Hogyan működik az állampapírcsere, és mikor éri meg?
2025 elejétől a lakossági állampapír-befektetők új funkcióval találkozhattak a web- és a mobilkincstár felületein: ez az állampapírcsere. Igazából csak a kétlépcsős eladást és vételt egyszerűsítő (egylépcsős) kényelmi funkcióról van szó, az újítás mégis népszerű. Olvasd el a cikket, kiderül miért hasznos!
Mi az állampapírcsere, és hogyan zajlik?
Az állampapírok cserefunkciója a lakossági megtakarítóknak szól, intézményi befektetőknek ez a lehetőség korábban is létezett, az Államadósság Kezelő Központ rendszeresen tart csereaukciókat.
2025-ig, ha lejárat előtt szeretted volna eladni a lakossági állampapírodat, akkor is megtehetted, igaz, számolnod kellett a névérték 0,5-1 százalékára rúgó (banki, vagy befektetési szolgáltatónál akár magasabb) költséggel. Ezt állampapír-cserével sem lehet megúszni sajnos.
Az állampapírcsere akkor jó lehetőség, ha a kincstár kínálatában látsz olyan állampapírt, amelynek a jelenlegi állampapírodnál magasabb a kamata. De vedd figyelembe, csak akkor éri meg, ha a plusz kamat kitermeli a csere egyszeri költségét. Ha ilyet látsz, válaszd az állampapírcsere funkciót, ahol előbb megadhatod, melyik állampapírodból szeretnél eladni és melyikből vásárolni. A többit már a kincstár elvégzi.
A lejárt állampapírok után kapott kamattal és tőkével is érdemes valamit kezdeni. Ha maradsz az állampapír befektetéseknél, akkor egyszerűen csak annyi a teendő, hogy választasz egyet a jelenleg forgalmazott lakossági, vagy a számodra is elérhető intézményi papírok közül.
Hogyan hat a kamatkörnyezet az állampapírokra?
A lejáratig fix kamatozású állampapír akkor jó választás, ha az infláció és a kamatkörnyezet csökkentésére számítasz a futamidő ideje alatt. Ilyet találsz a lakossági kínálatban (Fix Magyar Állampapír, kincstári takarékjegyek), valamint az intézményi kötvények közt, például a 10 év múlva lejáró 2035/A-t.
Ha egyszerűen csak annyi a célod, hogy reálkamatot realizálj, akkor az évente a KSH infláció alapján évente újra-megállapított, változó kamatozású Prémium Magyar Állampapír az ideális választás, igaz ennek az átlagosnál hosszabb, 10 év a futamideje.
Népszerű a befektetők körében a Bónusz Magyar Állampapír, amelynek kamatozása 3 havonta változik, a 3 hónapos diszkontkincstárjegy (dkj) aukciók átlaghozamát követve. Ha emelkedő kamatkörnyezetre számítasz, érdemes kiegészíteni a portfóliódat a bankközi kamatok (BUBOR) mozgását 3-havonta lekövető /B sorozatú intézményi kötvényekkel.
Melyik állampapír éri meg most legjobban?
A lakossági szegmensben a legmagasabb kamatot 2025 májusában a Bónusz Magyar Állampapírok jelenleg forgalmazott sorozatai kínálták, évi 7,36 százalékot. Ez 2025 októberig marad, utána a dkj hozamok alapján új éves kamatot állapítanak meg a következő negyedévre.
A Fix Magyar Állampapír és az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) jelenlegi kamata megegyező, 6,5 százalék. Azt nem tudni, hogy ez meddig marad így, az Államadósság Kezelő Központ bármikor piacra vihet új FixMáp kötvényt, aminek a kamata eltérhet a jelenlegi 6,5 százaléktól. A most forgalmazott PMÁP jelenlegi kamata 2026 májusig marad. Az intézményi kötvények közül a legmagasabb hozama a 2051/G nevű zöld állampapírnak van, ez lejáratig való tartással évi 6,79 százalékot hoz a befektetőknek.
A fix kamatozású kötvény előnye a kiszámíthatóság és tervezhetőség, valamint az, hogy csökkenő inflációs és kamatkörnyezetben egyre magasabb reálkamatot érhetsz el vele. Hátránya, hogy emelkedő kamatok mellett a kötvény kamata már alacsonyabb lehet a piaci kamatoknál. A változó kamatozású állampapírok gyorsan lekövetik az aktuális kamatszintek változását, különösen előnyös a tartásuk, ha emelkedő pályára kerülnek a kamatok (például az infláció megugrása miatt).
Az állampapír befektetések világa tulajdonképpen egyfajta eszköz infláció ellen. Ha az infláció emelkedik, akkor felerősödnek a kamatemelési várakozások, egyúttal a bankközi kamatok is emelkedhetnek. Ha ilyen piaci környezetben fix kamatozású intézményi kötvényed van, az nem a legjobb hír, hiszen a kötvények másodpiacán emelkedni fognak a hozamok, ami azt eredményezi, hogy a már piacon lévő fix kamatozású kötvények árfolyama csökken, így könnyen előfordulhat, hogy csak veszteséggel tudod eladni őket.
Csökkenő infláció esetén a kötvénypiaci hozamok is lefele tartanak, a korábban megvett fix kamatozású intézményi kötvényeid ilyenkor felértékelődnek (nő az árfolyamuk).
Csak egy példa, ha egy év alatt az infláció 5 százalékról 2 százalékra csökken és neked van egy például 10 éves futamidejű állampapírod, akkor annak értéke (árfolyama) nagyságrendileg 30 százalékkal fog nőni ezalatt az egy év alatt.
Lakossági kötvényeknél annyi szerepe van az inflációnak, hogy általában arra reagálni szokott a kibocsátó. Ha például az infláció 1 százalékponttal csökken, akkor valószínű, hogy a jelenleg futó FixMáp-ot kivezetik és új, alacsonyabb kamatút dobnak helyette a piacra.
Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az állampapírváltáskor?
- Ha intézményi papírjaid vannak, abból elég drága ki-be ugrálni, szóval a csere sem a legjobb üzlet. Ennek oka a nagyon magas a spread aközött, amennyiért a kincstár elad neked ilyen kötvényt és amennyiért megveszi tőled. A már említett 2051/G-t a névérték 66,36 százalékán tudtad megvenni 2025 május elején, de eladni csak 60,77 százalékon lehetett. A naponta változó árfolyam- és hozamadatokat az allampapir.hu oldalon találod a kincstári árfolyamjegyzés alatt.
- Likviditással nem lehet gondod, a magyar állampapírpiacon a kincstár árjegyzést vállal, szóval nem állhat elő olyan helyzet, hogy ne lenne vevő akármelyik államkötvényedre.
- A lejárat előtti visszaváltás és az állampapírcsere költsége lényegében ugyanannyi. Ha cserélsz, akkor tudsz játszani a kötvényportfóliód átlagos futamidejével, hozzá tudod igazítani a pénzügyi céljaidhoz. Az állampapír-befektetések kamatadómentesek, egy dologra kell figyelni, lehetőleg ne vegyél 2019 június előtt kibocsátott magyar államkötvényeket, mert ezek kamata után még adózni kell. Még hét ilyen intézményi kötvény van a másodpiacon, érdemes erre figyelni. Ha úgy döntesz, hogy más befektetést választasz, tájékozódj, hiszen a tartós befektetési számla kivételével minden más számlán kalkulálnod kell kamatadó, szocho és osztalékadó fizetési kötelezettséggel.
Milyen díjai lehetnek az állampapírcserének?
Az átváltási vagy visszaváltási díjakat sajnos nem lehet megúszni, a kötvény névértékének minimum fél-egy százalékával kalkulálni kell.
Ez érthető, ha díjmentesen lehetne cserélgetni a különféle lejáratú kötvények közt, az megnehezítené az ÁKK szempontjából a finanszírozás tervezhetőségét. Gondolj bele, a kamatkörnyezet megváltozása miatt tömegek cserélnék el a csak 10 év múlva lejáró állampapírjukat egy jövő évben kifutó kötvényre, hirtelen jelentősen megnőne az állam tőkevisszafizetési terhe 2026-ra.
Az intézményi kötvényeknél pedig nem a 0,5-1 százalékos költséggel kell kalkulálni, hanem a vételi és eladási árfolyam-különbözettel, ami általában annál nagyobb minél távolabbi a lejárat.
Milyen alternatívák vannak az állampapírcsere helyett?
Ha egy befektető úgy érzi, hogy az állampapírok mellé más eszközökből is válogatna, egy csomó jó lehetőség közül választhat.
- Bankbetétek: Biztonságos, de kisebb hozamú alternatíva, általában csak az új forrásokra fizetnek érdemi kamatot a bankok.
- Vállalati kötvények: Magasabb hozam lehetősége, valamivel magasabb kockázat és alacsonyabb likviditás mellett
- Befektetési alapok, részvények: Kockázatosabb, de nagyobb a potenciális nyereség.
Melyik bank kínálja most a legjobb bankbetéti kamatokat?
Több magyarországi bank is magas kamatot kínál a betétekre, de ezek minden esetben feltételekhez kötöttek, csak új forrásra vonatkoznak és/vagy befektetési kötelezettséggel járnak. Ilyen feltételek mellett évi 8 százalék kamat is elérhető néhány hónapra a Gránit Banknál, a K&H-nál, vagy a CIB-nél 2025 tavaszán.
Állampapírból hitel előtörlesztés? Számoljunk!
Állampapírban lévő pénzt hitel előtörlesztésre fordítani akkor éri meg, ha az állampapíron elérhető hozam alacsonyabb, mint a hiteled teljes hiteldíjmutatója (THM) vagy tényleges kamatterhe. Ha viszont a hozam magasabb, mint a hitelkamat, akkor érdemesebb megtartani az állampapírt, és nem előtörleszteni.
Költségek, tudnivalók:
- a legtöbb bank 1-2 százalék előtörlesztési díjat számít fel, kivételek vannak, ott ingyenes az előtörlesztés
- az állampapír (például a PMÁP) visszaváltási díja a névérték 0,5-1 százaléka, az intézményi kötvényeknél pedig árfolyamveszteséged is lehet
- ha előtörlesztesz, csökkennek a havi terheid, de a likvid tartalékod is
- ha a hiteled kamata fix és a PMÁP-od hozama 2025-ben jelentősen lecsökken, érdemes megfontolni az előtörlesztést
Milyen hiteleket éri meg előtörleszteni állampapírból?
Azokat a hiteleket érdemes előtörleszteni, amelyeknek a költségei (kamatok, díjak) várhatóan tartósan magasabban maradnak, mint amennyi az állampapírok hozama. Tipikusan ilyenek a magas kamatozású, nem támogatott hitelek, mint a személyi kölcsönök, vagy folyószámlahitelek.
Ahol jobban jársz, ha maradsz adós: támogatott hitelek (Babaváró, CSOK Plusz).
Gyakran ismételt kérdések
-
Mikor érdemes lecserélni a régi állampapírt újra?
Ha a két állampapír hozama közt van akkora különbség, ami nagyobb a visszaváltási költségnél. Az is fontos, hogy a cserével megszerzett állampapír is passzoljon a befektetési céljaidhoz.
-
Bankbetét vagy állampapír – melyik hozza a nagyobb hasznot?
Általában az állampapírok hozama magasabb, ráadásul nem kell számolnod adófizetési kötelezettséggel (kivéve a 2019 június előtti kibocsátások). Akciós, vagy feltételhez kötött betétek kamata időnként lehet magasabb, mint az állampapír kamat.
-
Hogyan számolhatom ki, hogy megéri-e hitelt előtörleszteni állampapírból?
Ha az állampapírod nettó hozama alacsonyabb, mint a hitelkamatod, akkor érdemes előtörleszteni. -
Van-e költsége az állampapírcserének?
Ugyanannyi a költség, mint a visszaváltásnál, ezt érdemes előre ellenőrizni.
-
Milyen hosszú távú befektetési lehetőségek vannak állampapíron kívül?
Bankbetétek, befektetési alapok, részvények, nyersanyagok, ingatlan és vállalati kötvények.
Hiszek abban, hogy stresszmentesebb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n. Előtte a BankRáció.hu alapítója és ügyvezetője voltam. 15 éve foglalkozom lakáshitel, személyi kölcsön, bankszámla, banki betét, állampapír termékcsoportok összehasonlításával. 2006-ban végeztem közgazdászként az International Business School (IBS) főiskolán.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
