Mit tegyél, ha pénzügyi csalás áldozatává válsz? Perceken múlhat, hogy ne veszítsd el a pénzed
Ha valaki gyanús tranzakciót észlel a bankszámláján, megadta banki adatait egy csalónak, egy megtévesztő telefonhívás után pénzt utalt át egy ismeretlen számlára, vagy távoli hozzáférést biztosított a számítógépéhez egy letöltött alkalmazással, annak gyorsan kell cselekednie, ha nem szeretné elbukni a pénzét. De mit tegyél, ha pénzügyi csalás áldozata lettél, vagy akár csak gyanítod ezt?
A hazai fizetési rendszer az elmúlt években felgyorsult, amit a banki csalók is kihasználnak: gyakorlatilag másodpercek alatt tűnhet el úgy a pénz a számládról több, egymástól független számlára történő átutalást követően, hogy utána már lehetetlen a nyomára akadni. Ezért, ha felmerül a gyanú – akár azért, mert idegen tranzakcióról kapsz értesítést, akár mert utólag rájössz, hogy megtévesztettek, esetleg kiadtad a hozzáférési adataidat vagy a bankkártyadataidat –, akkor legelőször is azonnal jelezd a banknak!
Jelezd a banknak, majd tegyél rendőrségi feljelentést!
Ha azt észleled, hogy pénzügyi csalás áldozata lettél, de akkor is, ha bizonytalan vagy még abban, hogy valóban csalás történt-e, nem érdemes önállóan nyomozásba kezdeni, megpróbálni elérni a csalót, vagy azt kutatni, hogy hová tűnt a pénz. Ehelyett azonnal értesítsd a számlavezető bankodat! A bankokat jogszabály kötelezi arra, hogy 0-24 órában elérhető legyen az ügyfélszolgálat, ahol letilthatod a bankkártyád vagy kérheted a netbank-hozzáférés felfüggesztését.
A bank a bejelentést követően megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, például letilthatja az érintett bankkártyát, korlátozhatja a hozzáférést a netbankhoz, illetve megvizsgálhatja, hogy van-e lehetőség a kimenő tranzakciók leállítására vagy visszafordítására.
Ha a mobilalkalmazásban vagy a netbankon keresztül le tudod tiltani a kártyádat, akkor érdemes ezt is egyből megtenni. Illetve, ha a csalók a felhasználói fiókodhoz szereztek hozzáférést, akkor változtasd meg a jelszavadat és kapcsold be a kétlépcsős azonosítást. Sok esetben a megszerzett adatokat a csalók nem használják fel egyből, így van esélyed arra, hogy ha egy csaló weboldalon keresztül kiadtad a bankkártyaadataidat vagy a netbank-hozzáférésedet, ezekkel ne élhessenek vissza.
Ezután tegyél rendőrségi feljelentést is a legközelebbi rendőrkapitányságon vagy elektronikus úton a lehető leggyorsabban a banki bejelentés után. Ehhez szükséged lesz azokra a bizonyítékokra, melyekkel alátámaszthatod a történetet, ezért mentsd el és őrizd meg az esettől függően:
- a teljes chat- és üzenetváltást;
- a telefonszámokat és a telefonhívások időpontját;
- a csalók által küldött linkeket;
- a csaló weboldal címét;
- a képernyőképeket;
- a tranzakciók és átutalások bizonylatait;
- a kedvezményezett nevét és számlaszámát;
- a tranzakció pontos időpontját és összegét;
- a csaló által használt e-mail-címeket és profilokat;
- a telepített programok nevét, ha történt távoli hozzáférés.
Nem mindegy, hogy a csaló utalt a számládról vagy te
Ha valaki hozzáférést szerez az internetbank fiókodhoz, és azon keresztül a tudomásod és jóváhagyásod nélkül utal pénzt, esetleg ellopja a kártyaadataidat és azokat felhasználva vásárol, az úgynevezett jóvá nem hagyott fizetési műveletnek számíthat. A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2009. évi LXXXV. törvény alapján ilyenkor a bank főszabály szerint köteles megtéríteni az összeget és visszaállítani a számla eredeti állapotát, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy az ügyfél csalárd módon vagy súlyosan gondatlanul járt el.
Ez azt jelenti, hogy jóvá nem hagyott fizetési műveletnél a banknak kell bizonyítania, hogy a vitatott tranzakciót valóban jóváhagytad. A banknak azt is bizonyítania kell – ha arra hivatkozik –, hogy a kárt az ügyfél csalárd módon, vagy a személyes biztonsági adatok kezelésére vonatkozó kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.
A bank főszabály szerint haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentést követő munkanap végéig köteles megtéríteni a jóvá nem hagyott tranzakció összegét és helyreállítani a számlát, kivéve, ha csalásra gyanakszik, és erről írásban tájékoztat.
A jogszabály szerint a tranzakció teljesítését követő 13 hónapon belül van lehetőséged kérni a helyesbítést, ugyanakkor haladéktalanul meg kell tenned, amint a tudomásodra jut.
Érdemes tudni, hogy ha egy jóvá nem hagyott tranzakciónál a bank elmulasztotta az előírt erős ügyfélhitelesítést – például a jelszó mellett kötelező SMS-kód, push-értesítés vagy biometrikus azonosítás –, akkor a kárt a banknak kell viselnie, függetlenül attól, hogy egyébként az ügyfél oldalán történt-e mulasztás.
Nehezebb a helyzet, ha te utaltál át egy bizonyos összeget a csalóknak. Ilyenkor ugyanis a te jóváhagyásoddal történt a tranzakció, még akkor is, ha ennek érdekében megtévesztettek. Ide tartoznak a rendkívül elterjedtté vált „banki ügyintézős” csalások. Ezek azok az a sajtóban gyakran felbukkanó esetek, amikor a csaló felhívja az ügyfelet azt állítva, hogy gyanús tranzakciót észleltek a számlán, majd arra utasítja, hogy a pénze biztonságba helyezése érdekében azt utalja át egy másik számlára.
Ebben az esetben te magad indítottad és hagytad jóvá az átutalást, mert a csaló megtévesztett. Ilyenkor a tranzakció jóváhagyott fizetési műveletnek minősül, ezért a banknak nem kell automatikusan megtérítenie a kárt, mint egy olyan utalásnál, amelyet a tudtod és jóváhagyásod nélkül hajtottak végre. Ilyen esetekben korlátozott a pénz visszaszerzésének lehetősége, és sokszor nem sikerül visszakapni a kicsalt összeget.
Ha bejelented a csalást, akkor a bank megpróbálhatja visszaszerezni az összeget, ennek érdekében felveheti a kapcsolatot a fogadó bankkal. Mivel az utalások ma már másodpercek alatt történnek, így gyorsan el tud tűnni a pénz különböző számlákon keresztül. A siker tehát azon múlik, hogy a fogadó oldali bank tudja-e még zárolni az összeget, mielőtt azt továbbutalják vagy felveszik, illetve működésbe lépett-e időben a Központi Visszaélésszűrő Rendszer.
Mi az a Központi Visszaélésszűrő Rendszer?
A GIRO Zrt. által üzemeltetett, mesterséges intelligenciát használó rendszer 2025 júliusa óta a másodperc törtrésze alatt kockázatot értékel minden azonnali utalásnál. 2026. július 1-jétől már a teljes hazai forintátutalási forgalomra kiterjed.
Az első egy évben több mint 300 millió tranzakciót vizsgált, és több mint ötezer visszaélési kísérlet azonosításában segített. A rendszer a bankok saját csalásszűrését egészíti ki, és jelentősen növeli az esélyét annak, hogy egy gyanús utalást időben felfüggesztenek.
Ha távoli hozzáférést biztosító programot telepítettél
Ilyenkor nem elég csak a bankot értesíteni, a távoli hozzáférést meg kell szüntetni, az érintett eszközön használt jelszavakat – lehetőleg egy biztonságos másik eszközről – meg kell változtatni.
A Kiberpajzs oldalán azt javasolják, hogy ha nélkülözni tudod az érintett eszköz használatát és rendőrségi feljelentést is teszel, akkor a legjobb, ha az eszközt leállítod és lekapcsolod az internetről. Így megmaradhatnak az adatok, amelyek a későbbi nyomozás során bizonyítékként szolgálhatnak a rendőrség számára.
Mi történik, ha a bank elutasítja a visszatérítést?
Ha a bank a vizsgálat végén arra hivatkozik, hogy súlyos gondatlanságot követtél el, és megtagadja a kár megtérítését, de te ezzel nem értesz egyet, akkor nyújts be panaszt a banknak. Ha ez is elutasításra kerül, ekkor ezek a lehetőségek állnak előtted:
- A Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulhatsz, ahol díjmentesen kezdeményezhetsz eljárást az ügyben. A PBT független testületként próbál egyezséget létrehozni a bank és a fogyasztó között.
- Fogyasztóvédelmi probléma esetén, például ha a bank megszegte a törvényi eljárási határidőket (pl. nem válaszolt az írásbeli panaszra határidőn belül) a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhatsz.
- Polgári peres eljárást is indíthatsz a kár megtérítése érdekében, ahol a bíróság egyedileg mérlegeli a súlyos gondatlanság tényét.
Fontos tudni, hogy ezeken a fórumokon benyújtott panasz nem helyettesíti a feljelentést. A panaszoddal párhuzamosan, attól függetlenül zajlik a nyomozás és a büntetőeljárás a csalóval szemben, amelyet a rendőrségi feljelentés indít el.
Ezeket a lépéseket tedd meg!
Összefoglalva tehát, az alábbi lépéseket kell megtenned, ha csalás történt vagy ezt gyanítod:
- Ha csalásra gyanakszol, azonnal szakítsd meg a kapcsolatot a csalóval!
- Azonnal hívd fel a bankot a hivatalos elérhetőségén!
- Jelezd egyértelműen, hogy csalás történt vagy csalásra gyanakszol!
- Kérd az érintett bankkártya, netbanki vagy mobilbanki hozzáférések tiltását, ha valamelyik érintett!
- Kérd a bankot az érintett tranzakciók kivizsgálására, azok leállítására és a pénz visszahívására!
- Ha a jelszavak kerülhettek illetéktelenhez, változtasd meg őket!
- Ha távoli hozzáférést adtál a csalóknak, szüntesd meg azt, és ellenőriztesd az érintett eszközt!
- Ments el minden bizonyítékot!
- Tegyél feljelentést a rendőrségen!
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.


