Ezért sem mindegy, melyik banknál vásárolsz állampapírt
Állampapírt vásárolhatsz az Államkincstárnál és a forgalmazó bankoknál egyaránt. Ha van banki értékpapírszámlád, akkor logikus, hogy az egyéb befektetéseid – tőzsdei részvények, befektetési jegyek stb. - mellett az állampapírjaidat is itt tartsd. Gyakran hallott ellenérv ugyanakkor, hogy az állampapírok visszavásárlási árfolyama ebben az esetben kedvezőtlenebb lehet annál, mintha Államkincstárnál vásároltál volna. Ez azonban nem minden bank esetében van így.
Mik az államkincstári számla előnyei?
Az állampapírállomány körülbelül kétharmada a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán van, míg a fennmaradó rész esetében egy forgalmazón keresztül történt a vásárlás.
Az államkincstári számlának számos előnye van – például az, hogy ingyenes -, de kétségtelen hátrány, hogy itt kizárólag állampapírt tarthatsz, mint ahogy a Webkincstár felületén is kizárólag ezekkel kereskedhetsz.
Előny még, hogy a kereskedelmi bankoknál tartott befektetésidet 100 ezer euróig védi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) - ami jelenleg kb. 40 millió forint bankonként és betétesenként - míg a Magyar Államkincstárnál tartott befektetésekre korlátlan állami garanciavállalás vonatkozik.
Egyszerűbb, ha minden befektetésed egy helyen van
Hátránya az államkincstári számlának, hogy amennyiben egyéb piaci befektetéseid is vannak, akkor azokat külön számlán kell tartanod, mint ahogy a kereskedést is két csatornán kell intézned. Ezért sokan a kereskedelmi bankjukon keresztül vásárolnak állampapírt is, hiszen ha már úgy is van értékpapírszámlájuk, akkor ez a fix számladíjak miatt még csak plusz költséget sem jelent.
Költség viszont az úgynevezett állományi díj, amit a nagyon eltérő árazási struktúra miatt nem is egyszerű összehasonlítani az egyes bankoknál. Az állományi díj a CIB és az Erste Banknál a befektetési állomány értékének 0,015 százaléka havonta, míg az MBH Banknál 0,3 százalék, a Raiffeisen Banknál pedig 0,35 százalék évente. A K&H Bank negyedévente 0,05 százalékot, az OTP Bank pedig 0,25 százalékot kér el. A Gránit Bank az egyetlen, ahol ilyen költség nincs, így befektetőként máris beljebb vagy.
A pénz mozgatása is pénzbe kerülhet
Nem szabad megfeledkezni az állampapír vételárának mozgatásáról sem, hiszen ez vásárláskor és eladáskor egyaránt kiadással járhat. Ha ugyanott vezetsz bankszámlát és értékpapírszámlát, akkor az állampapír vásárlásra szánt összeg átmozgatása a legtöbb esetben nem jelent plusz költséget, egyedül az UniCredit Banknál számolnak fel ezért valamekkora összeget.
Ha lejárt az állampapírod vagy idő előtt visszaváltottad, akkor a pénz „visszamozgatása” szinte mindenütt ingyenes – megint az UniCredit az egyedüli kivétel.
Más a helyzet akkor, ha az Államkincstárnál vezetett számládra utalod el az állampapír vételárát, hiszen ennek költsége a bankszámládtól és az elutalt összegtől függően akár több tízezer forint is lehet. A BiztosDöntés.hu számításai szerint 2 millió forintnál ez körülbelül 1 400 - 24 000 forint kiadás, de például 20 millió forintnál már akár 40 ezer forintról beszélhetünk. Mivel ez az a befektetésedhez kapcsolódó költség, természetesen az elérhető hozamodat csökkenti akkor, ha az Államkincstárnál vásárolsz állampapírt.
A lejáró vagy visszaváltott állampapírból, kamatfizetésből befolyó pénz államkincstári számláról bankszámlára történő utalása ugyanakkor díjmentes, így ez nem csökkenti a bevételeidet.
Mi a helyzet a visszaváltási árfolyamokkal?
Amikor állampapírt váltasz vissza, azaz nem tartod meg lejáratig, akkor meghatározott visszavásárlási árfolyamon tudod ezt megtenni. Mivel ez az árfolyam alacsonyabb a névértéknél, valamekkora veszteséggel mindenképpen számolnod kell.
Ha a Magyar Államkincstárnál vásároltad az állampapírt, akkor a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), a FixMÁP és a Bónusz Magyar Állampír (BMÁP) esetében ez 99 százalék, míg a Magyar Állampapír Plusznál (MÁP+) 99,5 százalék. (Ez utóbbinál minden kamatfizetést követő 5 munkanapon 100 százalék az árfolyam!)
A forgalmazóknál más a helyzet, náluk az árfolyam jellemzően alacsonyabb.
A PMÁP visszavásárlási árfolyama például 98 százalék a CIB-nél, az Ersténél, a K&H-nál, az MBH-nál, az OTP-nél és az UniCredit Banknál, míg a Raiffeisen kicsit jobb, 98,5 százalékot alkalmaz. A Gránit Bank az egyetlen, ahol az árfolyam az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) árfolyamához igazodik, ami jelenleg 99 százalék.
A FixMÁP és a BMÁP visszavásárlási árfolyamai nagyon hasonlóak, annyi csak a különbség, hogy itt a K&H is 98,5 százalékot alkalmaz. A Gránit megint kakukktojás a maga 99 százalékával, vagyis a visszaváltás árfolyama itt is az ÁKK árfolyamával megegyező.
A MÁP+ esete kacifántosabb: itt az Erste, a K&H, az MBH 1 százalékkal megy be az ÁKK 99,5 százalékos visszavásárlási árfolyama alá, míg a CIB-nél, a Raiffeisennél, az UniCreditnél és az OTP-nél 0,5 százalék a különbség. Itt is a Gránit ajánlata a legjobb, hiszen ugyanaz az árfolyam, mintha a Magyar Államkincstárnál vásároltál volna.
Több mint két évtizede dolgozom újságíróként, azon belül a lakáshitelekkel, az otthonteremtési és családtámogatásokkal, valamint a lakossági pénzügyi termékekkel foglalkozom legszívesebben. Azt szeretem a munkámban, amikor az általam közölt információk kézzelfogható pénzügyi előnyt jelentenek az olvasóknak, vagy ezek segítségével sikerül megoldaniuk egy-egy olyan pénzügyi problémát, ami komoly kihatással lehet az életükre.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
