Alig vonják be a pénzügyi döntésekbe a szülők a fiatalokat
Az OTP Nyugdíjpénztár kutatása szerint a fiatalok közel harmada úgy kapott zsebpénzt, hogy közben alig esett szó otthon a pénzügyekről, és mindössze minden tizedik válaszadót vonták be a szülei a pénzügyi döntésekbe. Az OTP Fáy Alapítvány szerint a tudatos pénzkezelés alapjai már gyerekkorban, a mindennapi családi helyzeteken és döntéseken keresztül is kialakulhatnak.
A mai gyerekek számára a pénz egyre kevésbé kézzelfogható: bankkártyával, telefonnal vagy online játékokon keresztül találkoznak vele, így könnyen elsikkad, hogy minden vásárlás mögött valódi érték áll. A rendszeres zsebpénz épp ezért jó gyakorlóterep: ha a gyerek maga dönthet arról, hogy elkölti-e, vagy inkább félreteszi egy későbbi, nagyobb dologra, saját tapasztalatból érzékeli, hogy a pénz felhasználása választásokkal jár.
A pénzügyi tudatosságot a családi minta alakítja
Az OTP Fáy Alapítvány szakemberei szerint a gyerekek elsősorban a szüleik példáján keresztül tanulnak: ha azt látják, hogy a szülők a pénzügyi döntéseik előtt mérlegelik a lehetőségeket, összehasonlítják az árakat, terveznek, vagy egy-egy vásárlást tudatosan megfontolnak vagy későbbre halasztanak, akkor maguk is elsajátíthatják ezt a szemléletet.
Ezt a lehetőséget azonban kevés család használja ki: az OTP Nyugdíjpénztár 18-35 évesek körében végzett kutatása szerint a fiatalok 29 százaléka gyerekként kapott ugyan zsebpénzt, de otthon nem igazán beszéltek róla, további 25 százalékuk családjában pedig egyáltalán nem, vagy alig esett szó pénzügyekről. Mindössze 10 százalékuk mondta, hogy a szülei a család pénzügyi döntéseibe is beavatták. A beszélgetések hangulata sem mindig segítette a tanulást: a válaszadók 40 százalékánál a pénz témája feszültséggel, aggodalommal vagy vitával járt együtt, nyíltan és nyugodtan csak 28 százalékuk családjában került elő a téma.
„Az oktatási programjainkon azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok magabiztossága egy-egy témában nem feltétlenül párosul kellően alapos ismeretekkel. A pénzügyi tudatosság nem egy készen kapott tudás, hanem fokozatosan épül fel – és ebben a családnak, az iskolának és az olyan oktatási szervezeteknek, mint az OTP Fáy Alapítvány is fontos szerepe van” – mondta Csejtei Ildikó, az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője.
– A zsebpénz gyakran az első alkalom, amikor a gyerekek saját pénzügyi döntéseket hoznak. Amikor egy későbbi cél érdekében képesek félretenni, valójában ugyanazzal a dilemmával találkoznak akkor, amely a felnőttkori pénzügyi tervezés és az öngondoskodás mögött is ott áll: a jelenlegi igények és a jövőbeli célok közötti egyensúly megtalálásával – mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
A várakozás is lehet pénzügyi lecke
A megtakarítás egyik legfontosabb leckéje a várakozás képessége. Aki megtanul lemondani egy azonnali vásárlásról egy későbbi cél érdekében, olyan készséget sajátít el, amely az élet számos területén előnyt jelenthet. Gyerekkorban a cél lehet egy nagyobb játék, egy mozi- vagy színházjegy vagy éppen egy régóta vágyott tárgy, a lényeg azonban nem maga a cél, hanem az út, amíg eljutunk hozzá.
Érdemes a gyerekekkel arról is beszélgetni, hogy nem minden félretett pénznek kell azonnal konkrét célt adni. Már az is hasznos tapasztalat lehet, ha megtanulják: jó érzés úgy is tartalékot képezni, hogy egyelőre nem tudják pontosan, mikor lesz szükségük rá, mert egy váratlan helyzetben a megtakarítás biztonságot adhat. A későbbi döntési lehetőség önmagában is értéket jelent.
Nem mindegy, hány éves a gyerek
Az OTP Fáy Alapítvány szakemberei szerint a gyerekek pénzügyi tudása és tapasztalata nagyon változó, amit jelentősen befolyásol a családi háttér és az otthonról hozott minta, ezért érdemes minden életszakaszban más-más üzenetet középpontba állítani.
Hat-tíz éves korban az árakkal és a pénz értékével érdemes megismertetni a gyerekeket. Ebben a korban a készpénz, a persely és a néhány hét alatt elérhető célok segítenek kézzelfoghatóvá tenni a pénzt. 11–15 éves korban a legfontosabb az, hogy a gyerek megtanulja beosztani a saját pénzét. Érdemes rendszeres zsebpénzt adni, amelyből bizonyos kiadásait, például egy mozijegyet vagy az iskolai büfét, maga fedezi. Ebben az életkorban ajánlott olyan pénzügyi szokásokat bevezetni, amelyek támogatják a tudatos pénzkezelést: a gyerekek megismerkedhetnek a pénz különböző célok közötti felosztásának egyszerű módszereivel, és azzal az elvvel, hogy a megtakarításra szánt összeget már a tervezés során érdemes elkülöníteni.
Tizenhat éves kortól fokozatosan előtérbe kerülhetnek az összetettebb pénzügyi döntések és a hosszabb távú tervezés. A fiatalok megismerkedhetnek a bankszámlák és bankkártyák tudatos használatával, a kamat és az infláció hatásával, a megtakarítási és befektetési lehetőségekkel, valamint a hitelek működésével és kockázataival. Fontos, hogy értsék a pénzügyi döntések hosszabb távú következményeit, és képesek legyenek felismerni a pénzügyi csalásokat, a megtévesztő ajánlatokat és az online vásárlás kockázatait. Ebben az életkorban a fogyasztói jogok és a személyes adatok védelmének ismerete is kiemelt jelentőségű. A cél, hogy a fiatalok egyre magabiztosabban tudjanak döntéseket hozni a saját pénzügyeikről, és felkészüljenek a felnőttkori pénzügyi önállóságra.
A korán kialakított rutin később is elkísérhet
A hosszú távú megtakarításoknál az idő az egyik legfontosabb tényező: minél korábban kezd valaki rendszeresen félretenni, annál hosszabb idő áll rendelkezésére céljai megvalósításához. A gyerekkorban kialakított megtakarítási szokások pedig megalapozhatják azt a gondolkodásmódot, amely felnőttként megkönnyíti a hosszabb távú pénzügyi tervezést.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
