Önkéntes nyugdíjpénztár 2025

Magyarországon jelenleg 3 olyan nyugdíj-előtakarékossági opció érhető el, amely után állami adóvisszatérítés jár:

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) a nyugdíjcélú öngondoskodás egyik formája. Az ÖNYP egyéni nyugdíjszámlát vezet minden tagnak, és azon kezeli a befektetéseket. Az általad befizetett összegre évi 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár. Az ÖNYP-be történő befektetés futamideje az éppen aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor ér véget.

Szerencsére a nyugdíj-előtakarékosság esetében nem szakad minden feladat a nyakadba. Az önkéntes nyugdíjpénztár olyan megtakarítási termék, amelyek nagyon hatékonyan ösztönzik a kitartásodat.

Önkéntes nyugdíjpénztári tagságra a munkahelyi cafeteria-rendszeren keresztül is van lehetőséged. Az utóbbi években sajnos megszűnt az adó- és járulékkedvezmény, ami miatt sokkal kevesebb munkáltató választja ezt az opciót.

Ha a munkahelyeden mégis elérhető ez a lehetőség, akkor érdemes élned vele. A munkáltatón keresztül fennálló tagság esetén a munkahelyed fizeti be helyetted a havi díjat (amit akár ki is egészíthetsz a saját pénzedből). Minden befizetett munkáltatói hozzájárulás után is jár az adójóváírás.

Munkaadóként azért érdemes megfontolni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, mert dolgozóknak nyújtott szolgáltatás elkötelezettebbé és elégedettebbé teszi a munkavállalókat.

Az önkéntes nyugdíjpénztárba kétféle módon történhetnek a befizetések:

A leghatékonyabb akkor lehetsz, ha mindkét befizetési módot használod. A rendszeresen befizetett összegek azért felelnek, hogy biztosan össze tudd gyűjteni a célként kitűzött megtakarítást.

A tagdíjat fizetheted eseti és rendszeres átutalással, csoportos beszedéssel, bankkártyával, készpénzzel.

Az önkéntes nyugdíjpénztár már havi 4 000 forintos befizetéssel elindítható. Ez azonban nem lesz elég egy nagyobb megtakarítás összegyűjtéséhez.

Ha szeretnéd tudni, hogy mennyi pénzre lesz szükséged, akkor érdemes megválaszolnod néhány kérdést magadnak:

Ezek alapján ki tudod kalkulálni, hogy nagyjából mennyi pénzre lesz szükséged az anyagi biztonsághoz. Ne felejtsd el, hogy érdemes legalább 20 év nyugdíjjal számolni. Az is fontos, hogy idős korban (a sztereotípiákkal ellentétben) nem elég egy jelentősen alacsonyabb összeg a megélhetéshez. Ilyenkor már nem kell ugyan a gyermekeidre költened, de például az egészségügyi kiadások biztosan meg fognak emelkedni.

Előfordulhat, hogy átmenetileg nem tudod fizetni az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat.

Ilyenkor csökkentheted vagy akár teljesen szüneteltetheted a befizetéseket. A pénztár ilyenkor is levonja a számla fenntartási költségeit a már befizetett pénzből. Fontos, hogy a szüneteltetés vagy a csökkentés módszeréhez csak legvégső esetben folyamodj, hiszen ezek a lépések könnyen veszélyeztethetik az időskori megélhetésedet.

A rendszeres befizetés mellett is érdemes számolnod az inflációs hatással. Ha szeretnéd, hogy a pénzed megőrizze az értékét, akkor több lehetőséged is van védekezni a pénzromlás következményei ellen:

Az önkéntes nyugdíjpénztári egy teljesen privát jellegű megtakarítás. Ez azt jelenti, hogy az állam ugyanúgy nem nyúlhat hozzá az ÖNYP-i számládon gyűjtött összeghez, mint a bankszámládon lévő pénzhez.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok előre összeállított portfóliók közül válogathatnak. Ebből átlagosan 3-4 áll rendelkezésre. Arra nincs lehetőség, hogy a portfólióba tartozó elemeket te állítsd össze.

Az önkéntes nyugdíjpénztári számládon gyűjtött pénz nagy része magyar részvényekbe és állampapírokba fektethető be. Szerencsére napjainkban már szélesedik a portfóliókon keresztül elérhető részvények köré és egyre több nemzetközi lehetőség van.

Az elérhető portfóliók között találhatsz alacsonyabb hozamú, de biztonságosabb opciókat és magasabb haszonnal kecsegtető, de rizikósabb lehetőségeket.

Az ÖNYP hozama jellemzően évi 5 és 7 százalék között mozog alacsony inflációs környezetben.

Ha kíváncsi vagy, hogy a múltban hogyan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai, akkor érdemes megnézned a Magyar Nemzeti Bank elemzéseit. Kizárólag korábbi adatok alapján nem érdemes döntést hoznod, hiszen a múltbeli adatok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után is igényelhető évi 20 százalékos adó-visszatérítés. Ennek az összege maximum 150 000 forint lehet, ami évente 750 000 forint befizetésével érhető el.

A nyugdíjbiztosításokra maximum 130 000 forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlákra befizetett maximum 100 000 forintot kaphatsz évente adóvisszatérítésként.

A plafon a három adójóváírási csoportra összesen, évi 280 000 forint.

Érdemes az önkéntes nyugdíjpénztári tagságodat nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíj-előtakarékossági számlával kombinálnod, hiszen így magasabb összegű adójóváírást kaphatsz.

A befizetett személyi jövedelemadód a felső korlátja az adó-visszatérítésnek, így a maximális 280 000 forintot csak akkor kaphatod vissza, ha ennyi befizetett adóval rendelkezel is, de ezt minimálbérrel is el lehet már érni.

Az adóvisszatérítés minden év december 31-ig igényelhető. Az adókedvezményre vonatkozó kérelmedet a személyi jövedelemadó bevallásod részeként kell benyújtanod. A szükséges adataidat megkapja a NAV és el is készíti az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot. Neked annyi a dolgod, hogy elfogadd azt.

Az évi adókedvezmény összegét a következő év nyaráig írják jóvá az önkéntes nyugdíjpénztári számládon.

Ha még idén szeretnéd elindítani az ÖNYP-t, akkor érdemes minél hamarabb belevágnod a szerződéskötésbe. Számolnod kell egy rövidebb átfutási idővel, ami miatt nem lesz elég december végén aláírnod a papírokat. A szerződéskötést jobb, ha december 24. elé időzíted, így biztosan jogosult leszel az idén befizetett összegek utáni adókedvezményre is.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei közepesnek mondhatók, körülbelül 0,5 és 2 százalék között mozognak. A befizetett pénzt három részre oszthatjuk.

A viszonyításhoz használhatsz online kalkulátorokat és a döntés során vedd figyelembe a TKM mutatót is. Ez a százalék kifejezi az önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve az élet- és nyugdíjbiztosítások éves átlagos költségeit.

A költségek mellet a várható hozamot is figyelembe kell venni. Könnyen előfordulhat, hogy egy magasabb költség magasabb hozammal jobb kombináció lehet, mint egy közepes költségű opció, amely csak alacsony kamatokat ajánl.

Az önkéntes nyugdíjpénztár futamideje az aktuális nyugdíjkorhatárhoz van kötve. Ez azt jelenti, hogy a futamidőre hatással van a nyugdíjkorhatár esetleges megemelése.

Ezenkívül egyéb kikötések is vannak:

Az adófizetési kötelezettséged tehát a 20 évnél régebbi befizetések után szűnik meg teljesen, illetve abban az esetben, ha betöltötted az éppen érvényben lévő nyugdíjkorhatárt és a megtakarításod 10 éven túli.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén az adókedvezményre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a tőkére.

Nem kell visszafizetned a támogatást és büntetőkamat sincsen, viszont a 15 százalékos szja-val, illetve a 13 százalékos szociális hozzájárulással számolnod kell.

Önkéntes nyugdíjpénztárt ezeknél a szolgáltatóknál is köthetsz: Alfa, Allianz, Aranykor, Erste, Generali, MBH, OTP, Prémium.

Ha a három államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági formát összehasonlítod, akkor a NYESZ esetében kell számítanod a legalacsonyabb kiadásra. Azonban azt is érdemes megnézned, hogy mit kapsz a pénzedért.

A NYESZ esetében fontos a befektetésekben való jártasság, hiszen mindenről neked kell döntened (kivéve, ha a Magyar Államkincstárnál nyitsz NYESZ-t, mert ott csak állampapírokat tudsz vásárolni, melyek a futamidő végét kivárva kockázatmentesek). Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében előre összeállított, biztonságos portfóliók közül választhatsz és egy kis utánajárással könnyen el tudsz igazodni a portfóliók között.

Ha a munkahelyed felajánlja az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, akkor érdemes belevágnod. Arra azonban figyelj, hogy mekkora összeget fizet be számodra a munkáltató és szükség esetén egészítsd ki az összeget.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 3-4 portfólió közül válogathatsz, amelyek előre összeállított elemeket tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a befektetési döntés meghozásához nincs szükséged komoly pénzügyi tapasztalatra.

Sajnos az önkéntes nyugdíjpénztár nem alkalmas arra, hogy kivédd vele az állami nyugdíjkorhatár emelkedését és előbb nyugdíjba vonulhass. A ÖNYP futamideje követi a nyugdíjkorhatár változását.

A portfóliókban többséget képeznek a kincstárjegyek és az állampapírok, ezért a befektetésed teljesítményét nagyban meghatározza a magyar gazdaság alakulása.

Az előre összeállított portfóliók hátrányt is jelenthetnek, ha te szeretnéd megválasztani a befektetésbe kerülő elemeket. Ha nagyobb szabadságra vágysz, akkor érdemes tájékozódnod a nyugdíj-előtakarékossági számla vagy az unit-linked nyugdíjbiztosítás lehetőségeiről.

Az önkéntes nyugdíjpénztár és a magánnyugdíjpénztár fogalma gyakran összekeveredik a köztudatban.

A magánnyugdíjpénztárak (vagy röviden MANYUP) az állami nyugdíjrendszer részét képezték. Létrehozásukra azért volt szükség, hogy az állami nyugdíjrendszer több lábra támaszkodhasson. A magánnyugdíjpénztári rendszerben névre szóló számlákat hoztak létre, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulékokból származó pénz egy részét ezeken gyűjtsék.

Azonban fontos, hogy itt állami nyugdíjról beszélünk, csak átcsoportosított formában: az állam lemondott az általa beszedett nyugdíjjárulék egy részéről és azt odaadta az adózó által kiválasztott magánnyugdíjpénztárnak. Az emberek bruttó jövedelméből járulékként vonták le ezt a pénzt, amely jogilag az államot illette meg.

A magánnyugdíjpénztárak neve rendkívül megtévesztő volt, hiszen valójában nem magánjellegű nyugdíjról volt szó, hanem állami pénzről, amely magáncégek kezelésébe került.

A névre szóló magánnyugdíjpénztári számlákon gyűlő összeget ki lehetett egészíteni saját pénzből, ráadásul az emberek folyamatosan nyomon követhették a nyugdíjuk gyarapodását.

Az emberek által befizetett plusz pénzt, illetve a hozamokat az állam visszautalta és csak a nyugdíjjárulékokat olvasztotta be a felrovó-kiosztó rendszerbe. A magánnyugdíjpénztári rendszer azoknak a tagoknak megmaradt, akik nyilatkoztak arról, hogy a rendszer tagjai maradnak, így a rendszer ma is létezik, de a nyugdíjjárulék terhére új befizetések már nem érkezhetnek rá.

Az önkéntes nyugdíjpénztár és a magánnyugdíjpénztár teljesen független rendszerek és az ÖNYP esetén nincs mód az állami rendszerbe történő beolvasztásra (mivel nem is abból jött létre).