Nő az árverseny az értékpapírszámláknál is
Folyamatosan növekszik a tartós befektetések népszerűsége a hazai háztartásoknál, ami jelentős részben adózási okokkal magyarázható, de szerepe lehet ebben a viszonylag alacsony költségeknek is. A lakosság értékpapír-befektetései közben ismét rekordot döntöttek 2025-ben a BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint, az állampapírok fokozatosan olvadó dominanciája mellett.
Egészen rendkívüli módon alakult a múlt év a közép- és hosszabb távú lakossági befektetések szempontjából: a tartós befektetési számlák (TBSZ) számnál a kezdetek óta nem látott ütemű bővülést mutatnak a Magyar Nemzeti Bank adatai, de tempósan emelkedett a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma is.
Ami a TBSZ-eket illeti, a jegybank adatai szerint egyetlen év alatt 34,3 százalékkal, 519 ezer közelébe ugrott a pénzügyi és befektetési szolgáltatóknál vezetett számlák száma, miközben a rajtuk kezelt vagyon 27,8 százalékkal, 7900 milliárd forint közelébe nőtt a decemberig számolt 12 hónap alatt. A nyugdíj-előtakarékossági célt támogató NYESZ számláknál, ha nem is ilyen tempójú, de szintén szép növekedést mért az MNB: a számlák száma 7 százalékkal, 103 ezer közelébe, míg a rajtuk kezelt értékpapírok értéke 10,9 százalékkal, 637,9 milliárd forintra emelkedett.
Nincs nagy kedvünk adózni a hozamok után
A TBSZ-ek iránti érdeklődés a koronavírus-járvány éveiben halványulni látszott, ám a szabályozási környezet jelentős változása hirtelen újra ráirányította a figyelmet a tartós befektetésekre. A kormány 2023. július 1-től a legtöbb megtakarításnál és befektetésnél 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) vezetett be a már addig is élő, 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett. A szabályozás alól viszont kivonták az állampapírokat, így is próbálva ösztönözni a lakosság vásárlásait.
A szocho elkerülésének lehetősége miatt viszont sok, egyébként nem hosszabb távban gondolkodó kisbefektető is a TBSZ-ek felé fordult, így 2025. elejétől ismét változtatott a kormány, és érvénybe lépett a most is hatályos szabályozás. Eszerint, ha három éven belül törik fel a TBSZ-számlát, 15 százalék szja és 13 százalék szocho terheli az elért hozamot – ez egyben azt is jelenti, hogy nem marad előny a normál értékpapírszámlán elért hozamok adózásához képest. A 3 és 5 év közötti idősávban 10 százalékos szja-t, és 8 százalék szochót kell fizetnie a kisbefektetőnek, ha feltöri a számláját, a teljes adómentesség pedig csak az ötéves időszak leteltével jár. Az új szabályozás nyomán tehát a korábbinál jóval kevésbé éri meg idő előtt kiszállni a TBSZ-ből, ám a megszerezhető adóelőny mindenképp óriási érv maradt a tartós befektetés elindítása mellett.
A befektetés kockázattal jár. Felhasználói feltételek érvényesek: lightyear.com/terms. Nem minősül befektetési vagy adótanácsadásnak.
Nagy a verseny, nincsenek óriási költségek
A hosszú távú elköteleződés, az egyre terebélyesedő állomány, és persze a fokozódó verseny miatt a TBSZ-számlákhoz kapcsolódó költségeket igyekeznek alacsonyan tartani a szolgáltatók. Eközben – a BiztosDöntés.hu által összegyűjtött adatok szerint – egyre több helyen érhető el az online számlanyitás lehetősége is.
A Lightyear fintech befektetési platformnál mobilalkalmazáson és webes felületen keresztül is megnyitható a TBSZ-számla, és a díjmentes a számlavezetés mellett számlanyitási, és kiutalási díjjal sem kell számolni. A befektetési paletta pedig igen széles: a kínálatban mint 6 000 részvény, alap és kötvény szerepel az amerikai, egyesült királysági és európai piacokról, ezen belül pedig számos tőzsdén kereskedett alap (ETF) is elérhető a Lightyearnél. A platform nagy előnye, hogy egyszerűen kezelhető mobilalkalmazással és webes felülettel rendelkezik, ám utóbbin keresztül is minden funkció elérhető. A Lightyear „Széf” funkciót is kínál, amelynek segítségével a szabad pénzt pénzpiaci alapokba lehet irányítani: ez minimális kezelési díjak mellett kínál alacsony kockázatú hozamot euróban, dollárban, vagy fontban. Erre rájön a Lightyear díja, ami devizanemtől függően 0,10 - 0,15%.
Az OTP Banknál személyesen, és online csatornán keresztül is nyitható TBSZ-számla. A pénzintézet most akciót is futtat az értékpapírszámlákhoz – köztük a TBSZ-ekhez – kapcsolódóan, amelyben a számlavezetési díját elengedik, a teljes állományra vonatkozóan, 2026 decemberének végéig.
A Gránit Banknál a TBSZ nyitása és a számla vezetése egyaránt díjmentes. A pénzintézet most akciót is futtat a rendszeres befektetésekhez kapcsolódóan, amely érintheti a TBSZ-eket is. Az akcióban résztvevő ügyfeleknek tizenkét hónapon át legalább havi 5 000 forintot kell elhelyezni a bank által forgalmazott befektetési jegyekben, így a havi megtakarításukkal megegyező összegű, de legfeljebb 40 ezer forint jóváírást kaphatnak.
A HOLD-nál díjmentes a TBSZ-számla nyitása és kezelése is. A HOLD Alapforgalmazó Zrt.-nél vezetett TBSZ számlán forintban, euróban és dollárban lehet pénzt elhelyezni. A számlanyitásnál a HOLD-nál is a betöltött 18. életév az egyik feltétel, illetve legalább 25 000 forintot (illetve annak megfelelő összegű devizát) kell befektetni a számla nyitásakor.
Az MBH Banknál díjmentesen nyitható TBSZ-számla, ám erre egyelőre csak bankfiókban van lehetőség. A bank honlapján TBSZ-kalkulátor is működik, amellyel gyorsan kiszámítható, hogy adott befektetési összeg és feltételezett hozamszint mellett mekkora adóelőny érhető el egy normál értékpapírszámlához képest.
Az Erste most két évig díjmentes számlavezetést kínál a TBSZ-nél, ám ehhez rendszeres Erste Future befektetést is vállalni kell. Nem akciós feltételekkel számlánként havi 350 forint a számlavezetési díj.
A CIB Banknál szintén személyesen nyitható TBSZ-számla: a Maraton néven futó terméknek létezik betétes és értékpapíros változata is. A Maraton Takarékszámlánál (ahol betétek lekötésére van lehetőség) legalább 100 000 forintot kell elhelyezni.
A K&H-nál a TBSZ-számla teljesen online is megnyitható, miközben ETF-befektetést is lehet azon keresztül indítani. A szolgáltatónál a számlavezetési díj alapesetben 199 forint havonta, ám ezt díjcsomagtól függően el is engedhetik.
Öntik a pénzt az alapokba a magyarok
A jegybank adatai szerint 2025. végére új csúcsra, 30 778,5 milliárd forintra emelkedett a háztartások értékpapír-portfóliójának értéke, ami 10,7 százalékos bővülést tükröz az egy évvel korábbihoz képest. A tranzakciók egyenlege (vagyis és a vételek és eladások különbsége) tavaly 1 763,6 milliárd, az átértékelődéseké pedig bő 1 200 milliárd forinttal gyarapította a portfóliót.
A jegybank adatai szerint a befektetési jegyeket vették tavaly a legnagyobb tömegben a háztartások, az állampapírokat viszont inkább eladogatták. Mindezek nyomán az állami adósságpapírok részesedése egyetlen év alatt 50,2-ről 44,3 százalékra olvadt a háztartások értékpapír-portfóliójában, miközben a befektetési jegyeké 40,2-ről 43,7 százalékra nőtt.
A cikk megjelenését a Lightyear támogatta.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
