Egyre népszerűbbek a nyugdíjcélú megtakarítások!

A nyugdíjba vonulásnak egyaránt lehetnek pozitív és negatív következményei. Kutatások azt mutatják, hogy a nyugdíj számos veszélyfaktort hordoz magában. A nyugdíjba vonulással általában megfogyatkozik a szociális kapcsolatok száma, csökken az önbecsülés, rosszabbodik a fizikai állapot és pénzügyi problémák is gyakrabban fordulnak elő.

A tudományos eredmények azonban meglehetősen ellentmondásosak a témában és a nyugdíj negatív, illetve pozitív hatásai sokszor kultúraspecifikusnak tűnnek. Nem mindegy, hogy az adott országban mennyire megbízható a nyugdíjrendszer, illetve milyen lehetőségeik vannak a nyugdíjasoknak.

Egy kanadai vizsgálat például arra az eredményre jutott, hogy a nyugdíj hosszú távon pozitív pszichés következményekkel jár.

A pszichológia az utóbbi néhány évtizedben kezdte el használni a sikeres öregedés fogalmát. A sikeres öregedésnek három fő kritériuma van:

Természetesen az egészségmegőrzéshez hozzájáruló tevékenységek, a szociális élet, illetve a produktivitás fenntartása mellett elengedhetetlen tényező az anyagi biztonság is.

A pénzügyi stabilitás megalapozását ma már jóval a nyugdíjas kor előtt el kell kezdeni, hiszen egyre kevésbé támaszkodhatsz az állami nyugdíjrendszerre.

De vajon a magyar lakosság hogyan áll a közelgő nyugdíjválsághoz és milyen nyugdíjcélú megtakarítást érdemes választani?

A K&H felmérése szerint a magyarok elég borúsan látják a várható nyugdíj helyzetét. A felmérésben a 39 és 59 év közötti korosztályt kérdezték meg az elvárásaikról.

A válaszokból az derül ki, hogy a többség a nyugdíjkorhatár emelését várja és úgy gondolják, hogy 69 vagy 70 év lesz az új korhatár. Ezek a pesszimista kilátások különösen jellemzőek voltak a 30-as korosztályban, míg az 50-es éveikben járók majdnem fele szerint (43 százalék) marad a mostani nyugdíjkorhatár.

Oké, de vajon milyen megoldáson gondolkozik a jelenlegi aktív réteg?

A válaszadók 27 százaléka úgy gondolta, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is kénytelen lesz dolgozni. A megkérdezettek 61 százaléka azt tervezi, hogy a nyugdíjba vonulásának időpontjával igazodik az államilag meghatározott korhatárhoz.

Az idei év válaszaiból tisztán kirajzolódik, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos hozzáállás sokkal negatívabbá vált, mint a korábbi években. Ezt a gazdasági szakértők azzal magyarázzák, hogy a kedvezőtlen gazdasági körülmények között az emberek sokkal pesszimistábban látják a jövőt. Szerencsére a kedvezőtlen kilátásoknak pozitív következményei is lehetnek, hiszen az emberek motiváltabbá válhatnak az öngondoskodás tekintetében.

A Groupama kutatása azt vizsgálta, hogy az emberek miként látják a nyugdíjaskori anyagi helyzetüket. A válaszok szerint a mozaik családban élők 91 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjas éveiben lesznek anyagi problémái, a klasszikus családmodell esetében 78 százalék aggódik az időskori pénzügyi gondok miatt, míg az egyedülálló szülők esetében 77 százalék volt ez az arány.

A válaszadók erre a problémára két fő megoldási módot látnak. Egyrészt opciónak tartják a nyugdíjaskori munkavállalást, másrészt a jövőben szeretnének odafigyelni arra, hogy a vállalt állás esetében milyen magas a bejelentett fizetés.

Ezek sajnos nem a legbiztosabb és leghatékonyabb módszerek. Sosem tudhatod előre, hogy nyugdíjas korodban alkalmas leszel-e a munkavégzésre. Azt sem szabad elfelejtened, hogy az állami nyugdíjak összege jelentősen csökkeni fog a jövőben.

Nézzük meg mi lehet a legjobb lépés!

A hosszú távú megtakarítások között kiemelkedően előnyösek a nyugdíjcélú termékek. Ide tartoznak:

Ezeknek az opcióknak közös előnye, hogy az évente megtakarított pénzed után 20 százalékos állami támogatás jár. A támogatás összegét a saját személyi jövedelemadódból térítik vissza.

Ha szeretnéd bebiztosítani a nyugdíjas éveid anyagi stabilitását, akkor érdemes elköteleződnöd valamelyik nyugdíjcélú megtakarítás mellett.

A nyugdíjcélú megtakarításokba vetett bizalom még mindig elég alacsony a magyar lakosság körében. Ez egyrészt a magánnyugdíjpénztári rendszer összeomlása miatt alakult ki. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy általánosan magas a bizalmatlanság a bankok irányába.

Rengeteg emberben merülnek fel kétségek: Vajon biztonságos megtakarítási formának számítanak a nyugdíj-előtakarékossági termékek? A futamidő végén tényleg megkapom a pénzem? Képes leszek elég nagy összeget félretenni? A nyugdíjcélú megtakarítások hogyan teljesítenek a válság idején?

Első lépésként fontos megismerned a magánnyugdíjpénzárak és a nyugdíjcélú megtakarítások közötti különbséget. Valójában csak az elnevezések hasonlóságáról van szó, a két rendszernek semmi köze egymáshoz.

A magánnyugdíjpénztári rendszer az állami nyugdíjrendszer részét képezte. A terv az volt, hogy az öregségi nyugdíjak egy részét névre szóló számlákon gyűjtögetik és kamatoztatják. Az emberek a számlán lévő pénzt kiegészíthették a saját jövedelmükből, illetve a munkahely is gyarapíthatta a megtakarított összeget.

A többpilléres nyugdíjrendszer egy idő után tarthatatlanná vált és a magánnyugdíjpénztári rendszert beolvasztották az államkasszába. Fontos, hogy a lakosság és a munkahelyek által befizetett összeget, illetve a hozamot megkapták az emberek. Az állam csak a nyugdíj összegét olvasztotta vissza a közös alapba.

Fontos, hogy a nyugdíj-megtakarítási formákban gyűjtögetett pénzedhez semmi köze az államnak, hiszen teljesen magánjellegű vagyonról beszélünk.

Ezt a pénzt nem érintheti a nyugdíjrendszer újabb válsága, így nem kell attól tartanod, hogy az összeg elveszik.

Oké, de hogyan gyarapodik a pénzem? Mennyire áll ellen az infláció veszélyeinek ez a megtakarítási forma?

Ugyanakkor szerződéskötés előtt érdemes utánanézni a választott pénztár hátterének. Mutatunk pár ilyen ajánlatot és olyanok véleményét is elolvashatod, akik már évek óta takarékoskodnak ezekben a konstrukciókban.

De vajon mi a helyzet a hozamokkal? A nagymértékű pénzromlás következtében sokan aggódnak amiatt, hogy veszteséges lesz a megtakarításuk.

Ez az aggodalom egyrészt megalapozott, hiszen a nyugdíjcélra befektetők körében inkább az alacsony kockázattal járó megoldások népszerűek. Ezek az opciók sajnos alacsony hozammal kecsegtetnek. Természetesen a magas kockázat sem tökéletes megoldás, hiszen egy rosszul megválasztott alappal rengeteg pénzt bukhatsz el.

Ugyanakkor érdemes mérlegelni, amikor kiválasztod a befektetésedhez illő kockázatot. Hosszabb futamidő esetén nem érdemes mindent feláldozni a biztonság oltárán, hiszen nagy nyereségtől foszthatod meg magad, ha egy alacsonyabb rizikót sem vállalsz be.

Jó hír, hogy a korábbi évek statisztikai adatai a hosszú távú befektetések nyereséges voltáról tanúskodnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy több évtizedes futamidő általában garantálja a megfelelő hozamot.

A következő fejezet arról szól, hogy a többség mit választ!

Magyarországon 1,6 millió embernek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása. Ez nem túl jó arány, ráadásul azt is figyelembe kell vennünk, hogy sokan túl alacsony összeget tesznek félre havonta.

Az önkéntes nyugdíjpénztár örvend a legnagyobb népszerűségnek, 1,1 millió pénztári tag van Magyarországon. Sajnos meglehetősen kevés pénzt tesznek félre az emberek, átlagosan havi 9 000 forint megtakarítása van egy pénztári tagnak.

A nyugdíjbiztosítások népszerűsége jóval alacsonyabb, körülbelül 400 000 ember rendelkezik ilyen típusú megtakarítással, viszont ide fizetnek be a legtöbben rendszeresen pénzt. Épp ez a lényege ennek, mert itt havonta vállalt megtakarítás van, ami ad egyfajta irányt és pénzügyi tervet.

A nyugdíj-előtakarékossági számla a legkevésbé elterjedt megoldás, nagyjából 100 000 ember nyitott ilyen típusú számlát. Az ügyfelek alacsonyabb száma itt indokoltabb, mint a nyugdíjbiztosítások esetén, hiszen a nyugdíj-előtakarékossági számla nyereséges kezelése odafigyelést és pénzügyi jártasságot követel meg.

Ezek a számok azt jelzik, hogy a magyar lakosságot egyre jobban foglalkoztatja a nyugdíjkérdés, ráadásul sokan már a cselekvés útján is elindultak. Sajnos azonban ez még nem mondható el a jelenleg aktív munkavállalók többségéről.

A jövőben várható állami nyugdíjak biztosan nem lesznek képesek fedezni minden kiadást, ezért az állam is igyekszik ösztönözni azt öngondoskodást.

Azt se felejtsd el, hogy a havonta félrerakott összeg mértéke sem lényegtelen. Ha minden hónapban csak néhány ezer forinttal gyarapítod a megtakarításodat, akkor nem fogsz tudni nagy vagyont összegyűjteni a nyugdíjas évekig.

Nézzük meg, mekkora havi megtakarításban érdemes gondolkodni!

A megfelelő nagyságú havi összeg meghatározásakor megkerülhetetlen kérdés, hogy mennyi időd van még hátra a nyugdíjig. Nem mindegy, hogy 30 vagy 50 évesen kezded-e el a megtakarítást. Minél korábban vágsz bele a folyamatba, annál kisebb havi összeggel érheted el ugyanazt a végeredményt.

A havi összeg meghatározása előtt gondold végig a következő kérdéseket:

Nézzünk meg egy példát! Ha mondjuk a célösszeg 20 millió forint akkor 30 évesen elkezdve a nyugdíjcélú megtakarításodat havi 47 000 forintot kell félretenned a cél eléréséig (ha a hozamokat és az állami támogatást most nem számítjuk). Ugyanehhez az eredményhez 111 000 forintot kell spórolni havonta, ha csak 50 évesen kezdesz el foglalkozni a problémával.

A nyugodt időskorhoz elengedhetetlen a stabil anyagi háttér. Sajnos ezt a kényelmet az állami nyugdíjrendszer már nem tudja garantálni, és az embereknek muszáj foglalkozniuk az öngondoskodás kérdésével. Szerencsére rengeteg alternatíva közül választhatsz, ráadásul a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számlák olyan megoldások, amiket az állam adó-visszatérítéssel támogat. A különféle megtakarításokkal együttesen évente összesen akár 280 000 forintot is visszaigényelhetsz az adódból.

Magyarországon ezek a termékek kezdenek egyre népszerűbbé válni, és a lakosság egyre nagyobb bizalommal fordul a nyugdíjcélú befektetési lehetőségek felé. Sajnos a lakosság többsége még mindig nem tesz aktívan félre, de egyre nő az érdeklődés.

A nyugdíjcélú megtakarítás megléte mellett az is fontos, hogy kellően nagy összeget tegyél félre havonta. Kövesd figyelemmel a megtakarításod gyarapodását, és legyél tisztában azzal is, hogy mekkora összeggel szeretnéd kiegészíteni az állami nyugdíjadat.