Jegybanki alapkamat - minden amit tudni akarsz róla 2024-ben

Megtudhatod, hogy miért érdekes a jegybanki alapkamat, hogyan befolyásolja például a hitelek vagy a bankbetétek kamatát, és egyáltalán hogyan határozzák meg a jegybanki alapkamat nagyságát. Előfordul majd egy-két szakkifejezés, de ne aggódj, érteni fogod miről van szó anélkül, hogy szakértővé kellene képezned magad bankügyekben.

Kezdjük rögön egy meghatározással.

Ez a definíció így talán nem sokat mond, de mindjárt elmagyarázzuk.

A jegybanki alapkamat mértékét a Monetáris Tanács határozza meg. Hetente vizsgálják felül az alapkamat nagyságát, és ha módosítani kell, ők döntik el, hogy mennyivel nőjön vagy csökkenjen.

De mit csinál a jegybank és mit szabályoz az alapkamaton keresztül?

Azt valószínűleg te is tudod, hogy Magyarországon az MNB, teljes nevén a Magyar Nemzeti Bank a jegybank. A jegybank az ország a központi bankja, a bankok bankja.

A kétszintű bankrendszerben, mint amilyen Magyarországon is működik 1987. január 1-je óta, a jegybanki és kereskedelmi banki funkciók szétválnak egymástól. Ez nem mindenhol van így, de nálunk, és számos más országban is így működik.

A világ első jegybankjának az angol Bank of Englandet tartják, amely 1694-ben jött létre, az Egyesült Államokban viszont nem egy bank, hanem a területi jegybankok szövetségén alapuló FED (Federal Reserve System) látja el a jegybanki funkciókat.

A kereskedelmi bankok a lakosságnak és a vállalkozásoknak nyújtanak banki szolgáltatásokat, betétet gyűjtenek és hitelt adnak. A jegybank viszont a kereskedelmi bankok felett áll. Szintén gyűjt betétet és hitelt is nyújt, de nincs kapcsolatban a gazdálkodó egyénekkel. Nála a bankok tarthatnak – sőt kötelező tartaniuk – betéteket, és vehetnek fel tőle hitelt.

Nem sétálhatsz be tehát a jegybankhoz, hogy ott hitelt vegyél fel, és nem nyithatsz nála számlát sem.

A jegybanknak igen fontos szerepe van az ország pénzügyi rendszerének működtetésében. Ő alakítja ki az ország monetáris politikáját. A monetáris a latin moneta pénz, pénzverde szóból ered, a jelentése pénzzel kapcsolatos. Innen ered az angol money szó is.

A jegybank feladata, hogy biztosítsa az országban az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást. Az árstabilitás egy olyan – lehetőleg alacsony – inflációs szintet jelent, amely a leghatékonyabban segíti a gazdasági növekedést.

A jegybanknak számos egyéb funkciója is van, például egyedül ő bocsáthat ki készpénzt, de ezekkel most nem foglalkozunk. Térjünk inkább vissza arra, hogy mi az alapkamat szerepe a gazdaságban.

És egyáltalán mit jelent az, hogy az alapkamat mondjuk 9 százalék?

Ha a kereskedelmi bank 10 éves kamatot kap azért, ha a pénzét két hétre az MNB-nél helyezi el, akkor csak akkor éri meg neki ezt az összeget inkább a vállalatoknak vagy a lakosságnak kölcsön adni, ha ennél magasabb kamatot kaphat. Ez tehát egy referencia kamatláb, a bankok végső soron ehhez a kamatszinthez viszonyítják a saját kamataikat is.

Ha a jegybanki alapkamat magas, az a kereskedelmi bankokat arra ösztönzi, hogy a jegybanknál helyezzék el a pénzüket. Ha pedig a jegybanknál sok pénz van, akkor kint a gazdaságban kevesebb. A jegybank tehát pénzt von el a gazdaságtól.

Ha a pénzmennyiség a gazdaságban alacsonyabb, az lassítja a gazdaságot, és ezáltal az inflációt is csökkenti. A jegybank így hatni tud a gazdasági folyamatokra.

Itt azonban minden mindennel összefügg. Úgy képzeld el, mint egy hangmérnököt, aki egy nagy asztalon szabályozza a hangerőt, hangmagasságot és még számos paramétert. Ha egy gombot feljebb tol, akkor sok más is mozdul mellette.

A jegybank előtt nincs ilyen nagy keverőpult, de ha megváltoztatja az alapkamatot, akkor az végigfut a rendszeren. De nem azonnal. Ezért lehetséges az, hogy változtat az MNB az alapkamaton ma, de az infláció csak hónapok alatt kúszik lejjebb. (Már csak azért is, mert az inflációra sem egyedül az alapkamat nagysága hat.)

Ahogy láthattad, közvetve hatással van a hitelek kamataira a jegybanki alapkamat. De a hitelek kamata nem szolgál közvetlenül referenciakamatként a vállalati és lakossági hitelekhez.

Már csak azért sem, mert az alapkamat egy igen rövid távú kamat, egy lakáshitel futamideje pedig akár 30 év is lehet, de egy személyi kölcsöné is nyúlhat 10-12 évre.

Az alapkamat nem csak a gazdaság jelenlegi állapotát, hanem a jövőbeli várakozásokat is tükrözi. Hosszabb távon pedig mindig kisebb a bizonytalanság, így a hosszabb futamidejű kamatokban kevésbé érvényesül a jelenlegi alapkamat hatása.

Hiszen lehet, hogy éppen gyengélkedik a gazdaság, de a gazdasági szereplők arra számítanak, hogy hosszabb távon majd jobb lesz a helyzet, és a hullámvölgy után növekedés kezdődik. Ezért hiába 9 százalék az alapkamat most, attól még lehet a lakáshitel kamata 6 százalék.

Itt megnézheted, hogy most milyen kamat mellett kínálnak a bankok lakáshiteleket.

Érdekesség, hogy a 2022-es hitelkamat emelkedésnél azt láttuk, hogy a lakáshitelek kamatai jelentősen megemelkedtek, de a hosszú időre fixált kamatperiódusú hitelek kamata alacsonyabb volt, mint az 5 évre fixált kamatozású hiteleké.

Ennek az volt az oka, hogy a bankok úgy gondolták (illetve ami még fontosabb a piac is így gondolta, és ezért a hosszú távú forrásköltség is alacsonyabb volt), hogy hosszú évek alatt egészen biztosan rendeződik a jelenlegi helyzet, és így hajlandók voltak alacsonyabb kamat mellett is hitelezni. Rövid távon viszont erre nem láttak annyi esélyt. A romló gazdasági viszonyok között nagy volt a bizonytalanság, így a rövidebb futamidőre szóló kamat magasabb volt.

Alacsony kamatoknál fordított szokott lenni a helyzet. Amikor évekkel korábban 3-4 százalékos kamat mellett is igényelhettünk lakáshitelt, akkor a hosszú futamidőnél a bank (illetve a piac, ahonnan a hosszú távú forrásokat a hitelezéshez beszerezték) arra számított, hogy ott azért már egy-két nehezebb gazdasági helyzet is benne lehet a pakliban, és a fix vagy hosszú kamatperiódusú hiteleknél igyekeztek ezt előre beárazni. Hiszen menet közben már nem lesz erre lehetőségük.

Ezek közül is ahhoz a kamatszinthez, amelynek a futamideje megegyezik a bank által nyújtott hitel futamidejével. Egész pontosan itt nem is a futamidő számít, hanem a kamatperiódus. Ha a hitel végig fix kamatozású és 20 éves futamidejű, akkor a bank ehhez valószínűleg egy 20 éves futamidőre szóló referenciakamatot választ, egy szintén 20 éves futamidejű, de 10 éves kamatperiódusú hitelhez pedig 10 éves referenciakamatot illeszt.

A referenciakamat jelenti tehát az ügyleti kamat alapját. A bank erre még rátesz egy kamatfelárat, amit saját maga határoz meg. Ez tükrözi a bank költségeit és kockázatvállalását és a remélt nyereséget. Így áll össze az ügyleti kamat, amit neked kell fizetned a hitelért.

A bankok saját maguk választhatják meg, hogy a hiteleikhez milyen kamatot választanak referenciakamatként. Lássunk néhány példát:

De ha a hitelek kamatát nem, akkor mit befolyásol a jegybanki alapkamat közvetlenül?

Van azért néhány dolog, amire közvetlenül is hat a jegybanki alapkamat, és ezek közt vannak hitelekkel kapcsolatos dolgok is. Ilyenek például:

Ha olyan hitelt veszel fel, amelyen állami kamattámogatás van, de nem sikerül teljesíteni a támogatás feltételeit, akkor a kapott támogatást vissza kell fizetned, méghozzá büntetőkamattal együtt.

Ez a büntetőkamat időnként a jegybanki alapkamathoz van kötve, általában annak valahány százalékkal növelt értéke.

A Babaváró hitelnél például eleve magas lehet a kapott kamattámogatás összege, hiszen a Babaváró hitel kamata magasabb, mint egy lakáshitelé, volt már 12 százalék körül is. A Babaváró hitelt kamatmentesen lehet törleszteni, így ha ezt a kamatot utólag meg kell téríteni az államnak, az elve nagy összeg lesz.

Erre azonban még a jegybanki alapkamat 3 százalékkal növelt értékét is rászámolják büntetőkamatként. Így a visszafizetendő összeg több millió forintra rúghat, és a továbbiakban ráadásul egy megemelt ügyleti kamat mellett kell törleszteni a kölcsönt.

A CSOK Plusz keretében kapott kamattámogatást szintén vissza kell fizetni, ha jogosulatlanul vetted igénybe. A büntetőkamat a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt mértéke.

A falusi CSOK és falusi CSOK hitelnél viszont nem a jegybanki alapkamathoz kötött a büntetőkamat, ott a Ptk. szerinti kamat 3 százalékával növelt mértét fogják felszámítani.

A THM, vagy Teljes Hiteldíj Mutató megmutatja, hogy mekkora a hiteled költsége egy évre vonatkozóan, százalékban kifejezve. A kamaton túl számos egyéb, a hitelfelvétellel járó költséget is tartalmaz, mint például a folyósítási költséget vagy a hitelbírálat díját.

Külön felső korlát érvényes a jelzáloghitelekre és személyi kölcsönökre, valamint a hitelkeret típusú hitelekre, és mindkét érték a jegybanki alapkamattól függ.

A keret elég tág:

A bankbetétek kamatai többnyire szintén nem közvetlenül a jegybanki alapkamathoz vannak kötve. Gondoljunk csak bele, hogy amikor sok pénz van a bankoknál, van elég betét náluk, akkor nem fognak magas betéti kamatot fizetni a megtakarításainkért akkor sem, ha a jegybanki alapkamat közben magas.

Vannak azonban olyan bankbetétek, amelyek kamata közvetlenül a jegybanki alapkamathoz kötött. Ezeknek a betéteknek a kamat már a Monetáris Tanács kamatdöntése utáni következő naptól változik, és olyan sűrűn, ahogy az alapkamat módosul.

Ha ilyen betéted van, akkor azt érdemes figyelemmel kísérned, mert lehet, hogy egyszer csak jobban jársz más megtakarítási formával.

Itt meg tudod nézni, milyen kamatok mellett kínálnak lekötött betétet a bankok.

A jegybanki alapkamat nagysága a gazdaság aktuális helyzetétől éppúgy függ, mint a jövőbeli kilátásoktól. Ha a szereplők úgy látják, hogy nagy a bizonytalanság a gazdaság jövőbeli egyensúlyával kapcsolatban, azaz úgy ítélik meg, hogy nem jó irányba mennek a folyamatok, akkor a jegybank kénytelen magasabb alapkamatot meghatározni.

Magasabb alapkamatot fog beállítani például akkor, ha nagy a költségvetési hiány, vagy ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a gazdaság. Ezt azért teszi, hogy egy olyan inflációs szintet érjen el, ami a gazdasági növekedést elősegíti és fenntartja.

Az alapkamatot azonban nem lehet egyszerre nagy mértékben változtatni, mert az sokkot okozna a gazdaságban. Ezért a Monetáris Tanács lépcsőzetesen szokta csökkenteni vagy növelni az alapkamatot.

Vannak olyan gazdasági helyzetek, amikor a jegybanki alapkamat akár hetente csökken vagy nő, míg máskor hónapokon vagy éveken át nem, vagy csak alig változik. Az MNB közzéteszi a honlapján a jegybanki alapkamat értékét, egészen 1990-ig visszamenően.

Ezen az idősoron láthatod, hogy korábban igen magas, 27-28 százalékos jegybanki alapkamatot is látott már ez az ország. A ma 70-80 éves emberek épp ekkor voltak fiatalok, így ha van olyan idős rokonod, aki ekkoriban próbált lakást vásárolni, ő igen magas, akár 30 százaléknál is magasabb hitelkamatokról tud mesélni.