A jegybank szerint a nagymértékű díjemelésekkel öngólt lőnek a bankok
Az ügyfeleknek még csak-csak ad némi muníciót a jegybank új publikációja, de a bankok számára, amelyek a frissen másfélszeresére emelt pénzügyi tranzakciós illeték fizetésének alanyai, vajmi keveset. A BiztosDöntés.hu összeszedte, mivel tudnának valódi költséglefaragást elérni az ügyfelek, annak ellenére, hogy a banki tranzakciókat terhelő állami elvonások brutálisan emelkedhetnek jövőre.
Nem kisebb célt szeretne elérni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2030-ra, mint hogy a teljes gazdaságban elérje az elektronikus tranzakciók számának aránya a kétharmadot.
Mint Nemecskó István és Takács Kristóf "A nagymértékű díjemelések hátráltatják a pénzforgalom fejlődését" című friss publikációja megállapítja, ehhez az elektronikus fizetési infrastruktúra fejlettsége már megfelelő, most már csak a használati feltételek javítása, edukáció és a használat ösztönzése szükséges.
Mint a szerzők megjegyzik, a bankok díjemelései az infláció mértékét meg nem haladó díjemelésekből - melyeket a törvényi szabályozás megenged nekik -, valamint az egyre növekvő forgalom miatti több tranzakcióból állnak össze. Díjemelésként hat még az olcsóbb bankkártyák és a kedvezményes számlacsomagok kivezetése is.
A bevételek 53 százaléka arányos a tranzakciók darabszámával vagy értékével. Mint a publikációban kiemelik, "Az inflációkövető áremelések és a tranzakciók értékével arányos díjak magas aránya miatt minden évben jelentősen, akár az inflációt meghaladó mértékben nőnek az ügyfelek költségei, ami így hátráltatja az elektronikus fizetések terjedését."
Ugyancsak kiemelik, hogy "Az MNB célja, hogy a lakossági átutalások legalább 80 százaléka ingyenes legyen, tehát közvetlenül a tranzakciókhoz ne kapcsolódjanak tranzakciós díjak." (A 80 százalék eléréséhez itt az állami elvonás miatt valószínűleg ingyenes tranzakciók helyett érdemes inkább átalánydíjra vagy valamilyen számlacsomagba épített konstrukcióra gondolni, amilyen például az alapszámla.)
A jegybankban dolgozó szerzők viszont egyetlen szót sem ejtenek tanulmányukban a díjak jelentős részét kitevő, ráadásul a tranzakciók értékével arányos pénzügyi tranzakciós illetékről, melyet a publikáció megjelenését követően néhány nap múlva éppen jelentősen, 50 százalékkal felemel a kormányzat. Az emelésre vonatkozóan létezik ugyan egy (lakossági) áthárítást tiltó kormányrendelet, azonban az csak néhány hónapra szól. A pénzügyi tranzakciós illeték áthárítását a lakossági ügyfelekre 2025-től jelenleg semmilyen jogszabály nem tiltja.
A pénzügyi tranzakciós illeték, a maga jelentős, 0,45 százalékos mértékével önmagában gátja bármiféle ingyenes vagy átalánydíjas átutalásnak.
Az államnak tehát valószínűleg önmagán kellene kezdenie a bankszolgáltatások olcsóbbá tételét, mielőtt a bankoktól kéri azt, akikre az illetéket kirótta és még fel is emelte annak mértékét.
Voltak itt Magyarországon ún. nullás bankszámlák már szép számmal 2007 óta. Épp a pénzügyi tranzakciós illeték megjelenése tette őket tönkre 2013-ban.
Mit javasol az MNB?
A publikációban a szerzők azt javasolják, hogy az ügyfelek éljenek a minden banknál elérhető fizetési kérelemmel és a szeptembertől ugyancsak általánosan elérhető QR-kódos utalással.
Túl azon, hogy sokkal több élethelyzet van, amikor ezek az új tranzakciók nem használhatók, az tény, hogy amikor használható, akkor bizony tényleg be kellene vetni.
Nem várható azonban a bankoktól, hogy ezt a két, kötelezően ingyenes tranzakciót reklámozzák. Nagyon hasznos lenne ezért egy olyan kampány a jegybank részéről, melyben folyamatosan népszerűsíti a két újdonságot, és idővel eléri, hogy amikor például két magánszemély utal egymásnak, akkor természetes legyen a fizetési kérelem vagy a QR-kódos fizetés használata.
Azt is javasolja az MNB a publikációban, hogy az ügyfelek válasszanak számukra optimális számlacsomagot, amivel szintén költségeket spórolhatnak meg. Ez valóban egy fontos lehetőség, bár eddig is megvolt. A BiztosDöntés.hu fejlett bankszámla kalkulátora például Magyarországon egyedüliként, a mobilbanki szolgáltatásokkal együtt segíti a legoptimálisabb bankszámla kiválasztását.
Ugyancsak javasolják a szerzők például a drága banki értesítő SMS-ek lecserélését a push üzenetre. Ez üdvözítő lenne valóban, azonban túl azon, hogy van olyan bank, ahol a push üzenet sem ingyenes, a K&H, MagNet, MBH és Raiffeisen bankoknál technikailag sincs lehetőség a drága SMS szolgáltatás kiváltására push üzenetek formájában.
Mi lehet a megoldás a lakossági ügyfelek számára?
Az ügyfeleknek azonban további számos lehetőség áll rendelkezésükre a banki díjak csökkentése érdekében.
Ahol csak lehet, érdemes bankkártyával vásárolni, mert az általában minden banknál ingyenes.
Bár ez nem fókusza az MNB publikációjának, de szükség esetén lehet élni a törvényi ingyenes készpénzfelvétel előnyével is, mely havi 150 000 forintig engedi az ingyenes készpénzhez jutást, összesen legfeljebb havi 2 alkalommal. Januártól a postákon is elérhető lesz mindez, ami főleg az ATM nélküli, postahivatalos falvakban javítja majd a lefedettséget.
A fizetési kérelem és a QR-kódos átutalás, azaz a qvik márkanévhez tartozó két új szolgáltatás használata mellett a Revolut kártyára bankkártyával, ingyen feltöltött pénz Magyarországon belül bárhová ingyen átutalható.
Új számlacsomagot választóknak a Gránit és UniCredit bankoknál vannak korlátlanul ingyenes átutalási lehetőséget kínáló számlacsomagok, míg az Erste, MagNet és OTP Bankoknál adott havi összeglimitig átalánydíjas számlacsomagok. A CIB Banknál akciósan, a Raiffeisen Banknál pedig tartósan ingyenes minden belföldi átutalás egyes számlacsomagokban 20 000 forint alatt.
Azoknak, akiknek nincs másik hazai forint fizetési számlájuk, és nincs is jogosultságuk ilyen felett, továbbá nem kívánnak folyószámlahitelt igénybe venni, azok választhatják a minden banknál elérhető alapszámla konstrukciót is, mely havi 1 334 forintért a bankkártya éves díját is tartalmazza, továbbá korlátlan számú kártyás vásárlás és csoportos beszedést további díj nélkül, illetve a törvényi ingyenes készpénzfelvételen túl még havi legfeljebb 4 belföldi ingyenes elektronikus átutalást is, összesen legfeljebb havi 100 000 forint erejéig.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
