Hogyan neveljem pénzügyileg a gyerekemet és mit adjak meg neki?

Ahhoz, hogy a gyereked a későbbi élete során felelős és tudatos legyen a pénzügyek terén, érdemes minél kisebb korában elkezdeni őt erre felkészíteni. Sajnos az iskolában az élet mindennapi teendőire, így a pénzügyek helyes kezelésére sem tanítják meg a gyerekeket, ezért ez a te felelősséged.

Jó példával kell szolgálnod a gyereked számára ezen a téren is, hiszen neki a szülői minta lesz a legfontosabb tényező a későbbiekben a pénzügyeket illetően ugyanúgy, mint bármi másban, hiszen a gyerekeink minket fognak utánozni.

A pénzügyi nevelés megkezdésére nincs konkrét, megfelelő időpont, de kézzelfogható és életkorhoz illő módszerekkel már 2-3 éves kortól bővítheted az ismereteit, ugyanis a gyerekek ilyenkor a legfogékonyabbak. Ezek a módszerek életkornak megfelelően egy hosszú folyamatként más és más tudással ismertetik meg gyerekedet, amik segítségével a pénzzel felelőségteljesen bánó felnőtt lesz majd belőle.

A gyerekek ennyi idősen kezdik megtapasztalni az élet bölcsességeit és alapigazságait, ilyen korban ennek a forrása te vagy, mint szülő. Sem a média, sem a kultúra, vagy más körülötte lévő ember véleménye nem befolyásolja annyira őt, mint te. Ezért érdemes neked megtenni ilyenkor az első, kisebb lépéseket a gyerek pénzügyi tudatosságának kialakításához.

Ilyen a számokkal való ismertetés mondókák, versek által, de akár különböző építőkocka-játékokat is alkalmazhatsz erre, melyek segítségével gyermeked szórakozva sajátíthatja el a számokat. Ezenkívül jó módszer lehet a játékai csoportosítása, rendszerezése, közben pedig azok megszámolása vele együtt.

Ha az óvodás korú gyerek már megtanult számolni 10-ig, vagy akár 20-ig, több lehetőséged van az oktatásra. Megkérheted rá, hogy önállóan számolja meg a szobában lévő játékokat, vagy egyéb tárgyakat a lakásban.

A gyereket ebben a korban megismertetheted a pénzérmékkel, játssz és számolj vele együtt. Ezáltal az érmék formáját, színét és méretét ismerni fogja, és azt is fontos már ilyenkor elmagyarázni neki, hogy mire jók ezek az érmék. Mondd el neki, hogy a dolgokat pénzért lehet megkapni és te munkával éred el, hogy pénzhez juss, ezáltal már valamilyen szinten tudatában lesz a munka értékének és a pénz mivoltának.

Pénztáras, bevásárlós szituációs játékokkal is taníthatod őt erre, amelyek során játékpénzt használhattok. Pénzről szóló meséket is olvashatsz fel neki esténként, amiknek hallatán a gyereked idővel megismeri a pénz fogalmát.

Hogyha bevásárláskor a gyerek szeretne valamit megkapni, de igazából nincsen rá szüksége, következetesen nemet kell mondanod neki, hiszen, ha ezt előbb-utóbb megtanulja. Ezután sokkal felelősebben fogja kezelni a pénzt és meg fogja érteni, hogy nem kaphat meg mindent, amit szeretne.

Ennyi idősen már megtakarítással kapcsolatos döntésre is taníthatod. Egy, az 1960-as években elkezdett, 40 évig tartó stanfordi kutatás során az derült ki, hogy azok a gyerekek, akik képesek voltak várni és hittek a késleltetett jutalmazásban, több szempontból is sikeresebbek lettek a 20-as és 30-as éveikben (ezért tartott 40 évig a kutatás).

Ezt te is le tudod tesztelni gyermekeden: kaphat például egy cukorkát, amit megengeded, hogy megegyen akár abban a pillanatban, viszont döntés elé állítod. Ha kibír 5 percet egyedül a szobában a cukorkával, amíg te elmész, és nem eszi meg azalatt, amit adtál neki, visszatérésedkor kap egy másik ugyanolyan cukorkát. A döntésében ne befolyásold, hiszen a következményből fog tanulni.

Ezt pillecukor tesztnek is hívják és ebben a vicces videóban láthatod a gyerekek reakcióját is.

A megtakarításra tanító másik jó módszer a malacpersely használata. Ebben a korban már adhatsz a gyerekednek egy kevés zsebpénzt, például 20, 50 forintos érméket. Segíthetsz neki kis célokat kitűzni, így azzal, hogy ő takarékoskodik a pénzzel, tudni fogja, hogy a pénz véges, és félre kell tenni belőle.

A példamutatás mellett fontos nagy hangsúlyt fektetni a gyakorlati tanulásra is, melyet gyermeked általános iskolás korában elkezdheted alkalmazni. Fontos engedned neki, hogy kezelhesse a saját pénzét, ezáltal követhet el hibákat, amikből tanul, majd később így fognak kirajzolódni a pénzkezelési szokásai.

Azonban még azelőtt, hogy a saját pénzét kezelheti, lényeges lenne először más módon találkoznia a pénzzel, például egy közös vásárlás alkalmával. Mondd meg neki előre, hogy mennyi pénz van a bevásárlásra és mire van szükség. Ilyenkor fontos megértetni vele, hogy nem vehet akármit, ha azt akarja, hogy jusson az előre megtervezett dolgokra.

Ha hagyod neki, hogy fizessen a kasszánál, illetve megmutatod neki a blokkot, később egyedül is be fog tudni vásárolni és ki fogja tudni számolni a visszajárót.

Ez azért van, mert nem érti meg, hogy a bankkártyád mögött ott van a bankszámládon a pénz, és a számlaegyenleged csökken a fizetés után.

A kaszinók nem véletlenül csillogó, játékos műanyag pénzekre váltják át a valódi pénzedet, mert színes „játékpénzeket” rakosgatva a rulettre nem tudatosodik benned annyira az igazi értéke, így könnyebben eljátszod.

Ha ezeket már tudja, a gyerekedet el kell kezdeni megtanítani arra, hogy hogyan bánjon a saját pénzével és miként ossza be azt. Erre a legjobb eszköz, ha rendszeres zsebpénzt adsz neki – természetesen reális összegben. A későbbi pénzügyi tudatosságának eléréséhez azonban nem elég a pénzt odaadni neki, amit aztán haszontalan dolgokra költ, hiszen ő még nem tudja, miért és hogyan kell beosztani, félretenni a pénzt.

Az lenne a lényeg, hogy felelősségre és a pénz értékének fontosságára tanítsd. Ehhez jó módszer, ha megbeszéled a gyerekeddel a zsebpénz felosztását. 9-10 évesen már a felosztás megtaníthatja őt arra, hogy miért érdemes félretenni a pénzt, meg fogja érteni, ha nem költi el rögtön az összes pénzét, akkor több lesz neki később. Ehhez neked is segítened kell végiggondolni vele, hol lenne a legjobb helye a pénzének.

Jó módszer lehet a hármas felosztás, bármilyen arányban: a pénz egy része elköltésre, a másik része megtakarításra, harmadik része pedig adakozásra szánt pénz. Dan Ariely, aki A (túl)költekezés pszichológiáját írta, azt tanítja a gyerekeinek, hogy 3 részre osszák fel a pénzüket:

Fontos olyan címletekben adnod neki a zsebpénzt, hogy könnyedén el lehessen tenni belőle.

Egyértelművé kell tenned a gyerek számára, hogy az elkölteni való pénzt mire kapja, illetve, hogy te mit fizetsz azon túl és mit nem, így ő tudni fogja, mi az, amit magának kell kigazdálkodnia. Ezt neked kell tisztázni: az osztálykirándulásra kap külön pénzt, vagy neki kell az ilyen alkalmak esetén a költőpénzéről gondoskodnia?

A zsebpénznek azt a részét, amit félre kellene tennie a céljainak elérésére add neki oda. Ilyen korban már lesznek elképzelései arról, hogy mire szeretne gyűjteni, így hagyd, hogy ezt ő mondja meg.

Érdemes viszont nagyobb célokat kitűzni, amire aránylag sok ideig kell félretenni, ezáltal fogja megtanulni, hogy mi a takarékoskodás lényege, és hogy álmai megvalósítására bizony várni kell. Később így pénzügyileg tudatos lesz, érteni fogja az ár-érték arány fogalmát, és felnőttként kevesebb anyagi gondja lehet.

Ami a zsebpénz adakozásra szánt részét illeti, ezzel a pénzügyi tudatosság mellett más fontos erényekre taníthatod a gyermekedet. Ha megtanítod adakozni, hamar megtapasztalja, milyen érzés megosztani másokkal azt amije van és önzetlen módon segítséget nyújtani. Egy nagyon érdekes kísérletet csinált a Harvardi Egyetemen tanító Michael Norton.

Kanadai egyetemisták egy részének 5 dollárt adtak (kb. 2 000 forint) és egy másik részének 20 dollárt (kb. 8 000 forint) és megkérték őket, hogy költsék el ezt a pénzt magukra. A nap végén felhívták őket, hogy megkérdezzék, mire költötték el, és hogy boldogabbá tette-e őket az ingyen pénz és amit vettek belőle.

Egy másik csoport egyetemistával ugyanekkor elvégezték ugyanezt a kísérletet, viszont tőlük azt kérték, hogy valaki másra költsék el az 5 vagy 20 dollárt. Meglepő módon azok, akiknek magukra kellett elkölteniük a pénzt, egyáltalán nem voltak boldogabbak a nap végén, függetlenül attól, hogy mennyi pénzt kaptak.

Viszont azok, akiket arra kértek, hogy valaki másra költsék el a pénzt, sokkal boldogabbak lettek, jó érzés volt másnak adni, főleg, hogy ezt nem a saját pénzükből kellett kifizetni. Érdemes megnézni róla a videót, van hozzá magyar felirat is.

Nagyon jó, ha ezt az érzést már korán megismerik a gyermekek. Rászoruló emberek helyzetét, természeti katasztrófák következményeit is már fel tudja fogni ilyen korban, így az adakozás után érdemes beszélgetned vele arról, hogy ez milyen érzéssel töltötte őt el.

Ha a gyerek rokonoktól kap születésnapjára vagy egyéb ünnep alkalmával egy nagyobb összeget, a kialakult zsebpénz rendszerébe ezt is illessze be. Ezzel elkerülhető, hogy értéktelenné váljon számára a kapott pénz, vagy hogy felesleges dolgokra költse el.

A zsebpénz mellett ösztönzésképp lehet egy kis pluszt adnod a gyerekednek, viszont nagyon fontos, hogy ne olyanért jutalmazd, ami egyébként is a kötelessége lenne. Tehát a házimunkáért és az iskolai teljesítményéért ne jutalmazd, mert később az élete során ezek elvégzését nem lesz, ami motiválja.

Ezenkívül meg kell tanulnia, hogy mindenkinek vannak kötelezettségei és felelőssége a háztartásban, amit, ha pénzzel jutalmazol, nem fogja megérteni. Extra pénzt adhatsz a gyerekednek, ha például segít kertészkedni, autót mosni a nagyszülőknek. Ezáltal elkezdi majd megérteni a munka és a pénz közötti összefüggést.

Iskolás korban már gyakran felmerül a pénzről való érdeklődés a gyerekek részéről. Ennek viszont fontos elébe menni, beszélj neki róla te, mielőtt saját maga kezd el gondolkodni a témáról. Hogyha rendszeresen beszélsz neki anyagi kérdésekről, a gyereked számára természetes lesz, hogy a pénzügy fontos része az életnek.

Lehet ez például a már említett vásárlás alkalmával, számla befizetésekor vagy ha pénzt veszel fel. Ha van rá lehetőséged, vidd magaddal a bankba a gyerekedet, aminek során mondd el neki, hogy mit miért csináltok.

Nagyobb gyereknek már megmutathatod, milyen a család havi költségvetése (erre nagyon jó appok is vannak már). Ha ezt játékosan, vagy vizuális módon bemutatod neki, látni fogja, hogyan és mire kell havonta beosztani a pénzt.

Ha szükség van valamire a családban, ezekbe az anyagi döntésekbe is bátran vond be őt. Vegyetek-e új tévét, vagy fontosabb a közös nyári nyaralás? Ebből sokat tanulhat majd, hiszen fejlődik az ítélőképessége, ami szintén nagyon fontos a pénzügyi tudatossághoz.

A pénzről való beszélgetés azonban nem azt jelenti, hogy anyagi gondokkal terheled a gyerekedet.

Pénzügyi helyzetedet, pénzzel kapcsolatos nehézségeidet ne oszd meg vele, számára ez ártalmas lehet. A gyereknek (anyagi) biztonságban kell éreznie magát, így, ha valamit nem tudsz megengedi magatoknak, felé inkább azt közvetítsd, hogy nem akarsz erre pénzt kiadni. Ha neki kérdése van, mindenképp adj rá választ, de a személyes problémákat ne vetítsd rá a témára.

Meg kell tanítanod a gyerekednek, hogy a márkás, túlárazott dolgok megvásárlásának nincsen értelme. A reklámok és a környezete hatása által felmerülhet benne, hogy felesleges tárgyakat kérjen tőled.

A gyakorlati tapasztalatok és a beszélgetés mellett általános iskolás korban jó eszköz lehet még a pénzügyi nevelést elősegítő társasjátékok alkalmazása. A Gazdálkodj okosan! és a Monopoly játékok során a gyerek elsajátíthatja azt, amit a saját zsebpénzével is érdemes tennie: a beosztás és a megtakarítás képességét.

Emellett pedig megjelenhet az alkudozás, a kamat fogalma is, amit jó alkalom ilyenkor elmagyaráznod neki.

Amikor a gyereked belép a kamaszkorba, megnőhetnek az igényei, megváltozhatnak az elképzelései a pénzről, viszont fontos ebben a korban is folytatnod a pénzügyi nevelést és erősítened benne az addig kialakított tudatosságot.

A zsebpénz, mint olyan, maradhat, de ha a saját kereset megtapasztalása minél előbb megtörténik, annál jobb – 15 éves korától már vállalhat a gyereked diákmunkát a nyárra. A korábbi kisebb pénzkeresési lehetőségek után ez egy újabb megerősítés lesz a számára, hogy a pénzért és a vágyai eléréséért meg kell dolgoznia.

Ennek alkalmával érdemes rávenned arra, hogy a megkeresett pénzének egy részét tegye félre. Ugyan ez a saját pénze, amiből már ő dönti el, hogy mit szeretne venni – mégis fontos folytatnod a nevelést tudatosságának erősítésében. Ennek a félretevésére azonban a malacpersely már nem megoldás.

Fontos lenne, hogy legyen saját bankszámlája és bankkártyája, ez amellett, hogy praktikus, növeli a felelősségtudatát. A legtöbb banknál van már diákszámla, ami pont arra szolgál, hogy minimális költséggel fent tudj tartani a gyereked számára egy számlát, amivel aztán tudatosan megismeri a bankhasználati szokásokat.

Mutatunk pár bankszámlát, de utána folytatódik az útmutató, érdemes tovább olvasni.

Ha már van diákszámlája vagy Revolutja, akkor odautalhatod neki havi rendszerességgel a zsebpénzt. Egy hónap nagy időtartamot ölel fel, így biztosan nehéz lesz eleinte a gyerekednek okosan beosztani, és lehet, hogy túl hamar el fogja költeni. Hagynod kell hibázni, ne adj neki több pénzt a hónap hátralévő részére – ebből fog a legtöbbet tanulni.

Amerikában minden alkalmazott kéthetente kap fizetést, és sokan így jobban be tudják osztani a jövedelmüket.

Akik hónap elején kapják meg a teljes havi fizetésüket, azt érezhetik, hogy relatív sok pénz van a számlájukon és vásárolhatnak belőle felesleges dolgokat, míg a hónap utolsó hetében már szinte ki kell fillérezniük minden költést. Erre a logikára épült a kéthetenkénti fizetés, amit a Salarify nevű magyar startup is próbál minél több magyar cégnél meghonosítani.

A gyermeked középiskolás évei alatt el kell kezdeni megtanítani neki a jövőjére vonatkozó pénzügyi lehetőségeket és fel kell hívnod a figyelmét az eladósodás veszélyeire. Tehát ilyenkor érdemes beszélni vele a hitel különböző fajtáiról, ezt a saját életedből vett példákkal is ismertetheted.

Beszélgethetsz vele a jövőbeli terveiről, álmairól, és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi lehetőségekről, hogy jobb rálátása legyen arra, mi vár rá az életben.

A gyereked életszakaszai során az eddig említett módszerek alkalmazása valóban nagyon sokat segít pénzügyi tudatosságának kialakulásában, mindemellett viszont a te példamutatásod, a szülői minta az alapja az egész folyamatnak. Bármit teszel, a gyermeked leginkább a te viselkedésedet fogja utánozni, így van ez a pénzügyekkel is.

Akkor fogsz tudni igazán jó példát mutatni, ha te magad is tisztességesen, pénzügyileg tudatosan élsz, ellenkező esetben ezt nem várhatod el a gyerekedtől. A gyereked a fiatal korában megtanult viselkedési minták alapján fog élni, és alapjaiban ez fogja meghatározni a későbbi döntéseit.

Amellett, hogy tudatos pénzügyi nevelést adsz a gyermekednek és példát mutatsz neki, nagy segítség, ha későbbi felnőtt életkezdését megfelelő anyagi biztonsággal támogatod.

Már a gyermek születésekor érdemes számára babakötvényt nyitni, de számos további megtakarítási lehetőség közül választhatsz.

Saját életkörülményeidhez mérten, alapos tájékozódás után válaszd ki a legmegfelelőbbet, ezt aztán nagyobb korban meg lehet ismertetni a gyerekeddel. Ezzel megkönnyíted számára az élete elkezdését és a felelős pénzügyi magatartását.

Láthatod, hogy a pénzügyi tudatosság tanítható, de igazán hosszú folyamat. Szülőként ennek alapjait kiskorában, játékos formában add át a gyerekednek, majd építsd be a mindennapi nevelésbe. Nem kell szigorúnak lenned, próbáld meg természetes módon megközelíteni a gyerek tanítását. Maradj azonban következetes, ami a szabályokat és a terveket illeti.

A legfontosabb, amikre a nevelés során meg kell tanítanod a gyermekedet, az a pénz eredete és a munka értéke, a megtakarításra való hajlam, a pénz okos elköltése és az adakozás.

Felnőtt korára ugyanis hiába fog sokat keresni, ha nem fogja tudni tudatosan kezelni a pénzét, akkor kifolyik a kezéből és anyagi problémái lesznek. Napjaink fogyasztói társadalmában különösen fontos megtanítanod a határokra és a felelősségre, hogy később ne legyenek gondjai a pénzügyekkel. Így el tudja kerülni, hogy idősebb korára el legyen adósodva, ami a te életedre is kihatna.