresen megváltoztatni, habár jelentősebb nominális áresést a legtöbben nem tartanak valószínűnek, de reálértelemben ereszkedhetnek az árak.
Válaszolj az alábbi kérdésekre, és nézd meg, megfelelhetsz-e a hitel főbb feltételeinek! Ha házastársaddal vagy élettársaddal igényeltek, a válaszadásnál mindkettőtök helyzetét vedd figyelembe.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.


