Nyugdíj-megtakarítás: Segítünk, hogy a legjobbat választhasd

Mivel sokféle nyugdíj-előtakarékossági forma létezik, nem csoda, ha nem tudod, hogy melyik lenne a legjobb számodra. Fontos a jó döntés, hiszen akár milliós eltérések is lehetnek az alternatívák között. Mivel nagyon összetett termékekről van szó, jó ötlet lehet nyugdíjszakértő segítségét is kérni.

Nézzük meg, hogy milyen lehetőségek, és milyen államilag támogatott nyugdíj-előtakarékosságok vannak!

Magyarországon nagyjából 80 féle nyugdíj-előtakarékosság közül választhatsz. Ezek 3 alaptípusba tartozhatnak:

Sokkal jobban jársz, ha államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági formákban gondolkodsz, mintha a bankszámládon gyűjtögetnéd a pénzedet.

Ennek több oka is van.

Az állam 20 százalékos adókedvezménnyel támogatja, ha a fent említett 3 alaptípusból választasz. Több nyugdíj-előtakarékosság kombinálásával évi maximum 280 000 forintot kaphatsz vissza az abban az évben befizetett személyi jövedelemadódból, de legfeljebb a jövedelemadó mértékét. Ezt a pénzt adójóváírásként igényelheted vissza. Ha nem fizetsz személyi jövedelemadót, akkor nem vagy jogosult az adókedvezményre.

Ez alól viszont kivétel a kisadózó vállalkozók tételes adója, tehát ha egy kata szabályai szerint adózó vállalkozó köt nyugdíjbiztosítást.

Ha nem nyúlsz hozzá a pénzhez a lejárati idő végéig, akkor a megtakarításodat adómentesen veheted fel.

Az állam ezzel próbál arra ösztönözni, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások valóban a nyugdíjas éveid megélhetését biztosítsák.

A kedvezmények motiválnak arra, hogy mindig félretedd azt a pénzt, amiben a biztosítóval megállapodtatok.

Nézzük meg, hogy melyik nyugdíj-megtakarítási mód illik hozzád a legjobban!

Nyugdíjbiztosítással 2014 óta lehet adójóváírást igényelni az ilyen szerződés alapján befizetett megtakarítások után. A nyugdíjbiztosítás valójában egy életbiztosítás, amit öngondoskodásból, nyugdíjcélú megtakarításként kötsz, de van benne egy kockázati rész is. A megtakarítási cél mellett általában halál vagy rokkantság esetén is fizet a biztosító, ezért hívják jogi szempontból szakmabeliek életbiztosításnak.

A számládra eseti jelleggel és rendszeresen is fizethetsz be pénzt. Eseti számlája minden ügyfélnek van, ide bármikor utalhatsz. Ez a pénz ugyanúgy hozamot termelhet, mint a rendszeres befizetések.

Havonta mennyi az, amennyivel érdemes elindítani?

Már akár havi 10 000 forint befizetése esetén is köthető nyugdíjbiztosítás. Fontos azonban, hogy ennyi pénz sokszor nem biztos, hogy elég egy megfelelő méretű tartalék felépítéshez (különösen akkor, ha viszonylag későn, például 40 éves korod után kezded a takarékoskodást).

A nyugdíjbiztosításnak két fajtája is van:

Biztosítótársaságonként változó számú, de jellemzően 15-30 féle eszközalapból választhatsz. Ha kockázatosabb (például külföldi részvényekbe fektető) eszközalapba rakod a megtakarításod, hosszabb távon várhatóan nagyobb hozamot érhetsz el. Az óvatosság elengedhetetlen, a nagyobb kockázat együtt jár akár a veszteség tudomásulvételével is.

Az unit linked életbiztosításokkal magasabb (akár 5-9 százalék) hozam elérésére is lehetőséged lehet. Itt fontos a pénzügyi jártasság, de a döntésekhez független nyugdíjszakértő bevonásával kérhetsz segítséget. Azért független szakértőt ajánlunk számodra, mert ők valóban a te érdekeidet védik, nem valamely pénzintézet ügynökei. Tanácsadásuk számodra ugyanakkor ingyenes.

Mindkét típusú nyugdíjbiztosításra az éves befizetett összeg 20 százaléknak megfelelő adójóváírást vehetsz igénybe. Ennek éves maximuma 130 000 forint (abban az esetben, ha legalább évi 650 000 forintot tettél félre).

A nyugdíjbiztosításokra jellemző a fejnehéz költségszerkezet. Ez azt jelenti, hogy a biztosító a költségek nagy részét az első 3-5 évben vonja le. Ennek egy részét később hűségbónuszok formájában visszakapod. Ezzel is a hosszú távú elköteleződést segíti a pénzintézet.

2023. július 1-től a kamat jellegű jövedelmeket, köztük az életbiztosítások (nyugdíjbiztosítások) hozamait 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho) sújtja a kormány, kezdetben a veszélyhelyzet ideje alatt, majd 2024. augusztus 1-től véglegesen. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a korábban kötött életbiztosítások (nyugdíjbiztosítások) 2023. június 30. utáni eseti befizetéseinek hozama szocho köteles, amennyiben az eseti befizetésnél a befizetéstől számított 5 éven belül, a rendszeres befizetésnél pedig a befizetéstől számított 10 éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződést, miközben a veszélyhelyzet, illetve a törvényi szocho levonási előírás még érvényben van.

A nyugdíjbiztosítás előnyei és hátrányai:

Az önkéntes nyugdíjpénztárnak – a tévhitekkel ellentétben – semmi köze nincs a magánnyugdíjpénztárakhoz. Az önkéntes nyugdíjpénztárba a nettó jövedelmedből fizetsz be, ami fölött az állam éppen úgy nem rendelkezhet, mint a bankszámládon gyűjtögetett megtakarításodról, vagy a saját tulajdonú ingatlanodról. Ne aggódj, csak az elnevezésben van hasonlóság, valójában két teljesen független rendszerről van szó.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál (ÖNYP) általában 3-4 előre összeállított portfólió közül választhatod ki, hogy melyikbe szeretnéd fektetni a pénzed. Ezekben a portfóliókban nagyobb az aránya a biztonságosabb eszközöknek (az állampapíroknak és a kincstárjegyeknek például). Emiatt az elérhető hozam mérsékeltebb, ez az elmúlt 10-15 évben 5-7 százalék körül alakult. A konkrét mérték elsősorban a választott portfóliótól függ.

Korábban az ÖNYP-i tagok többségének a munkaadó állta a tagsági díját (vagyis a havonta befizetett összeget) a cafeteria rendszeren keresztül. Időközben ez a cafeteria elem megdrágult (lényegében megszűnt az erre vonatkozó adó- és járulékkedvezmény), ami miatt a munkavállalók már más, nagyobb kedvezményekkel rendelkező, elemeket vesznek igénybe a cafeteria keretből.

Ezzel párhuzamosan viszont a pénztártagok közül sokan nem, vagy csak kisebb összeget fizetnek be a pénztárakba. Pedig érdemes tovább fizetned a tagsági díjat önállóan, mert csak így érhetsz el megfelelő nagyságú megtakarítást.

Az ÖNYP-be történő belépés díja 0 és 4 000 forint között mozog, esetleg ajándékot is kaphatsz mellé. A havi tagsági díj jellemzően 5-10 ezer forint nagyságrendű, de több is vállalható és egyszeri befizetés is lehetséges. A tagdíjat eseti és rendszeres átutalással, csoportos beszedéssel, bankkártyával és készpénzzel is fizetheted. A tagdíj fizetése - szükség esetén - átmenetileg szüneteltethető.

A nyugdíjmegtakarítás adómentes, így nincs sem kamatadó, sem kamatszocho. A teljes adómentesség a számlanyitástól számított 10 év után és utána 3 évente kivett hozamra és a 20 év után kivett tőkére vonatkozik.

Az ÖNYP esetében évi 150 000 forint az adójóváírás maximuma, amihez legalább évi 750 000 forint tagsági díjat kell befizetned. Az éves tagdíj 20 százalékára veheted igénybe a személyi jövedelemadó kedvezményt, amely mérték megegyezik a többi nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségnél alkalmazott kulccsal, csak a felső határban van különbség.

Az ÖNYP előnyei és hátrányai:

A NYESZ, azaz a nyugdíj-előtakarékossági számla egy speciális számlacsomag, aminek a működése nagyon hasonló a tartós befektetési számlához, azaz a TBSZ-hez. A különbség a kettő között, hogy a NYESZ-re nemcsak a gyűjtőévben fizethetsz be, hanem folyamatosan. Az is eltérés, hogy a NYESZ nem 5 éves futamidejű, hanem az aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor férhetsz hozzá a pénzhez.

A nyugdíj-előtakarékossági számla nagyon rugalmas megoldás, mert nem kell vállalnod, hogy havonta egy fix összeget mindig befizetsz. Csak rajtad áll, hogy mikor és mennyi pénzt fizetsz be a NYESZ számládra. Ennek természetesen megvan a hátulütője is. Elég önuralmadnak kell lenni a rendszeres befizetéshez, nem lesz a hátad mögött senki, hogy noszogasson.

2024. február 2. óta nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) is nyitható a Magyar Államkincstárnál, amelyen bármely forint alapú magyar állampapírt meg lehet vásárolni. A NYESZ-hez díjmentes értékpapírszámlával kell rendelkezni a kincstárnál, ha ez megvan, akkor arra 5 000 forintot be kell fizetni előbb, majd utána azonnal megnyitható a NYESZ az ügyfélkapun keresztül online, vagy személyesen a kincstári kirendeltségeken. A kincstári NYESZ a Webkincstáron és Mobilkincstáron keresztül is kezelhető.

Mielőtt NYESZ-számlát nyitnál, nézd meg ezt a videót is:

Ennél az előtakarékossági formánál elengedhetetlen a szakértelem, a jártasság a tőzsdék világában, mert neked kell a saját pénzedet kezelned. Ez sok odafigyelést és időt igényel, és ha a pénzügyek, befektetések világa sohasem érdekelt, akkor nem biztos, hogy ez a legjobb megtakarítási forma számodra.

Az adójóváírás itt is a számlára befizetett összeg 20 százaléka. Itt a felső határ 100 000 forint. Tehát akkor veheted igénybe a maximális személyi jövedelemadó kedvezményt, ha legalább évi 500 000 forinttal növeled a NYESZ-en lévő megtakarításod.

A NYESZ előnyei és hátrányai:

Mivel hosszú távú elköteleződésről van szó, fontos, hogy hozzád illő megoldást találj. Költségekben, hozampotenciálban, kockázatban szinte minden szempontból óriásiak a különbségek és milliók múlhatnak egy jó döntésen.

Nézzük meg, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a választásnál!

Általánosságban elmondható, hogy a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségekhez adó- és járulékmentesen legkorábban akkor férhetsz hozzá, ha eléred a nyugdíjkorhatárt és eltelt a szerződéskötéstől 10 év.

Kivétel ez alól a nyugdíjbiztosítás. Ennek a megtakarítási formának a lejárata a szerződéskötéskori nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódik. Tehát, ha most kötsz nyugdíjbiztosítási szerződést, akkor annak lejárati ideje 65 éves korodhoz kapcsolódik majd (abban az esetben, ha 1957-ben vagy azt követően születtél). Tehát akkor is hozzájuthatsz adó- és járulékmentesen a megtakarításodhoz 65 évesen, ha közben felemelik a nyugdíjkorhatárt mondjuk 70 évre.

A másik különbség az, ha úgy kötsz nyugdíjbiztosítást, hogy már kevesebb mint 10 éved van a nyugdíjkorhatár eléréséig. Ekkor a nyugdíjkorhatár eléréséig fizeted a biztosítási díjat, miután pedig nyugdíjba mentél, járadék formájában kapod vissza a befizetéseidet. Vagyis, ha 57 évesen kötsz szerződést, akkor 7 évig fizeted a biztosítási díjat, majd a nyugdíjba vonulás után 3 év alatt járulék formájában felveheted az addigi megtakarításaidat.

Ez rám nem vonatkozik. Mit érdemes még átgondolni?

Az önkéntes nyugdíjpénztár lehet a jó megoldás, ha már közel a nyugdíj, de több mint 10 éved van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. A nyugdíjhoz közeledve ugyanis már inkább a megtakarítás biztonságos megőrzése a cél. Érdemes ilyenkor kevésbé kockázatos eszközöket választani - olyanokat, amelyek hozama talán nem a legmagasabb, de a veszteségre is kisebb az esély.

Akkor is meg kell várnod ennek az időszaknak az elteltét, ha eléred a nyugdíjkorhatárt.

A nyugdíjbiztosítást alapesetben akkor ajánlják, ha legalább 13-15 éved van hátra a nyugdíjig.

A NYESZ e szempontból is rugalmas forma. Hozzáférhetsz a számlán összegyűlt pénzhez, de tudnod kell, hogy bármilyen kis összeget vennél fel, a számla megszűnik, minden adókedvezményt vissza kell fizetni, és a hozamokat is le kell adózni (15 százalék szja, és 15,5 százalék szochó fizetési kötelezettség mellett).

Jó, ha tudod ugyanakkor, hogy a számla hozamához 10 év után már adó- és járulékmentesen hozzáférhetsz (csak a hozamhoz), akkor is, ha nem éred el a nyugdíjkorhatárt, és nem mész nyugdíjba.

Most nézzük meg egy nyugdíj-előtakarékosság összehasonlítóval, hogy milyen ajánlatok közül lehet választani.

A nyugdíjbiztosítás jellemzően 10 000 forinttól indítható, de vannak olyan pénzintézetek, ahol 5-8 000 forintos havi díjjal is lehet biztosításod. A befizetések összegét az első 2-3 évben nem lehet csökkenteni, úgyhogy jól gondold meg, hogy mekkora díjat tudsz bevállalni.

Az önkéntes nyugdíjpénztár már havi 4-5 000 forinttal elindítható, így ez a megoldás jó lehet, ha nem tudsz most még sok pénzt félretenni. Ráadásul a díj módosítható a későbbiekben.

A NYESZ-t egyszeri, legalább 5 000 forintos befizetéssel lehet indítani, de a továbbiakban rád van bízva, hogy mikor és mennyi pénzt fizetsz be.

Fontos kiemelni, hogy havi 3-4 000 forintos befizetésekkel nem lehet egy megfelelő nagyságú megtakarítást felépíteni. Ha teheted, akkor a minimális díjnál többet fizess be.

A hozam minden esetben elsősorban azon múlik, hogy milyen kockázatos eszközökben forgatják a megtakarításodat. Mindegyik típusnál van lehetőség magasabb és alacsonyabb kockázatú portfóliókat (a NYESZ-nél közvetlenül ilyen befektetéseket) választani.

Ha a nyugdíjbiztosítást választod, akkor a pénzed eszközalapokba kerül. Egy-egy alapban sokféle értékpapír van, ami számodra rendkívül előnyös, ezzel ugyanis porlasztod a kockázatot (kevesebb az esély arra, hogy az összesnek egyszerre zuhanjon az árfolyama).

A klasszikus, garantált hozamú nyugdíjbiztosításokkal a biztosító dönt arról, hogy melyikekben forgatja a megtakarításodat. Mivel fix hozamot garantál, ez viszonylag mérsékelt, 2-2,5 százalék. Ha a unit-linked típust választod, akkor te döntesz, melyik eszközalapba teszik a pénzed, ha kockázatosabb eszközalapokat is bevállalsz, 5-9 százalékos hozamot is elérhetsz. Ehhez azonban nem árt, ha értesz a tőkepiacokhoz, ennek hiányában célszerű független tanácsadó segítségét kérned.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is vannak alacsonyabb és magasabb kockázatú portfóliók. Alacsonyabb kockázat esetén 3-7 százalék körül mozog az éves hozam. Magasabb kockázatú opció választásával 5-9 százalékos nyereséget is elérhetsz. Ezek az értékek az elmúlt évek átlaghozamait jelentik.

Mindig hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a múltban elért hozamok nem jelentenek garanciát a jövőben várható hozamokra. Ezt egy figyelemfelhívásként érdemes szem előtt tartani. Ezek a hozamok irányadó értékek, de a pontos adatot mindig csak utólag fogod megtudni. Erre általában minden olyan befektetésnél figyelj oda, ahol nem garantált kamat vagy hozam van.

A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett pénzed önmagában nem kamatozik. A nyereséged azon múlik, hogy mennyire sikeresen forgatod azt a tőkepiacokon. Itt nincsenek irányadó értékek, minden rajtad múlik.

A nyugdíjbiztosítás költsége 1,5 és 4,5 százalék között mozog. Az összehasonlításhoz nagyon jó alapot ad a TKM. Ez a mutató egy típuspéldán keresztül vezeti le, hogy milyen költségekre számíthatsz.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak sávosan számolják fel a költségeket. Minél kevesebbet fizetsz be, annál magasabb ennek mértéke. Általánosan elmondható, hogy 2 és 4 százalék közötti díjra kell számítanod. 2020-tól az ÖNYP esetében is kötelező feltüntetni a teljes költség mutatót (TKM), amivel könnyen összehasonlíthatod a különböző pénztáraknál elérhető portfóliókat.

A pénztárakról ma már elmondható, hogy alacsony költségekkel dolgoznak. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az alacsony költségszint önmagában nem jó vagy rossz. Mindig meg kell vizsgálni az egyéb tényezőket:

Ne felejtsd el tehát, hogy a legolcsóbb nem mindig a legjobb!

A NYESZ számlavezetési díja nagyon alacsony, 0,1 és 0,2 százalék között mozog. Itt a költségek mértéke azon múlik, hogy mennyi és milyen tranzakciókat hajtasz végre. Ha gyakran adsz el és veszel papírokat, minden esetben díjat fizetsz. Vannak továbbá olyan tranzakciók, amelyek drágábbak (nemzetközi tőzsdén részvényt venni) és vannak olcsóbbak (a számlavezető bank befektetési jegyeiből vásárolni például).

Minden azon múlik tehát ennél a NYESZ-nél, hogy mennyire gyakran és mire használod. A számla fenntartási költsége alapján tehát ez a legolcsóbb nyugdíj-megtakarítási forma, de az ügyletek költsége növeli a kiadásaidat. Ne feledkezz meg arról sem, hogy itt nem áll a hátad mögött egy szakmai gárda és nem kapsz olyan sokrétű szolgáltatást a pénzedért.

Minden nyugdíj-előtakarékossági formára érvényes, hogy nem éri meg feltörni a lejárat előtt. Ha a nyugdíjba vonulás előtt hozzányúlsz a megtakarításhoz, akkor vissza kell fizetned az adókedvezményt 20 százalékos büntetőkamattal együtt.

A nyugdíjbiztosítás több szolgáltatást is kínál arra az esetre, ha olyan anyagi gondjaid lennének, amelyek miatt nem tudnád fizetni a havi díjakat. Az első 2-3 év után lehetőséged van díjcsökkentésre, illetve díjszüneteltetésre. Az előbbi azt jelenti, hogy 1-2 évig egy alacsonyabb havi megtakarítást (díjat) fizethetsz, az utóbbi esetében pedig egyáltalán nem kell fizetned (ennek az időtartama akár 1 év is lehet).

Ha tartósak a problémáid akkor akár díjmentesítheted is a számlát. Ilyenkor a pénzintézet lezárja a számlát és nem tudsz befizetni. A megtakarításaid azonban tovább termelik a hozamot. Ha egyenesbe jöttél, akkor pedig egyszer arra is van lehetőséged, hogy újra aktiváld a számlát.

Megoldást jelenthet az eseti számla is. Ez után is járhat adókedvezmény (ha nem nyúlsz hozzá a pénzhez) és ugyanúgy hozamot termel, mint a rendszeres befizetéseid. Az eseti számlára akkor fizethetsz be pénzt és akkor vehetsz ki, amikor szeretnél. Jó alternatíva lehet a hirtelen jött anyagi gondok megoldásához.

Az önkéntes nyugdíjpénztárban (ÖNYP) félretett pénzed hozamai 10 év után mindenképpen adómentesek, akár elérted a nyugdíjkorhatárt, akár nem. Az adómentesség azonban nem igaz a tőkére, mert ez csak a hozamra vonatkozik, vagyis a nyereségre, amit a megtakarításod termelt. Ha a nyugdíjba vonulásod előtt szeretnél hozzáférni a pénzhez, akkor a tőke után adót kell fizetned. A 10. év után minden évben 10 százalékkal kisebb része adóköteles a tőkének és 20 év után teljesen megszűnik az adókötelezettség.

A NYESZ számlán gyűjtögetett pénz után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szocho-t kell fizetni, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt használod fel a pénzt, illetve, ha nem telt el 10 év a számlanyitás óta.

A nyugdíj-előtakarékossági formák abban is eltérnek egymástól, hogy mennyire kell járatosnak lenned a pénzügyek világában, ha nyereségesen szeretnéd kezelni azokat.

Ha sem időd, sem energiád nincs foglalkozni az öngondoskodással és ráadásul a pénzügyekkel is hadilábon állsz, akkor a hagyományos nyugdíjbiztosítással vagy az önkéntes nyugdíjpénztárral járhatsz a legjobban.

Ha járatos vagy a pénzügyek és a befektetések világában, akkor az unit linked típusú nyugdíjbiztosítás vagy a NYESZ lehet a jobb megoldás.

A nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár esetében megjelölhetsz haláleseti kedvezményezettet. Így az illető a hagyatéki eljáráson kívül, illetékmentesen kaphatja meg a megtakarításaidat. Ha a nyugdíjbiztosításodhoz kockázati kiegészítők is tartoznak, akkor rokkantság vagy halál esetén a biztosító az általad gyűjtött összegnek akár a többszörösét fizeti ki.

Ezzel szemben a NYESZ-nél nem jelölhetsz meg haláleseti kedvezményezettet, így az örökösödési eljárás elkerülhetetlen. Ha nem egyenes ági rokonról vagy házastársról van szó, akkor illetéket is kell az örökség után fizetni. Az adókedvezmény nem képezi az örökség részét, az örökösnek kamatadót és kamatszochót kell fizetnie a hozam után és ha nem nyugdíjas korú az illető, akkor szja és szocho fizetési kötelezettsége is van.

Abban is eltérés van a nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások között, hogy hogyan állnak a rokkantság kérdéséhez. Az ÖNYP és a NYESZ csak 70 százalékos rokkantság esetén, a 10 év letelte után fizet adómentesen. A nyugdíjbiztosítás már 40 százalékos rokkantság esetén is teljesen adómentes és az adókedvezményeket sem kell visszafizetned.

Összességben elmondható, hogy a nyugdíj-előtakarékossági formák mindegyikének megvannak az előnyei és hátrányai. Mivel nagyon sokféle termék van, érdemes nyugdíjszakértő segítségét kérned.

Egyik opció sem lesz megfelelő, ha idővel kiderül, hogy túl nagy fába vágtad a fejszédet vagy nem vagy elég motivált. Egy megfelelő méretű privátnyugdíj felépítése nem két perc munkája, hanem egy hosszú távú elköteleződés és okos tervezés eredménye. Ne kapkodd el a döntést, hiszen a nyugdíjas éveid biztonsága múlik ezen!