Kaphatsz-e állami támogatást, ha magad után fizeted a TB-t?
TB-jogviszony nélkül nem jár a legtöbb állami támogatás. Mit kaphatsz, ha magad után fizeted az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Mi az egészségügyi szolgáltatási járulék?
Ha valakinek nincs társadalombiztosítási jogviszonya, de egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet vagy fizet helyette az állam, akkor térítésmentes egészségügyi ellátásra jogosult. Ekkor nem áll fenn teljes biztosítási jogviszony, ami azt jelenti, hogy a biztosított nem jogosult pénzbeli ellátásokra, állami támogatásokra, néhány kivételes helyzettől eltekintve.
Ki köteles ezt fizetni?
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett az a belföldi magánszemély, aki sem biztosítotti, sem egészségügyi szolgáltatásokra való jogosulti jogviszonnyal nem rendelkezik.
- Biztosítottak: akik után a munkáltatója vagy maga fizeti a TB-járulékot, például munkavállalók, főállású egyéni vállalkozók.
- Jogosultak azok, akik után az állam fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, például nappali tagozatos tanulók, nyugdíjasok, szociálisan rászorultak.
Azok, akik egyik csoportba sem tartoznak, egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni.
Ha volt biztosítási jogviszonyod vagy jogosultságod, akkor annak megszűnését követően alapesetben járulékfizetési kötelezettség csak annak megszűnését követő 46. naptól keletkezik (amennyiben a jogviszony legalább 45 napig fennállt). Ez az ún. passzív jogon alapuló jogosultság.
2026. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 Ft, tört hónap esetén napi összege 410 Ft. Ezt az összeget a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése nem történik meg és az ebből eredő hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének hatszorosát, akkor a TAJ-számot érvénytelenítik. Ez azt jelenti, hogy nem vehetsz igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást.
Mire jogosít az egészségügyi járulék?
Ha a TB fizetés magad után egészségügyi szolgáltatási járulék formájában történik, az az egészségügyi szolgáltatások teljes körére jogosít, de nem azonos a teljes értékű társadalombiztosítási jogviszonnyal. Így az olyan állami támogatások, amelyeknél feltétel a társadalombiztosítási jogviszony - és nem fogalmaznak meg külön a vonatkozó rendeletben kivételeket -, nem vehetők igénybe.
Igényelhetsz-e állami támogatást, ha magad után fizeted a TB-t?
Mivel általában szükséges a teljes értékű TB jogviszony állami támogatásokhoz, így ezek a pénzbeli juttatások nem vehetők igénybe azok számára, akik maguk után fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Jogosultság hitelekre és támogatásokra
A vonatkozó rendeletek a támogatási jogosultságot alapvetően folyamatos TB jogviszonyhoz kötik, és legtöbbször 2 éves időtartamot írnak elő, illetve ha valaki legalább 1 éve átalányadózó egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy KATA-s vállalkozó, akkor 1 év folyamatos TB-jogviszony is elegendő. A feltételeket pontosan az adott támogatásokra vonatkozó rendeletek tartalmazzák.
TB jogviszony igazolása szükséges az olyan állami támogatású hiteleknél, mint az
- Otthon Start: alapesetben minimum 2 éves biztosítotti jogviszony;
- CSOK Plusz: alapesetben minimum 2 éves biztosítotti jogviszony;
- Falusi CSOK hitel: alapesetben minimum 2 éves biztosítotti jogviszony;
- Babaváró hitel: alapesetben minimum 3 éves biztosítotti jogviszony;
- Munkáshitel: minimum 180 nap biztosítotti jogviszony.
Ezeknél a hiteleknél az állami támogatás TB nélkül nem vehető igénybe. Egyes esetekben megjelenik kivételként a tanulói, hallgatói jogviszony, illetve az Otthon Startnál a gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) vagy ápolási díjban részesülőknek, illetve megváltozott munkaképességűeknek nem szükséges TB-jogviszonyt igazolni.
Ugyanakkor az utolsó 180 biztosítotti napra jellemzően szigorúbb feltételek vonatkoznak a támogatásoknál, így egyrészt az, hogy nem lehet külföldi jogviszony (kivéve ingázók az Otthon Startnál), másrészt nem lehet tanulói vagy közfoglalkoztatási jogviszony.
Miért nem elég a járulékfizetés?
Azért nem elég az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése a pénzbeli juttatások igénybevételére, mert a vonatkozó rendeletek társadalombiztosítási jogviszonyt írnak elő.
Ennek pedig az az oka, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék csak egészségügyi ellátásra jogosít, míg a társadalombiztosítási jogviszony nemcsak egészségügyi ellátást, hanem nyugdíjjogosultságot, táppénzt, munkanélküli ellátást, CSED/GYED stb. is biztosít.
A bruttó bérből levont 18,5%-os TB-járulék ugyanis a következőkből áll össze:
- 10%: nyugdíjjárulék, mely például öregségi nyugdíjra jogosít;
- 7%: egészségbiztosítási járulék, mely többek között táppénzre, CSED-re, GYED-re és teljes körű egészségügyi ellátásra jogosít;
- 1,5%: munkaerőpiaci járulék, ami álláskeresési járadékra jogosít.
Összegük sem azonos, hiszen míg 2026-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 Ft, addig a 2026-ban érvényes minimálbér (bruttó 322 800 Ft) után is közel 60 000 Ft a kifizetendő TB-járulék összege.
Mi a megoldás, ha támogatást szeretnél?
Mivel a legtöbb pénzbeli juttatás, állami támogatás TB jogviszony alapján lehetséges, így ha támogatott hitelt szeretnél felvenni, akkor teljes biztosítotti státuszt kell létesítened. A biztosítási jogviszony általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenységgel jön létre.
TB jogviszony megszerzése
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló, 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítottá válik az, aki
- valamilyen munkaviszonyban, alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik;
- szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag;
- álláskeresési támogatásban részesül;
- egyéni vagy társas vállalkozó;
- egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll;
- egyházi személy;
- mezőgazdasági őstermelő;
- kisadózó;
- állami projektértékelő;
- választott tisztségviselő;
- köztársasági elnök házastársa;
- vagy rá az európai közösségi szabályok szerint a magyar TB-jogot kell alkalmazni.
Gyakori tévhitek a TB-vel kapcsolatban
„Fizetem a TB-t, tehát biztosított vagyok”
Ha csak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetsz, akkor valóban biztosított vagy, de csak térítésmentes egészségügyi ellátásra vagy jogosult. Ez nem teljes értékű TB-jogviszony, mely nyugdíjjogosultságot, táppénzt, munkanélküli ellátást, CSED/GYED stb. is biztosít.
„Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése is TB jogviszonynak számít”
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése nem számít TB-jogviszonynak. TB-jogviszonyt csak a Tbj. 6. §-ában felsorolt tevékenységek keletkeztetnek. Amennyiben biztosítotti jogviszonyról szóló igazolást igényelsz - mely szükséges az állami támogatások igénybevételéhez -, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése esetén nem fogod megkapni.
Maradtak kérdéseid?
-
Kaphatok CSOK-ot, ha magam után fizetem a TB-t?
Nem, mivel a rendelet mind a CSOK Plusz, mind a Falusi CSOK hitel esetében legalább két éves társadalombiztosítási jogviszony meglétét írja elő, illetve ha valaki legalább 1 éve átalányadózó egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy KATA-s vállalkozó, akkor 1 év folyamatos TB-jogviszony is elegendő. -
Számít a TB-járulék az állami támogatásoknál?
Pénzbeli juttatások csak társadalombiztosítási jogviszony és ezzel együtt a TB-járulék megfizetése esetén vehetők igénybe. -
Igazolásnak elfogadják a NAV igazolást?
Nem, az állami támogatások igénybevételéhez a biztosítotti jogviszonyról szóló külön igazolást, hatósági bizonyítványt kell kérned. Minden támogatáshoz saját igazolási űrlap tartozik.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
