Transzferár: jelentése, szabályozása és gyakorlati alkalmazása
Gyakori helyzet, hogy egymástól nem független szereplők is üzletelnek egymással, például egy anyacég a leányvállalatával, vagy egy cégcsoport tagjai egymással. Ilyen esetben előfordul, hogy az egymás közti elszámolás nem piaci áron, hanem annál valamivel magasabb, vagy alacsonyabb értéken történik. Ahogy a felek érdeke azt megkívánja. Ennek a piacitól eltérő árnak a neve a transzferár, vagy elszámolóár. Ha tovább olvasol, megtudhatod a részleteket a transzferár szabályozásról és a szükséges dokumentációkról.
Mi az a transzferár?
A transzferár az az ár, amelyet kapcsolt vállalkozások – például egy multinacionális cég különböző országokban működő leányvállalatai – egymás közötti ügyleteik során alkalmaznak. Ide tartozik az áruértékesítés, szolgáltatásnyújtás, kölcsönnyújtás, jogdíjfizetés, és bármilyen más gazdasági tranzakció.
A transzferár szigorú szabályozás alá esik, mivel alkalmazásával a nyereség átcsoportosítható és az adózás optimalizálását is lehetővé teszi. Cégcsoporton belül számos előnnyel jár, például egy vállalat megbizonyosodhat egy általa előállított termék előállítási költségéről, ezek alapján pedig a gyártási folyamat optimalizálható: például kiderülhet, hogy jobban megéri egy alkotóelemet nem legyártani, hanem a piacról beszerezni. Ha van transzferár, ezek az üzleti döntések könnyen meghozhatók.
Miért fontos szabályozni a transzferárat?
Ha a transzferár túlságosan eltér a piaci ártól, az lehetőséget adhat az adózás előtti eredmény manipulálására. Például ha egy vállalatcsoport szándékosan alacsony áron adja el termékeit egy alacsonyabb adókulccsal működő országban működő leányvállalatának, akkor csökkentheti az adófizetési kötelezettségét (a magasabb adókulcsú országban). A szabályozás célja, hogy megakadályozza az adóelkerülést és biztosítsa a tisztességes adózást.
Transzferár szabályozás Magyarországon
Magyarországon a transzferár-szabályozás alapját a társasági adóról szóló törvény és a NAV transzferár-irányelvei képezik. A szabályozás összhangban van az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) irányelveivel, amelyek nemzetközi szinten meghatározzák a szokásos piaci ár elvének alkalmazását.
2022-től szigorodtak a szabályok:
- Kiterjedtebb adatszolgáltatási kötelezettségek léptek életbe
- Éves bevallásban a transzferár-adatok feltüntetése kötelező
- Magasabb a mulasztási bírság (akár 5 millió forint)
A NAV transzferár dokumentációs követelményei meghatározzák, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókról milyen tartalmú és formájú dokumentációt kell vezetni. A cél a szokásos piaci ár elvének igazolása.
Hogyan kell dokumentálni a transzferárat?
A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókról kötelező transzferár-nyilvántartást vezetni. Ez két részből áll:
- Fődokumentum (Master File) – a vállalatcsoport globális működését mutatja be, konszolidált pénzügyi beszámolóval, jogi és működési struktúra bemutatásával (csak akkor kötelező ha a cég nemzetközi vállalatcsoport része és az éves bevétele több 7,5 milliárd forintnál)
- Helyi dokumentum (Local File) – a magyar entitás és kapcsolt ügyleteinek részleteit tartalmazza (tranzakciók részletes bemutatása, transzferárképzési módszertan, független cégekkel való összevetés)
A dokumentációnak tartalmaznia kell:
- a tranzakciók leírását,
- a piaci ár meghatározásának módszertanát,
- a kiválasztott összehasonlító adatokat, és
- a gazdasági indokoltságot.
Szankciók: Hiányos vagy nem megfelelő transzferár-dokumentáció esetén komoly szankciókra számíthat egy vállalkozás Magyarországon. Az adóhatóság (NAV) egyre szigorúbban ellenőrzi a transzferárakat, és már nemcsak a hiányzó dokumentációt, hanem a tartalmilag elégtelen, nem meggyőző vagy pontatlan nyilvántartást is szankcionálja. 5 millió forint bírsággal sújtható a dokumentáció hiánya, emellett adóbírság is szóba jöhet, ha a NAV szerint az elszámolóár nagyon eltért a szokásos piaci áraktól.
Transzferár a multinacionális vállalatoknál
A multinacionális cégek számára a transzferár-kérdés különösen érzékeny. Ezek a vállalatok gyakran több tucat országban működnek, és akár több száz kapcsolt tranzakciót is lebonyolíthatnak évente. Ezért a transzferár-dokumentáció és az adóhatósági megfelelés stratégiai eleme a nemzetközi pénzügyi tervezésnek.
A NAV egyre gyakrabban fókuszál ezekre az ügyletekre ellenőrzései során, így a cégeknek folyamatosan naprakész és pontos dokumentációval kell rendelkezniük.
Gyakorlati példa
Egy nemzetközi cégcsoport magyar leányvállalata összeszerelést végez. Az amerikai anyavállalat rendelkezik a szellemi tulajdonjogokkal és felel a K+F tevékenységért. Az európai forgalmazást egy német leánycég végzi.
Transzferáras tranzakciónak minősül, hogy a magyar cég az anyavállalat részére licence díjat fizet. A magyar összeszerelő / gyártó cég a kész terméket eladja a német csoporttagnak, amely a magyarok felé fizetett ár kétszereséért értékesít Európában.
A NAV megvizsgálhatja, hogy a magyar csoporttag nem szándékosan csökkentette-e a profitját azzal, hogy licence díjat fizetett Amerikába és alacsony áron adott el a német forgalmazónak. A magyar vállalatnak jelentési kötelezettsége van a NAV felé, hogy mi alapján állapították meg a licence díj összegét, valamint a termék árképzését össze kell hasonlítani egy olyan esettel, amikor hasonló kereskedelmi tevékenységet egymástól független vállalatok végeznek.
Gyakran ismételt kérdések
-
Miért fontos a transzferár szabályozása?
A hatóságok biztosítani akarják, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci áron történjenek. Emellett cél megakadályozni az adóelkerülést, biztosítani a versenysemlegességet, és lehetővé tenni az adóhatóság számára a valós nyereségek megállapítását.
-
Milyen cégeknek kell transzferár-dokumentációt készíteniük?
Minden olyan vállalkozásnak, amely kapcsolt vállalkozással bonyolít le tranzakciókat, és az éves bevétele vagy mérlegfőösszege meghaladja a 4 milliárd forintot. Kivételt képeznek bizonyos alacsony összegű ügyletek vagy speciális esetek. -
Milyen szankciók érhetik a vállalkozásokat transzferár-szabályok megsértése esetén?
Elég komoly jogi és pénzügyi szankciókkal élhet a NAV. Transzferár-nyilvántartás hiánya miatt például bírság szabható ki, akár 5 millió forint összegben. A hatóság adóalap-korrekciót is végrehajthat, ami szintén bírsággal járhat együtt. Dokumentáció hiányában a NAV saját becslés alapján állapítja meg a piaci árat. A szabályok megsértése nyilvánosságra is kerülhet, ami rontja a cég jó hírnevét és csökkenti az üzleti partnerek bizalmát.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
