10 gyakori TBSZ-hiba, amivel pénzt vagy adóelőnyt veszíthetsz

A tartós befektetési számla (TBSZ) jelentős adóelőnyt kínálhat közép-hosszú távú befektetésként, de ha rosszul választod meg a befektetéseidet, nem figyelsz a költségekre, esetleg hibásan méred fel, hogy mikor lenne szükséged a pénzre, elveszítheted az általa kínált adózási előnyt. A gyűjtőév, a lekötési idő, a szolgáltató termékkínálata és a különböző díjak ugyanis alapvetően meghatározzák, hogy a TBSZ valóban eredményes megtakarítási eszköz lesz-e.

Számos olyan tipikus hiba létezik, amelybe még a tudatosabb megtakarítók is belefuthatnak. Íme a 10 legfontosabb:

Ha olyan összeget helyezel a TBSZ-re, amire a következő néhány hónapban vagy évben szükséged lehet – például lakásvásárlásra, autócserére vagy váratlan kiadásokra –, akkor könnyen kényszerhelyzetbe kerülhetsz, és fel kell törnöd a TBSZ-t. Ezzel azonban el is veszíted az adóelőnyét, illetve a számla is megszűnik. Részfeltörésre csak a 3. lekötési év végén nyílik lehetőséged, de ekkor sem adómentesen.

Ráadásul a kényszerű eladás akár olyan időpontra is eshet, hogy éppen esik a piac, így veszteséggel tudsz csak hozzájutni a befektetésedhez. Azt is vedd figyelembe, hogy normál értékpapírszámlán a részvény- és ETF-árfolyamnyereség után jellemzően nincs szocho-fizetési kötelezettség, csak 15 százalék szja, TBSZ esetén mindkettő jelentkezik. Aki tehát korán feltöri a TBSZ-t, rosszabbul járhat, mintha eleve nem TBSZ-en tartotta volna a pénzét.

A TBSZ ezért nem megfelelő eszköz arra, hogy likvid, könnyen hozzáférhető pénzügyi tartalékodat oda helyezd. Csak olyan pénzt tegyél a TBSZ-re, amire legfeljebb a lejárat után lesz szükséged, illetve ami nem szükséges napi kiadások fedezésére. Ha bizonytalan vagy, akkor megoldás lehet több TBSZ nyitása, hiszen egy szolgáltatónál minden évben egy betéti és egy értékpapír típusú számla nyitható, több szolgáltatónál több is. Így szükség esetén elég csak egy TBSZ-t feltörni.

Mielőtt megnyitnál egy TBSZ-t, érdemes tisztában lenni az idővonalával és azon belül a gyűjtőév, illetve a lekötési időszak szabályaival. A TBSZ egyik sajátossága az, hogy a gyűjtőév nem a számlanyitás időpontjától kezdődő 12 hónapos időszak, hanem az a naptári év, amikor megnyitod a számlát. Ekkor helyezhetsz el pénzt a TBSZ-en, akár több részletben is. Az utána következő év január 1-jével indul a lekötési időszak, ami az 5. naptári év végén ér véget, tehát nem a számlanyitás időpontjától számítódik.

Ha például 2026 októberében nyitsz TBSZ-t, a gyűjtőév 2026. december 31-én ér véget, az 5 éves lekötési időszak pedig 2027. január 1-jén kezdődik, és 2031. december 31-én fejeződik be. Így tulajdonképpen 2032-ben férsz hozzá adómentesen a számlán lévő megtakarításhoz.

A gyűjtőévből adódóan a TBSZ nem egy folyamatos töltésű számla. A gyűjtőév lezárása után már nem fizethetsz be új pénzt arra a TBSZ-re, illetve nem is vehetsz ki onnan az adómentesség és a számla megszűnése nélkül (a 3. év vége kivételével). Ha a következő évben új megtakarítást szeretnél elhelyezni TBSZ-en, akkor új TBSZ-t kell nyitnod.

A TBSZ nem önálló befektetési termék, hanem egy olyan számlatípus, amelyen belül különböző befektetéseket tarthatsz, és ezek hozamára adókedvezmény vonatkozik a feltételek betartása esetén. Attól még, hogy nyitsz egy TBSZ-t és megteszed az első befizetést, még nem fektetted be a pénzed semmibe, csak a számlán tartod.

Egy másik félreértés, hogy a TBSZ biztonságossá teszi a befektetést vagy épp garantálja a hozamot. A TBSZ nem tesz semmi ilyet, csak adókedvezményt biztosít. A számlán tartott részvény vagy részvény-ETF árfolyama jelentős mértékben eshet, ettől nem véd meg a TBSZ.

Ezért TBSZ nyitása előtt gondold át, hogy milyen befektetésben szeretnéd tartani a pénzedet a következő években, és ennek megfelelően válassz szolgáltatót. A befektetési eszköz lehet például bankbetét, kötvény, befektetési alap, ETF vagy részvény, de nem minden befektetési termék érhető el minden szolgáltatónál. Hogy melyiknél mi, azt a BiztosDöntés TBSZ-kalkulátorával könnyen áttekintheted, ahol a kapcsolódó díjakat és feltételeket is ellenőrizheted.

A befektetések költségei lehet, hogy első pillantásra elhanyagolhatónak tűnnek, azonban jelentős mértékben lefaraghatnak a hozamból. A költségek és díjak eléggé szerteágazóak, tipikusan ezek merülhetnek fel:

Azért kell a költségekkel számolni, mert ha például félmillió forintot teszel induláskor a TBSZ-edre és 7 százalékos a bruttó hozama 5 évig, akkor a végén mintegy 700 ezer forintod lenne. De ha van egy havi 1500 forintos számlavezetési díja a TBSZ-nek, akkor az 5 év alatt már 90 ezer forint, vagyis ennyivel csökkenti a kb. 200 ezer forintos bruttó hozamodat. És ez csak egy költség, igaz, sok esetben bizonyos feltételek teljesítése mellett elkerülhető.

TBSZ nyitása előtt tehát alaposan nézd végig a TBSZ-kalkulátor segítségével a szolgáltatók teljes díjstruktúráját – nem csak a számlavezetési díjakat –, azt is figyelembe véve, hogy milyen befektetési termékek megvásárlását tervezed! Figyelj arra is, hogy az akciók és más ingyenesség általában feltételekhez kötött, illetve nem feltétlenül a teljes lekötési időszakra szól, hanem csak átmeneti.

Ha egy részvény, befektetési alap vagy ETF az elmúlt évben kiemelkedő hozamot ért el, akkor sok befektető ebből azt a következtetést vonja le, hogy az elkövetkező években is jól fog teljesíteni az eszköz. A múltbeli teljesítmény azonban csak a múltra vonatkozóan ad tájékoztatást, nem utal a jövőbeni teljesítményre.

Egy elmúlt évben jelentkező kiugró hozam mögött gyakran olyan körülmények állnak, amelyek nem ismétlődnek meg: kedvező gazdasági környezet, alacsonyabb kamatok, egy adott iparág fellendülése vagy éppen a befektetők optimizmusa.

Ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik befektetés hozta a legtöbb pénzt az előző tizenkét hónapban, hanem az, hogy milyen kockázat mellett milyen hozamra számíthatsz egy-egy befektetési eszköz esetén a jövőben. A múltbeli hozam helyett arra figyelj, hogy mekkora volt korábban a legnagyobb értékcsökkenése, hogyan teljesített különböző időszakokban, valamint olyan tulajdonságait is vizsgáld, mint a kockázat, a költségek, vagy hogy illeszkedik-e a tervezett befektetési időtávhoz.

Ha a TBSZ-en lévő teljes megtakarításodat egy vagy néhány hasonló cég részvényeibe vagy egyetlen ágazatba fekteted, akkor magas lesz az egyedi kockázatod. Amennyiben a cég árfolyama esni kezd vagy az iparág lejtmenetbe kerül, akkor az az egész befektetésed értékét magával rántja. Ezt lehet mérsékelni diverzifikációval, vagyis a befektetéseid megosztásával különböző eszközök, vállalatok, ágazatok és piacok között.

A diverzifikáció több szinten kivitelezhető:

A diverzifikáció tehát nem csak azt jelenti, hogy sok befektetésed vagy eszközöd van, hanem, hogy azok semmilyen szempontból nem koncentráltak. Ezért a befektetési portfólió kialakításakor ne csak az egyes befektetéseket, hanem azok egymáshoz való viszonyát is vizsgáld meg.

Azok számára, akik nem akarnak sokat foglalkozni a diverzifikációval, jó megoldás lehet például egy széles piacot lefedő ETF, de a földrajzi és ágazati összetételét mindenképpen érdemes megvizsgálni.

Ha külföldi részvényeket, ETF-eket vásárolsz, akkor nemcsak az adott eszköz árfolyamának változása befolyásolja a forintban számított hozamot, hanem a devizaárfolyam alakulása is. Ha például egy dollárban jegyzett befektetés egy év alatt 10 százalékot emelkedik, de közben a dollár 8 százalékot gyengül a forinthoz képest, akkor forintra váltva az egy százalékot is alig haladja meg a hozamod (1,1 x 0,92 = 1,012). Persze fordítva is lehetséges, hiszen a forint gyengülése növeli a forintra számított hozamot.

Ráadásul, ha devizát kell váltani a befektetésed miatt, akkor a devizaváltásnak plusz költsége lesz. Ezért azoknak, akik ​később forintban szeretnék felhasználni a megtakarításukat, a devizaárfolyam változásának lehetőségével és a váltási költséggel is tisztában kell lenniük, még ha ez nem is jelenti a devizakockázat kiküszöbölését.

A TBSZ-en elérhető termékkör szolgáltatónként eltér. Nem mindenhol érhető el ugyanaz a részvény-, kötvény-, befektetésialap- és ETF-kínálat, és az egyes termékekhez kapcsolódó feltételek is eltérhetnek. Van olyan szolgáltató, amelynél csak a saját befektetési alapjai érhetők el, máshol csak magyar részvények és alapok, megint máshol ETF-ek, amerikai és európai részvények. Az, hogy ki milyen befektetési termékeket tesz elérhetővé a TBSZ-én, első körben a BiztosDöntés TBSZ-kalkulátorával könnyen összehasonlítható.

A kínálaton belül ugyanakkor az is fontos, hogy milyen tőzsdéken lehet kereskedni, milyen devizák állnak rendelkezésre, mennyi a minimum megbízási díj. Ha később derül ki, hogy a tervezett befektetési stratégiádnak nem megfelelő a kínálat, a szolgáltatóváltás ugyan nem lehetetlen, de költséggel és ügyintézéssel jár.

Ezért célszerű először azt meghatározni, hogy milyen befektetési eszközök jöhetnek szóba nálad, majd ehhez választani szolgáltatókat a költségeket is figyelembe véve. Végül arra is érdemes figyelni, hogy a NAV felé történő bejelentés szolgáltatónként szintén eltér: egyes szolgáltatók megteszik, másoknál, főleg külföldi brókereknél, a te feladatod lesz.

Az ötödik lekötési év végén, december 31-én minden TBSZ lejár. Ekkor két lehetősége van a befektetőnek:

Erre érdemes előre készülni, hogy ne kelljen a végén kapkodva rossz döntést hozni. Például számolj azzal is, hogy adott esetben a befektetésed – például a részvény vagy ETF – esetleg mínuszban jár. Ilyenkor realizálod-e a veszteséget, vagy megtartod a papírokat, akár egy újrakötött TBSZ-en még egy ötéves ciklusra, emelkedésre számítva.

A lényeg, hogy már a TBSZ nyitásakor gondold át, felhasználod-e a pénzt a lejárat után, és ha igen, milyen célra. Ha továbbra is hosszú távra takarítanál meg, akkor újrakötöd-e a TBSZ-t. Ha viszont biztosan felhasználnád a pénzt a lekötési idő végén és kockázatos eszközöket tartasz, akkor arra kell figyelned, hogy mikor és hogyan váltasz majd a lejárat vége felé közeledve kevésbé kockázatosakra, hogy biztosan elkerüld a veszteséget a befektetési idő végén.

Habár a TBSZ-en tartott befektetési portfólió időnkénti felülvizsgálata indokolt lehet, az már problémát okozhat, ha túl gyakran, rövid távú árfolyammozgásokra reagálva folyamatosan kereskedsz az ott lévő befektetéseiddel, például a részvényekkel. A TBSZ-en nincs adóvonzata ennek, de a több döntési helyzet miatt nagyobb eséllyel hozhatsz rossz döntéseket, ráadásul költséges a díjak és jutalékok miatt.

Ez persze nem azt jelenti, hogy soha nem szabad változtatni a TBSZ-en lévő befektetési portfólión. De előnyösebb, ha bizonyos előre meghatározott időközönként (például évente) rendezed át a befektetési portfóliót, vagy ha az eszközarányok jelentős mértékű eltolódása esetén lépsz csak. A lényeg, hogy a döntéseidet az előre meghatározott célokhoz és szabályokhoz igazítsd, nem pedig a piac rángasson.

Az előbbiek alapján ezeket a kérdéseket tedd fel magadnak a számlanyitás előtt:

Ha a kérdésekre megnyugtató válaszokat adtál magadnak, akkor nézd át a szolgáltatók kínálatát, és válaszd ki a céljaid szempontjából megfelelő TBSZ-t!