Rengeteg vállalkozást érint: csaknem duplájára emelik a népszerű hitelek kamatát!

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) módosítja a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteleinek a kamatfeltételeit. A lépést azzal indokolják, hogy fenntarthatóbbá akarják tenni a programot, miközben továbbra is kedvező finanszírozási lehetőséget kínálnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára.

A minisztérium közleménye szerint a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hazai vállalkozások stabil, kiszámítható és versenyképes finanszírozási forrásokhoz jussanak, ugyanakkor a támogatásoknak valóban a működést, a fejlesztést és a gazdasági teljesítmény erősítését kell szolgálniuk. Ezért a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kamata a jövőben a háromhavi BUBOR szintjéhez igazodik. A háromhavi BUBOR jelenlegi értéke 5,89 százalék.

Ez tehát azt jelenti, hogy ezeknek a hiteleknek csaknem megduplázódik a kamata, ami csak akkor megy lejjebb és annyival, ha a bankközi kamatok is csökkennek. Ehhez az MNB-nek kell további kamatvágásokat végrehajtania. Erre legközelebb a napokban lesz lehetősége, amikor kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács. A helyzet kedvez az alapkamat újabb csökkentésének, hiszen az infláció alacsony maradt, és az iráni-amerikai megállapodás hírére 80 dollár alá csökkent az olajár. Utóbbi már lehetővé teszi a kormány szerint a védett ár megszüntetését, mert a piaci benzin- és dízelár ez alá fog csökkenni hamarosan.

A minisztérium emlékeztet arra, hogy a Széchenyi Kártya Program az elmúlt években a piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet megfizetése kapcsán jelentős terhet rótt a költségvetésre. A program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek.

A támogatott hitelek eredeti célja az volt, hogy a vállalkozások napi működését, likviditását és fejlesztéseit segítsék. A tapasztalatok szerint azonban a forrásokat a vállalkozások egy része nem ilyen célokra használta fel, hanem állampapírokat vásárolt belőlük. Ez azt jelentette, hogy az államtól rendkívül alacsony kamatozású hitelhez jutó cégek a pénzt magasabb hozamú állampapírba fektették, vagyis a támogatott hitelből magasabb kamat mellett hitelezték vissza az államot. Az így keletkező kamatkülönbözetet pedig lényegében kockázatmentes nyereségként realizálták.

A módosítás a minisztérium szerint közelebb hozza a támogatott konstrukciók kamatát a piaci környezethez, mérsékli az arbitrázs jellegű felhasználás lehetőségét, és jelentősen csökkenti a kamattámogatás költségvetési forrásigényét. A változtatás mellett a konstrukció továbbra is kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a piaci vállalati hiteleknél, és változatlanul elérhető marad a magyar vállalkozásoknak.

A program részeként továbbra is rendelkezésre áll a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát.

A változás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre vonatkozik. A 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmeknél a vállalkozások még a korábbi, fix 3 százalékos kamatozású feltételekkel köthetnek szerződést. A 2026. június 19-től benyújtott kérelmeknél a szerződéskötés már 2026. július 15-től, az új kondíciók szerint történik majd meg.