Akár 1 millió forintba is kerülhet egy gyerek taníttatása évente
A tanévkezdés az iskolás gyereket nevelő szülők többsége 50–100 ezer forintot költ. Egy teljes tanév a megkérdezettek bő egynegyede számára 500 ezer és 1 millió forint közötti összegbe kerül – derül ki a CIB Bank megbízásából végzett friss felmérésből. Az is kiderült, hogy a válaszadók alig negyede takarékoskodik kifejezetten azzal a céllal, hogy finanszírozza az ilyen irányú költségeket.
Az alap-, közép- vagy felsőfokú oktatásban tanuló gyereket nevelő szülők közel fele (47 százalék) számára a tanévkezdés az év legtöbb kiadással járó időszaka, többet költenek erre, mint a nyári szünetre vagy a karácsonyra – derül ki a CIB Bank megbízásából végzett friss felmérésből. A hatvan év fölöttiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a kisebb városokban, községben élők az átlagosnál is magasabb arányban érzik úgy, hogy ez az időszak kiemelkedően sok kiadással jár.
A megkérdezettek mindössze 20 százaléka tudja kevesebb, mint 50 ezer forintból finanszírozni az augusztusban-szeptemberben felmerülő iskolai költségeket. A többség (41 százalék) 50 és 100 ezer forint között költ ilyenkor, 19 százalék 100 ezer forintnál, 6 százalék pedig 200 ezer forintnál is többet.
Nem csak az iskolakezdés költséges
Egy gyerek oktatásának költségei természetesen nemcsak a tanév elején jelentkező kiadásokból állnak, ezért a felmérés arra is kitért, hogy mennyibe kerül egy-egy tanév összesen (tandíjjal, különórákkal, osztálypénzzel, váratlan kiadásokkal és így tovább). A válaszadók 48 százaléka kevesebb, mint 500 ezer forintot költ egy tanévre, kicsivel több mint egynegyedük viszont már fél és 1 millió forint közötti összeget. Kiugróan sokan (a megkérdezettek 20 százaléka) jelölték meg a nem tudom, nem válaszolok lehetőséget, ami arra utalhat, hogy sokan nem is adják össze az év közben jelentkező költségeket, vagyis nincsenek tisztában azzal, mennyit költenek a gyerek(ek) iskoláztatására.
Kevesen tesznek félre
Bár a fenti adatokból is látszik, hogy egy gyerek oktatása már a középfokú tanulmányok végére is több millió forintba kerülhet, a megkérdezettek alig 14 százaléka tesz félre egy-egy nagyobb összeget a tanévkezdésre, a gyerekek oktatására pedig csak 23 százalék takarékoskodik. 23 százalék azért nem gyűjt forrásokat erre a célra, mert gond nélkül tudja finanszírozni a költségeket, és a megkérdezettek 25 százaléka válaszolta azt, hogy valahogy mindig előteremti az éppen szükséges összeget.
Mi nem fér már bele a szülőknek?
A válaszadók egynegyedének semmiről sem kell lemondania a gyerekek oktatásával kapcsolatban anyagi okok miatt. 60 százaléknak azonban van, ami már nem fér bele, nem ritka, hogy több dologra is nemet kell mondaniuk.
A nagyobb kiadásokat, például külföldi tanulmányokat nem tudják a szülők finanszírozni (33 százalék), ahogy az is gyakori, hogy a magánórákra, a költségesebb zenei, művészeti oktatásra vagy sportra nem jut pénz (29 százalék). Az sem ritka, hogy a kevésbé drága tanításon kívüli programok (szakkörök, kirándulások) sem férnek bele a keretbe (17 százalék), a családok 11 százaléka pedig nem tud minden oktatási segédeszközt megfizetni.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
