Ha a bank hibázott, már nem a tiéd a kár: fordulat jött a kibercsalásoknál
Eddig, ha valaki egy hamis banki SMS-re kattintva vagy egy meggyőző telefonos csaló szavára hallgatva elveszítette a megtakarítását, jellemzően hetekig kellett küzdenie azért, hogy a bank egyáltalán érdemben foglalkozzon a panaszával. Ez a helyzet változott meg érdemben az elmúlt fél évben: tavaly óta törvény írja elő, hogy bizonyos esetekben a banknak, nem az ügyfélnek kell állnia a kibercsalásból eredő kárt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most nyilvánosságra hozott adatai szerint a változás nemcsak a jogszabályokban létezik, hanem a statisztikákban is jól látszik.
Ha elmaradt a kétlépcsős azonosítás, a bank fizet
Tavaly az MNB kezdeményezésére – a jegybank elnöke által bejelentett „öt csapás” intézkedéscsomag részeként – módosult a pénzforgalmi törvény, amely tavaly év vége óta hatályos.
Ennek értelmében, ha valakit kibercsalás ér, és a pénzforgalmi szolgáltató (bank, elektronikus pénzintézet) elmulasztotta az előírások szerint szükséges erős ügyfélhitelesítést a tranzakciónál, akkor a jóvá nem hagyott műveletből eredő kárt a banknak kell viselnie.
Az erős ügyfélhitelesítés azt jelenti, hogy a fizetés jóváhagyásához két, egymástól független forrásból származó azonosítás szükséges. Ilyen például az állandó jelszó vagy PIN-kód mellett kapott SMS- vagy push üzenet, illetve a mobileszközön elvégzett biometrikus azonosítás – ujjlenyomat, arcfelismerés.
Ha ez a kettős védelmi vonal hiányzott a folyamatból, és a csalóknak ezen a résen keresztül sikerült hozzáférniük a számlához, a törvény értelmében a pénzintézeté a felelősség.
Fontos ugyanakkor pontosan érteni, hol húzódik a határ. A bank csak akkor felel automatikusan, ha ő maga mulasztotta el az erős hitelesítést. Ha valaki a csalóknak bedőlve saját maga hagyja jóvá a tranzakciót – például megadja a push üzenetben kapott kódot egy csalónak –, a hitelesítés technikailag megtörtént, így a kár ilyenkor továbbra is az ügyfélnél maradhat.
2022 óta először: érdemben csökkent a csalások értéke
A szigorúbb szabályozás és a technológiai fejlesztések meghozták a várt fordulatot. A jegybanki adatok szerint 2022 óta most először tört meg az addig folyamatosan emelkedő trend.
Az összesített csalási kár a 2024-es 42,4 milliárd forintról tavaly 28,2 milliárd forintra esett vissza, ami több mint 33 százalékos csökkenést jelent egyetlen év alatt. Csökkent a visszaélések darabszáma is, de mérsékeltebben: 226,4 ezerről 214,3 ezerre. Ez azt mutatja, hogy a támadások száma még mindig magas, de a védelmi rendszerek a nagyobb volumenű csalásokat már gyakrabban blokkolják.
A legszembetűnőbb a javulás a lakossági átulásokkal kapcsolatos visszaélésekben látható, melyek értéke 5,6 milliárd forinttal csökkent, így 15,6 milliárd forintot tett ki. A kártyás vásárlásokhoz köthető csalások összege szintén jelentősen, 3,4 milliárd forinttal mérséklődött, megállva 6,7 milliárd forintnál.
A legfontosabb mutató mégis az, hogy az összes visszaéléstípust tekintve 7,3 százalékponttal csökkent azoknak az eseteknek az aránya, ahol a kárt végül ténylegesen az ügyfélnek kellett állnia.
A probléma sajnos nem tűnt el, a védőháló lett stabilabb, és fontos, hogy egyénileg is mindent megtegyünk a biztonság érdekében.
A mesterséges intelligencia is szerepet kap
A háttérben komoly fejlesztések zajlanak a bankszektorban: egy éve működik élesben az MNB leányvállalata, a GIRO Zrt. által üzemeltetett Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely mesterséges intelligencia alapú algoritmusokkal, valós időben elemzi a bankközi forgalmat, és szűri ki a gyanús pénzmozgásokat, még mielőtt a tranzakció teljesülne. Ezzel párhuzamosan a hazai kereskedelmi bankok is jelentősen fejlesztették saját, valós idejű csalásfelismerő rendszereiket és az ügyfélazonosítási protokolljaikat.
A jegybanki jelentés ugyanakkor rámutat egy hiányosságra is: a bűnözők által irányított, úgynevezett stróman-számlák felszámolása még nem halad a megfelelő ütemben. Ezek azok a bankszámlák, amelyeket sokszor nehéz anyagi helyzetben lévő, gyanútlan vagy tudatosan beszervezett emberek nyitnak meg azért, hogy a csalók ezeken futtassák át a megszerzett pénzt, elrejtve ezzel annak eredetét. Az MNB szerint ezen a területen a bankoknak a közeljövőben komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük.
Mit tehetünk a csalások elkerülése érdekében?
A bank csak a saját mulasztásáért felel, nem azért, ha valaki maga hagyja jóvá a csalást.
Először is érdemes egyedi tranzakciós limitet beállítani. Ez a legtöbb banknál ingyenesen elérhető és módosítható a mobilappban vagy a netbankban. Ha tudod, hogy a mindennapokban nem szoktál 150-200 ezer forintnál nagyobb összeget utalni vagy kártyával elkölteni, érdemes ennyire lehúzni a napi limitet – így ha a csalók meg is szerzik a hozzáférésedet, a bank rendszere fennakad a szokatlanul nagy összegen. Nagyobb vásárlás – például autó vagy egy drágább műszaki cikk – esetén a limit jellemzően egy percre, díjmentesen felemelhető, majd a vásárlás után rögtön vissza is állítható az eredeti szintre.
Másodszor, érdemes fenntartással kezelni a sürgetést. Ha SMS-ben, e-mailben vagy telefonon csomagküldő szolgálat, a NAV, a rendőrség vagy épp a saját bankod nevében keresnek meg, és azonnali intézkedést, linkre kattintást, vagy jelszavak, kódok megadását kérik, gyanakodj: bontsd a vonalat, és hívd fel a bankodat a hivatalos, bankkártyád hátoldalán található telefonszámon.
A jegybank fraud-ajánlások révén folyamatosan ellenőrzi a pénzintézetek védelmi szintjét, és a KiberPajzs kampánnyal is támogatja az ügyfelek edukációját. A biztonság kulcsa azonban továbbra is a megosztott felelősség: a bankok fejlettebb rendszerei és a saját éberséged együtt jelentenek valódi védelmet.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
