Csak a nettó átlagbér felét éri a nyugdíj – Honnan lesz elég pénz a időskori jövedelmekre?
Évről évre kevesebb gyermek születik, miközben a várható élettartam folyamatosan növekszik. Ebből az következik, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kellene járukként befizetnie az egyre több nyugdíjas ellátáságoz szükséges pénzt. Ez alapjaiban írja felül a jövőnkről alkotott elképzeléseinket, és elkerülhetetlenné teszi a kérdést: ki gondoskodik majd rólunk időskorunkban? A menekülőutat a tudatos és időben megkezdett öngondoskodás jelentheti.
Zsugorodó és rohamosan öregedő társadalom
Bár a globális népesség összessége még növekszik, a hazai népességcsökkenés tényét a legfrissebb adatok is megerősítik. Az Eurostat hosszú távú demográfiai előrejelzése szerint Magyarországra több mint 22 százalékos népességfogyást vetítenek előre 2100-ig.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a nemzetközi adatok alapján a népesség fenntartásához családonként legalább 2,1 gyermekre lenne szükség, ezzel szemben jelenleg átlagosan csupán 1,31 gyermek születik. A kevesebb születés és az évtizedek óta növekvő várható élettartam együttes hatására a társadalom korfája drasztikusan átalakult:
- Míg az 1980-as években 100 fiatalra még mindössze 60 idős ember jutott,
- addig ma 100 gyermekkorúra már közel 150 idős lakos aránylik.
Ki fogja eltartani a nyugdíjasokat?
A fogyó és idősödő társadalom legkritikusabb pontja a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozása. Az OTP Nyugdíjpénztár által idézett adatok szerint a feszültség már ma is kézzelfogható: egy átlagos nyugdíjas jelenleg a nettó átlagkereset mindössze körülbelül 51 százalékának megfelelő ellátásban részesül.
Az Európai Bizottság idősödési jelentése (Ageing Report) rávilágít, hogy a rendszer fenntarthatósága egyre nagyobb kihívást jelent, ahogy az aktív befizetők és az eltartottak aránya romlik:
- Jelenleg még körülbelül 2,3 aktív korú dolgozó járulékaiból fedezik egy nyugdíjas ellátását.
- 2050-re az előrejelzések szerint ez a szám akár 1,5 aktív dolgozóra is zuhanhat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben maroknyi aktív befizetőnek kellene kitermelnie egy lényegesen népesebb, és hosszabb ideig élő nyugdíjas réteg juttatásait.
Egészséges idősödés és a Ratkó-unokák
A megnövekedett élettartam társadalmi szinten óriási eredmény, de csak akkor jelent valódi értéket, ha a plusz éveket anyagi biztonságban és egészségben tölthetjük. A szakirodalom ezt „healthy ageing”, azaz egészséges idősödés szemléletnek nevezi.
A demográfiai nyomás a szakértők szerint a 2030-as évek közepén éri el a csúcspontját. Ekkor vonul nyugdíjba a rendkívül népes „Ratkó-unokák” generációja, ami robbanásszerűen növeli majd meg az állami ellátórendszer terheit. A halogatásnak komoly ára van, a hosszú távú felkészüléshez pedig elengedhetetlen a korán megkezdett megtakarítás.
Az OTP Pénztárak reprezentatív felmérése rávilágított egy éles generációs ellentmondásra a fiatalok körében:
- A 18–35 éves korosztály 75 százaléka már aggódik és foglalkozik a nyugdíj gondolatával.
- Ennek ellenére ténylegesen mindössze 17 százalékuk tesz is félre erre a célra.
A demográfiai statisztikák tendenciáival mindenképp érdemes foglalkozni, de a magunk jövőjéért mi tehetjük a legtöbbet. Az a tény, hogy kevesebb aktív befizető jut majd a rendszerre, miközben hosszabb ideig lesz szükségünk az időskori ellátásra, alapjaiban formálja át az állami nyugdíj lehetőségeit. Aki időben, akár kisebb összegekkel is, de elindítja a saját megtakarítását, és mellette tudatosan figyel az egészségére is, az két irányból biztosítja ugyanazt a célt: hogy az időskor az aktív, boldog és tartalmas évekről szóljon – mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
Állami támogatás az öngondoskodóknak
A személyes pénzügyi biztonság megteremtésének egyik leginkább szabályozott és átlátható formája az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás.
A rendszeres takarékoskodást a magyar állam is jelentős adókedvezménnyel honorálja. Az egyéni befizetések után 20 százalékos, évente maximum 150 000 forintos adó-visszatérítés vehető igénybe a személyi jövedelemadóból (SZJA). Ez a közvetlenül a pénztári számlára érkező jóváírás a kamatos kamat elvének köszönhetően hosszú távon milliós nagyságrendű többletet jelenthet a nyugdíjba vonulás pillanatában.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
