Rengeteg használt lakás árát húzhatja fel a Wekerle Plusz felújítási támogatás – de mennyivel?
A Wekerle Plusz Program felújítási támogatása több tízezer lakás korszerűsítését segítheti, ami az ingatlanok értékét is megemelheti. A felújított lakásokért most is milliókkal magasabb árat kérhetnek a tulajdonosok, annál is inkább, mert a vevők érdeklődése túlnyomórészt a jobb állapotú ingatlanokra irányul.
A kormány által várhatóan 2027-ben elindított Wekerle Plusz Programban a lakásvásárlásra vagy -építésre felvehető kedvezményes hitel mellett lakossági energiahatékonyságra is lesz pénz. A Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel 2030-ig összesen 600 milliárd forinttal segítheti nemcsak családi házak, hanem társasházak, így a panellakások felújítását is.
Ebbe az összegbe akár 120 ezer otthon felújítása is beleférhet, és jelentősen felhúzhatja ezeknek az ingatlanoknak az értékét – hívta fel a figyelmet elemzésében az Ingatlan.com.
Mit kínál majd a felújítóknak a Wekerle Plusz?
Családi házak esetében önréssszel együtt 15,5 millió forint, lakások esetében 5,2 millió forint értékű felújítást támogat az állam a Wekerle Plusz Energetikai Támogatás és Hitel konstrukcióval. A felhasználható összeg kedvezményes kamatozású hitelből és vissza nem térítendő támogatásból áll. A támogatott munkák közé a szigetelés, nyílászárócsere, hőszivattyú, korszerű világítás, napelem, használatimelegvíz-előállítás, távhőre csatlakozás, gépészeti beruházás és árnyékolás tartozik.
A felújítással legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni az ingatlanon. A vissza nem térítendő támogatás mértéke közepes energetikai besorolású ingatlanoknál 30 százalék, rossz állapotú ingatlanok esetén 50 százalék lehet.
A felújítási támogatás nemcsak családi házakra, hanem társasházi lakásokra is igénybe vehető. A tervek szerint évente 30 ezer otthon felújítása kaphat támogatást, fele családi ház, fele társasházi lakás.
Százmilliós támogatást jelent a társasházaknak
Az Ingatlan.com a program kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy egy 20 lakásos társasháznál akár 100 millió, egy 45 lakásos épületnél pedig 225 millió forint támogatási keret is elérhetővé válhat, ha minden lakás után igénybe tudják venni a maximális, 5 millió forintos összeget. Ehhez lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos önerő társulhat, ami a két példában összesen 4, illetve 9 millió forintot jelent.
Az önerővel együtt így egy 20 lakásos háznál 104 millió, egy 45 lakásos társasháznál pedig 234 millió forint fordítható energetikai korszerűsítésre a maximális összegekkel számolva. Ennek kapcsán Balogh László, az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértője megjegyezte, hogy a program ott segíthet, ahol a felújítás eddig a magas költségek miatt elmaradt. Úgy véli, hogy “a lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos önerő könnyebben mozgásba hozhatja a lakóközösségeket. Egy közepes méretű társasház 100 milliós nagyságrendből pedig már jelentős hatású korszerűsítéseket finanszírozhat.”
A szakértő szerint ráadásul egy beinduló felújítási hullám hatására a jelenlegihez képest nőhet az árkülönbség a felújítandó és felújított lakások között.
Mennyivel drágábbak a felújított lakások?
Az Ingatlan.com októberi adatai szerint Budapesten 1,5 millió forint a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások négyzetméterára, míg a felújítandó és közepes állapotú lakásoké 1,22 millió forint. A különbség négyzetméterenként 281 ezer forint, azaz 23 százalék. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 750, illetve 906 ezer forint a négyzetméterár, ami 156 ezer forintos, vagyis 21 százalékos különbséget jelent. Ez egy 55 négyzetméteres lakás esetén Budapesten 15,5, a nagyvárosokban 8,6 millió forint eltérés.
Ingatlantípusokat tekintve azonban láthatóak eltérések, hiszen például a panellakásoknál jóval kisebb az állapot szerinti felár. Budapesten a felújított panelek medián négyzetméterára 1,23 millió forint. Ez 92 ezer forinttal, 8 százalékkal magasabb a felújítandókénál. Egy tipikus 53 négyzetméteres felújított panellakás így átlagosan 65,2 millió forintba kerül a fővárosban. A megyei jogú városokban 883 ezer forint a felújított panelek négyzetméterára, 100 ezer forinttal, azaz 13 százalékkal több. Két éve itt még 23 százalék volt a különbség, az árolló tehát jelentősen zárult. Egy nagyvárosi felújított panellakás átlagos értéke jelenleg 46,8 millió forint.
A téglalakásoknál viszont nagyobb a felár: Budapesten a felújított téglalakások medián négyzetméterára 1,59 millió forint, 23 százalékkal több a felújítandókénál. A nagyvárosokban 929 ezer forint, 27 százalékkal több. Egy 53 négyzetméteres nagyvárosi és budapesti felújított téglalakás ezért átlagosan 49,2 és 84,3 millió forintba kerül.
Emellett területi eltérésekkel is lehet találkozni, hiszen az adatok azt mutatják, hogy a társasházi lakásoknál a belvárosban és Budán a legnagyobb a korszerűsített ingatlanok felára: az V. kerületben 426, az I. kerületben 388, a II. kerületben 327 ezer forint. A VI., a VII. és a IX. kerületben is legalább 320 ezer forint a különbség. A XV., a XIX. és a XXI. kerületben viszont legfeljebb 90 ezer forint.
A szakértő azt is jelezte ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben a felújítandó társasházi lakások drágultak gyorsabban. Budapesten négyzetméteráruk 2024 októbere óta 33, a felújítottaké 28 százalékkal nőtt. A nagyvárosokban 48, illetve 31 százalék volt az emelkedés. A felújított és felújítandó lakások közti árolló így szűkült: a felár Budapesten 28-ról 23, a nagyvárosokban 36-ról 21 százalékra csökkent.
A vevők leginkább a felújított ingatlanokat keresik
Mindez egyébként azért különösen érdekes és mutat némi ellentmondást, mert ahogy az ingatlan.com-os adatokból az is kiderül – de az ingatlanközvetítők beszámolói is ezt erősítik –, a vevők érdeklődése túlnyomó részt a jobb állapotú lakásokra összpontosul. Balogh László is azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt években egyre inkább a felújított, korszerűsített lakások felé mozdult el a kereslet.
Olyannyira, hogy idén 1,28 millió telefonos érdeklődés érkezett a meghirdetett eladó társasházi lakásokra, melyeknek 68 százaléka felújított, jó állapotú vagy újszerű lakásra irányult, miközben a felújítandó és közepes állapotú lakásokra csak 16 százalék jutott.
Az ingatlantulajdonosok pedig a jövőben is számíthatnak arra, hogy felújított állapotú lakásokat jóval könnyebb lesz eladni, ráadásul – mérettől és lokációtól függően – milliókkal többet is kérhetnek a felújított ingatlanokért, mint a korszerűsítésre szorulókért. Ezekre ráadásul elérhető lesz az új Wekerle Plusz hitel is, melynél persze kérdés, hogy az 5 százalékos fix kamat meddig lesz kedvezőbb, mint a piaci alapú lakáshiteleké.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
