Vagyonmegosztási megállapodás: mikor előnyös, ha hitelt vennél fel?
Kivonnád a hitelre vásárolt ingatlant a házastársi vagyonközösségből? Mikor lehet erre szükség hitelfelvételnél és hogyan teheted meg? Tudj meg mindent a vagyonmegosztási megállapodásról!
Mi a házastársi vagyonközösség?
A házastársi vagyonközösség a házasság megkötésével automatikusan létrejövő vagyonjogi rendszer, amely a házassági életközösség idejére szól. Emiatt a házastársak közös tulajdona lesz minden olyan vagyon, amelyet a házasság fennállása alatt együtt vagy akár külön-külön szereztek.
Ebbe beletartozik minden, a házasság során szerzett ingó és ingatlan vagyontárgy, vagyoni értékű jog, ahogy a vagyonközösség ideje alatt vállalt kötelezettségekből eredő tartozások is.
A közös vagyont a házastársak egyenlő arányban birtokolják, attól függetlenül, hogy az egyes vagyontárgyakat melyik fél szerezte, fizette, vagy hogy kinek a “nevén van”.
Különvagyonnak számít, azaz nem tartozik a közös vagyonba:
- A házasság előtt már meglévő vagyon.
- A házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyon.
- Ha az előbbieket eladja az érintett fél, a vételár a különvagyona marad.
- A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok (mint például egy könyv szerzői joga).
- Az olyan mindennapi személyes használati tárgyak, mint például a ruhák, könyvek, telefon stb.
- Az a tartozás, adósság, illetve ezek kamata, amely még a házasságkötést megelőzően keletkezett.
Ha a házasság megszűnik (válás, különélés, halálozás), akkor a vagyonközösség is megszűnik. A házasság megszűnésekor a közös vagyont alapesetben jog szerint fele-fele arányban osztják meg. Hacsak a bíróság másképp nem dönt, vagy a felek nem kötöttek korábban vagyonjogi szerződést (vagyonmegosztási megállapodást).
Mit jelent a vagyonmegosztási megállapodás?
A házassági vagyonjogi szerződés egy jogi megállapodás, amely akár a házasságot megelőzően, akár annak fennállása alatt megköthető azért, hogy a házastársak eltérjenek a törvény által automatikusan alkalmazott vagyonközösségi szabályoktól.
A megállapodás csak akkor érvényes, ha az megfelelő formában, azaz közjegyző által készített okiratként vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratként készül. A vagyonjogi szerződés harmadik személyekkel szemben (pl. bank) is hatályos, amennyiben azt bejegyzik a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába.
Miért lehet szükség vagyonmegosztásra hitelfelvételnél?
Hitelfelvételnél a házastársak automatikusan adóstársak lesznek, még akkor is, ha csak az egyik fél igényli a kölcsönt, és a hitelszerződésben meg sem jelenik adóstársként a másik fél neve. A házasság alatt felvett hitel közös tartozásnak minősül, a házastársak felelőssége egyetemleges a hitel visszafizetésére.
Bizonyos esetekben a házastársak azt szeretnék, ha csak az egyik fél lenne felelős a hitel visszafizetéséért, illetve, hogy az övé legyen teljes egészében a hitellel terhelt vagyontárgy. Így például szükséges lehet a vagyonmegosztás lakáshitelhez akkor, ha azt szeretnék elérni, hogy a másik házastárs ne legyen felelős érte, ne érintse végrehajtás.
A különvagyon hitel feltétele lehet akkor is, ha a házaspár egyik tagjának alacsony a jövedelme, meglévő adóssága van, vagy negatív KHR listán szerepel. Emiatt ugyanis nem érdemes bevonni a hitelügyletbe. Ebben az esetben a felvett hitel a felvevő házastárs különvagyonát terheli, és a hitel visszafizetéséért is kizárólag ő felel.
Házastársi különvagyon Otthon Start esetén
Az Otthon Start hitel házaspárok és egyedülállók számára is elérhető állami kamattámogatású lakáshitel-konstrukció. Házaspároknál igényelheti csak az egyik fél, amennyiben a jogszabály és a bank által támasztott feltételeknek megfelel, nem szükséges mindkét felet bevonni.
Ha közösen igénylik, akkor az Otthon Start rendelet szerint az első lakásra és a TB jogviszonyra vonatkozó feltételeknek elegendő, ha az egyik fél megfelel. Ugyanakkor minden más feltételnek meg kell felelnie az adóstársnak is (házastársnak). Az első lakásra és a TB jogviszonyra vonatkozó feltételeken kívül az Otthon Start feltételei közé tartozik többek között az, hogy
- az igénylő nem szerepelhet a negatív KHR-listán;
- nem lehet 5 000 Ft-ot meghaladó köztartozása;
- az igénylőnek büntetlen előéletűnek kell lennie;
- az igénylőnek be kell töltenie a 18. életévét stb.
Ha ezeknek vagy egyéb banki hitelbírálati szempontoknak nem felel meg az adóstárs, akkor nem vehető fel az Otthon Start vagyonközösség esetén, tehát abban az esetben, ha az érintett ingatlan a vagyonközösségbe tartozik. Ez indokolhatja azt, hogy a feltételeknek megfelelő házastárs egyedüli igénylőként jelenjen meg, amihez viszont vagyonjogi megállapodásra lesz szüksége.
Ki lehet vonni az Otthon Starttal hitelezett ingatlant a vagyonközösségből?
Ügyvéd vagy közjegyző által készített vagyonjogi szerződéssel ki lehet zárni a házastársi közös vagyonból a hitelből finanszírozott ingatlant és magát a hitelt is, így a feltételeknek megfelelő adós egyedüli adós lehet és így jogosult lehet az Otthon Start hitelre.
Hogyan készül el a vagyonmegosztási megállapodás?
A vagyonjogi szerződésre formai és tartalmi követelmények vonatkoznak. Formai követelmény, hogy a szerződést vagy közjegyző által közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Fontos: egy aláírt - akár tanúkkal is aláíratott - magánokirat nem érvényes házassági vagyonjogi szerződésként, a bank azt nem fogadja el.
A szerződést emellett a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába is be kell jegyezni, hogy harmadik fél (ebben az esetben a bank) irányába is hatályossá váljon.
A vagyonjogi szerződésnek emellett vannak kötelező tartalmi elemei, amelyek nélkül a szerződés érvénytelen:
- az érintettek személyes adatai,
- a választott vagyonjogi rendszer,
- vagyon elemeinek meghatározása,
- vagyon kezelésére vonatkozó jogok és kötelezettségek stb.
Vagyis a szerződésben pontosan meg kell határozni, mi számít közösnek és mi különvagyonnak, hogyan osztják meg a vagyont a jövőben, és rendelkezni kell a tartozások viseléséről is.
Mennyi a költsége a vagyonmegosztásnak?
Mivel a szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, így az ügyvéd vagy közjegyző munkadíja költségként jelentkezik a vagyonmegosztásnál.
Ügyvéd esetében a díjak az ügylet értékétől, az ügy összetettségétől, a felelősség mértékétől függően változnak, szabad megállapodás tárgyát képezik. Néhány tízezer forinttól néhány százezer forintig terjed. Egyes ügyvédek óradíjban számolnak, mások fix díjat kérnek, illetve mindez vegyesen is előfordul.
A közjegyzők a munkájukért szintén díjat számolnak fel, amelynek mértékét jogszabály rögzíti, és több elemből, így munkadíjból és költségtérítésből áll. Ha az ügyérték megállapítható, a sávosan emelkedő értékhatártól függően van egy fix munkadíj, amihez hozzáadódik egy százalékos érték. Például 10 millió Ft és 200 millió Ft közötti érték esetén: 86 200 Ft + a 10 millió Ft feletti ügyérték 0,25%-a a közjegyző díja.
A költségtérítésnek az elszámolt költségeken felüli költségátalányt is tartalmaznia kell, mely általában a munkadíj 40%-a, de lehet nagyobb arány is. Emellett a szerződés bejegyzése a nyilvántartásba 10 000 Ft.
Maradtak kérdéseid?
-
Mire jó a vagyonmegosztási megállapodás?
Alapvetően azért jó, mert ha a házastársak nem kötnek vagyonjogi szerződést, akkor válás esetén a törvény alapján osztják meg a közös vagyont, nem pedig akaratuk szerint. Ugyanakkor hasznos lehet jelzáloghitel felvételénél is, ha azt szeretnéd elérni, hogy a másik házastárs vagyonával ne legyen felelős a hitelért, ne érintse végrehajtás. -
Számít a folyamatban lévő vagyoni per?
Igen, a válás miatt folyamatban lévő vagyonmegosztási per a jogi és pénzügyi kockázatokat tekintve komoly bizonytalanságot jelent a bank számára. Ezért, ha még nincs végleges vagyonmegosztás, akkor jellemzően nem hitelezi meg a vitatott ingatlant. Így a hiteligénylés válás után, a per lezárultát követően adható be a bankhoz. -
A banknak elég, ha viszünk egy aláírt, letanúzott vagyonmegosztási megállapodást?
Nem, a vagyonjogi szerződés formai feltétele, hogy azt ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, valamint be kell jegyeztetni a nyilvántartásba is annak érdekében, hogy a bank irányába is hatályos legyen.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
